FORRÁSOK ÉS FELDOLGOZÁSOK

Az idézeteket a mai helyesírás szerint – a nyilvánvaló nyomdahibákat javítva, a névalakokat egységesítve – közöljük. Néhány esetben a szövegek stílusértékének megőrzése indokolta a régies alakok használatát. A nevek írásában a Magyar színházművészeti lexikon (Főszerkesztő Székely György. Bp., 1994.) címszófelvételi gyakorlatát követtük. A szerzők tartalmi kiemelései mellett egységesen kurziváltuk a darabcímeket (az idézetekben is), valamint a könyv- és tanulmánycímeket; a folyóiratok és hírlapok címét azonban nem emeltük ki.

A szövegben szereplő drámacímek helyesírásának kérdésében sok helyen – különösen a magyar művek esetében – az eredeti alakot követtük. A címek egységesítésének érdekében az ismert, korszerű műsorkatalógusok (például A Nemzeti Színház 150 éve. Szerkesztette Kerényi Ferenc. Bp., 1987. és az A budapesti operaház 100 éve. Szerkesztette Staud Géza. Bp., 1984.) adatai mellett a Világirodalmi lexikon. I–XIX. (Főszerkesztő Király István és Szerdahelyi István. Bp., 1970–1996) és az Új magyar irodalmi lexikon. I–III. (Főszerkesztő Péter László. 2. javított és bővített kiadás. Bp., 2000) szócikkeit is figyelembe vettük.

A KORSZAK TÁRSADALOM-, GAZDASÁG-, POLITIKA- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE

A korszak magyarországi és budapesti gazdaságáról, társadalmáról és művelődési viszonyairól képet nyújtó segédkönyvek, források, összefoglaló munkák és elemző tanulmányok közül csupán néhányat említünk – a kötet szövegében hivatkozottakon túl – a teljesség igénye nélkül: Magyarország történeti kronológiája. III. (1848–1944). Szerkesztette Glatz Ferenc, Somogyi Éva. Bp., 1982.; Bak Borbála, Magyarország történeti topográfiája. A honfoglalástól 1950–ig. Bp., 1997. (História könyvtár. Monográfiák, I/9.); Budapest története a forradalmak korától a felszabadulásig. Szerkesztette Horváth Miklós. Bp., 1980; Bácskai Vera–Gyáni András–Kubinyi András, Budapest története a kezdetektől 1945-ig. Bp., 2000. (Várostörténeti tanulmányok).

Erdély története. III. 1830-tól napjainkig. Szerkesztette Szász Zoltán. Bp., 1986.; Glatz Ferenc, A három nemzedék története a hetedik nemzedék szemével. In: Szekfű Gyula, Három nemzedék és ami utána következik. Bp., 1989. I–XXXVIII.; Gyáni Gábor–Kövér György, Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Bp., 1998. (Osiris tankönyvek); Gyáni Gábor, Hétköznapi Budapest. Bp., 1995. (A város arcai); Magyarország történeti demográfiája. Magyarország népesedése a honfoglalástól 1949-ig. Szerkesztette Kovacsics József. Bp., 1963.; Thirring Gusztáv, Budapest főváros demográfiai és társadalmi fejlődése az utolsó 50 évben. I–II. Bp., 1925.

ÁLTALÁNOS SZÍNHÁZTÖRTÉNETI MŰVEK

A színháztörténeti kutatás lehetséges forrásbázisának rendszerezése: Staud Géza, A magyar színháztörténet forrásai. I–III. Bp., 1963. (Színháztörténeti Könyvtár, 6., 8., 9.). Bibliográfiai kérdésekkel is Staud Géza foglalkozott: Magyar színészeti bibliográfia. Bp., 1938.; Magyar színészeti szakkönyvek bibliográfiája, 1945–1960. Bp., 1960. (Színháztörténeti füzetek, 36.); Magyar színháztörténeti bibliográfia. I–II. Bp., 1975–1976. (Az utóbbi mű csak kiadványokat és különlenyomatokat tartalmaz, cikkeket nem vett föl.)

A főváros színházi életének bibliográfiáját közli a Budapest történetének bibliográfiája, 1686–1950. (I–VII. Szerkesztette Berza László. Bp., 1963–1974.) című kiadvány VI. kötete. A munka folytatásában is gazdag a színházi vonatkozású irodalom: Budapest történetének bibliográfiája, 1981–1990. I–VII. Bp., 1981–1994. A színházépítészettel és a színházi előadás képzőművészeti vonatkozásaival foglalkozó könyveket és tanulmányokat Bíró Béla, A magyar művészettörténeti irodalom bibliográfiája. Bp., 1955. című munkájában rendszerezte.

Ezeken a műveken kívül B. Hajtó Zsófia, A magyar irodalomtörténet bibliográfiája, 1905–1970. Általános rész, 1905–1970. Bp., 1997. című művekben is részletes színházi bibliográfia található. A színházi lapok feldolgozása: Lakatos Éva, A magyar színházi folyóiratok bibliográfiája (1778–1948). Bp., 1993. (Színháztörténeti könyvtár, 28.).

A korszak színházművészeiről, intézményeiről, színháztechnikájáról adnak áttekintést a lexikonok: Színészeti lexikon. Szerkesztette Németh Antal. I–II. Bp., 1930.; Magyar színművészeti lexikon. A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája, Szerkesztette Erődi Jenő és Kürthy Emil anyagának felhasználásával, a szerkesztőbizottság közreműködésével Schöpflin Aladár. I–IV. Bp., [1929–1932].; Színházi kislexikon. Főszerkesztő Hont Ferenc. Bp., 1969.; Magyar színházművészeti lexikon. Főszerkesztő Székely György. Bp., 1994.; Enyedi Sándor, Rivalda nélkül. A határon túli magyar színjátszás lexikona. Bp., 1999.

A színészekről készített képzőművészeti ábrázolásokat Cenner Mihály A magyar színészportrék katalógusa, 1790–1944. (Bp., 1973) című munkája dolgozta fel. A magyar színészet nagy képeskönyve (A korszakbevezetőket Székely György, színészéletrajzokat és a képaláírásokat Cenner Mihály írta. Bp., 1984.) pedig a legismertebb művészek fotóiból ad válogatást. A korszak legjelentősebb színházi fotográfusáról: Kincses Károly, Angelo. [Kecskemét], 2002. (A magyar fotográfia történetéből, 26.).

A KORSZAK DRÁMATÖRTÉNETE

A korszak irodalomtörténetének összefoglalása: Pintér Jenő magyar irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés. I–VIII. Bp., 1930–1941. VIII. A magyar irodalom a XX. század első harmadában. I–II. Bp., 1941.; Schöpflin Aladár, A magyar irodalom a XX. században. Bp., 1937.; Várkonyi Nándor, Az újabb magyar irodalom, 1880–1940. Bp., 1942.; Féja Géza, Nagy vállalkozások kora. Bp., 1943.; A magyar irodalom története. Főszerkesztő Sőtér István. I–VI. Bp., 1964–1966. VI. A magyar irodalom története 1919-től napjainkig. Szerkesztette Szabolcsi Miklós. Bp., 1965.; A magyar irodalom története, 1945–1975. Szerkesztette Bélády Miklós és Rónay László. I–IV. Bp., 1990. I. III/2. A próza és a dráma.

Drámatörténeti összefoglalások: Lukács Gáspár, A magyar társadalmi dráma fejlődése. Bp., 1934.; Riedl Frigyes, A magyar dráma története. I–II. Bp., 1939–1940 (Magyar irodalmi ritkaságok, XLIII–XLIV.); Szász Károly, A magyar dráma története. Bp., 1939.; Kocsis Rózsa, Igen és nem. A magyar avantgard színjáték története. Bp., 1973. (Elvek és utak); Nagy Péter, Drámai arcélek. Bp., 1978.; Bécsy Tamás, Dráma és színházművészet a századfordulón és a 20. század elején. In: Magyarország a XX. században. III. Kultúra, művészet, sport és szórakozás. Szerkesztette Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 1998. 235–323.; uő, A siker receptjei. Székesfehérvár, 2001.; uő, Magyar drámákról. Bp.–Pécs, 2003.

KITEKINTÉS – ÁTTEKINTÉS

INNOVATÍV TÖREKVÉSEK AZ EURÓPAI SZÍNHÁZBAN

A fejezetben említett 19. század végi, 20. század eleji realista-naturalista törekvésekről (meiningeniek, Théâtre Libre, Moszkvai Művész Színház): Erika Fischer-Lichte, Kurze Geschichte des Deutschen Theaters. Tübingen, 1993. 217–235.; Ann Marie Koller, The Theater Duke. Georg II of Saxe-Meiningen and the German Stage. Stanford, California, 1984.; Jean Clothia, André Antoine. Cambridge, 1991. és Nick Worrall, The Moscow Art Theatre. London–New York, 1996.

Sztanyiszlavszkij pályájáról: Jean Benedetti, Stanislavski. A Biography. London, 1988. Elméleti és gyakorlati munkásságának egyes kérdéseiről: Konstantin Stanislawski. Neue Aspekte und Perspektiven. Szerkesztette Günther Arends. Tübingen, 1992.

Az antirealista-antinaturalista törekvésekkel (Appia, Craig, Reinhardt) foglalkozik: Walther R. Volbach, Adolphe Appia. Prophet of the Modern Theatre. A Profile. Middletown–Connecticut, 1968.; Denis Bablet, The Theatre of Edward Gordon Craig. London, 1981.; Székely György, Edward Gordon Craig. Bp., 1975. (Szemtől szemben); Edda Fuhrich–Gisela Prossnitz, Max Reinhardt. Die Träume des Magiers. Salzburg–Bécs, 1993. és Staud Géza, Max Reinhardt. Bp., 1977. (Szemtől szemben) című munkája.

A rendezői színház korabeli összefoglalása: Adolf Winds, Geschichte der Regie. Berlin–Lipcse, 1925.

A szcenográfia és a vizualitás kérdéseiről: Nora Eckert, Das Bühnenbild im 20. Jahrhundert. Berlin, 1998.

A színészképzésről és a színészi játék metodológiájáról kialakult elképzelések összefoglalása: Twentieth Century Actor Training. Szerkesztette Alison Hodge. London–New York, 2000.

A fejezetben említett, az avantgárd törekvésekhez kapcsolódó színházi emberek (Mejerhold, Brecht, Artaud) munkásságáról: Robert Leach, Vsevolod Meyerhold. Cambridge, 1989.; Anna Muza, Meyerhold at Rehearsal: New Materials on Meyerhold’s Work with Actors. Theatre Topics, 1996/1. 15–30.; John Fuegi, Brecht & Co. Biographie. Berlin, 1999.; Fredric Jameson, Brecht and Method. London–New York, 1998.; Stephen Barber, Antonin Artaud. Blows and Bombs. London, 1993.; Ronald Hayman, Artaud and After. Oxford–London–New York, 1977.

Az avantgárd színházi törekvésekről: Michael Patterson, The Revolution in German Theatre, 1900–1923. Boston–London–Henley, 1981.; Christopher Innes, Avant Garde Theatre, 1892–1992. London–New York, 1993.; David F. Kuhns, German Expressionist Theatre. The Actor and the Stage. Cambridge, 1997.; Annabelle Henkin Melzer, Dada and Surrealist Performance. Baltimore–London, 1994.; Michael Kirby, Futurist Performance. New York, 1971.; David Whitton, Stage Directors in Modern France. Manchester, 1987.

AZ EURÓPAI TÁNCMINTÁK

A téma legteljesebb feldolgozásai: Modern tánc a XX. század első felében. Szerkesztette Dienes Gedeon. Bp., 1981.; Antológia a hazai táncirodalomból. Szerkesztette Kővágó Zsuzsa. II. Bp. 1988; Mozdulatművészet. Szerkesztette Lenkei Júlia. Bp., 1993.; Fuchs Lívia, Fejezetek a modern tánc történetéből. Bp., 1995.; uő, A tánc forradalmárai. Vendégszereplők 1898 és 1948 között. Bp., 2004.

Önálló kötetek a modern tánc elméleti és történeti kérdéseiről: Pekár Gyula, A táncz. Bp., 1901.; Nirschy Emilia, A klasszikus tánc Bp., 1918.; Haraszti Emil, A tánc története. Bp., 1937.; Rabinovszky Máriusz, A tánc. Bp., 1946; Lavotta Rudolf, A tánc psychologiája. Bp., [1912]. (Zenetudományi könyvtár, 11.)

Az európai táncművészek magyarországi vendégjátékairól kötetben megjelent kritikák, és írások: Bródy Sándor, Komédia. Bp., 1911.; Kun Imre, Harminc év művészek között. Bp., 1960.; Bálint Lajos, Művészbejáró. Bp., 1964.; Kosztolányi Dezső, Színházi esték. I–II. Bp., 1978.; Bálint Lajos, Színészek, táncosok, artisták. Bp., 1979.; Fuchs Lívia, Szemelvények a századelő tánctudósításaiból. Táncművészeti Dokumentumok, 1987. 83–111.

TÖRTÉNETI ÉS ELMÉLETI MUNKÁK DRÁMÁRÓL, SZÍNHÁZRÓL

A fejezetben tárgyalt könyvek és kritikák: Galamb Sándor, A magyar dráma története, 1867-től 1896-ig. Bp., 1937–1944.; Szász Károly, A magyar dráma története. Bp., 1939.; Rédey Tivadar, A Nemzeti Színház története. Az első félszázad. Bp., 1937.; Schöpflin Aladár, Elavult dramaturgia. Nyugat, 1937. II. 375–376.; uő, Olympia. In: Sch. A., Válogatott tanulmányok. Válogatta, szerkesztette és bevezette Komlós Aladár. Bp., 1967. 572–577.; uő, A vadkan. In: Sch. A., i. m. 541–546.; uő, Úri muri. In: Sch. A., i. m. 577–583.; uő, Szeretek egy színésznőt. In: Sch. A., i. m. 559–561.; Kárpáti Aurél, A búsképű lovag. Bp., 1920.; uő, A kételkedő kritikus. Bp., 1928.; uő, A menekülő lélek. Bp., 1936.; uő, Főpróba után. Bp., 1956.; uő, Színház. Bp., 1959.; Bisztray Gyula, Színházi esték 1930–1940. Bp., 1942.; Hevesi Sándor, Színház. Bp., 1938.; Reiter Rózsa, Pirandello filozófiai gondolatai drámáinak tükrében. Bp., 1941.; Vámosi Nagy István, A holnap drámája. Bp., 1946.; Bárdi Ödön, A színjátszás iskolája. Bp., 1928.; Horváth Árpád, Modernség és tradíció. Bp., 1982.; Bárdos Artúr, A színház műhelytitkai. Bp., 1943.; Németh Antal, A színjátszás esztétikájának vázlata. Bp., 1929.; Hont Ferenc, Az eltűnt magyar színjáték. Bp., 1940.; Hubay Miklós, A dráma sorsa. Bp., 1983.

A dráma- és színházelméletről és a színháztörténetről megjelent legfontosabb magyar munkák: Riedl Frigyes, A magyar irodalom főirányai. Bp., 1896.; A színház ma. Szerkesztette Lengyel György. Bp., 1970.; Karcsai Kulcsár István, Louis Jouvet. Bp., 1974. (Szemtől szemben); Székely György, Edward Gordon Craig. Bp., 1975. (Szemtől szemben); Staud Géza, Max Reinhardt. Bp., 1977. (Szemtől szemben); Székely György, A színjáték világa Bp., 1986.; A Nemzeti Színház 150 éve. Szerkesztette Kerényi Ferenc. Bp., 1987.; Gajdó Tamás, A színháztörténet-írás módszerei. Veszprém, 1997.; Bécsy Tamás, A színjáték lételméletéről. Bp.–Pécs, 1997.; Jákfalvi Magdolna, Alak, figura, perszonázs. Bp., 2001. (Színházolvasás, 1.); Bécsy Tamás, Drámák és elemzések. Bp.–Pécs, 2002.; uő, Magyar drámákról. 1920-as, 1930-as évek. Bp.–Pécs, 2003.; uő, Színház és/vagy dráma. Bp–Pécs, 2004.; Átvilágítás. A magyar színház európai kontextusa. Szerkesztette Imre Zoltán. Bp., 2004. (Recepció és kreativitás)

Európai szerzők magyar nyelven megjelent munkái: Adolphe Appia, A zene és a rendezés, 1892–1897. Fordította Barta András. Bp., 1968. (Korszerű színház, 98.); Hugo von Hoffmannstahl, Levél. In: Kultusz és áldozat. A német esszé klasszikusai. Válogatta, az utószót és a jegyzeteket írta Salyámosy Miklós. Bp., 1981. 435–447.; Antonin Artaud, Könyörtelen színház. Szerkesztette, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Vinkó József. Bp., 1985.; Patrice Pavis, Az elméletről mint a szépművészetek egyikéről és a kortárs drámára gyakorolt korlátozott hatásáról akár többségi, akár kisebbségi értelemben. Fordította Nagy Gabriella Ágnes. Theatron, 1998/1. 53–65.; Erika Fischer Lichte, A dráma története. Fordította Kiss Gabriella. Pécs, 2001. (Theatrum mundi).

Idegen nyelvű szakirodalom: Hippolyte Taine, L’Histoire de la Litterature Anglaise. Párizs, 1857–1863.; Adolphe Appia, La Mise en Scène du Drame Wagnérien. Párizs, 1895.; Richard Southern, The Seven Ages of the Theatre. London, 1964.; Eric Bentley, The Life of the Drama. New York, 1965.; Roland Barthes, Elements of Terminology. London, 1967.; Jerzy Grotowski, Toward a Poor Theatre. Holstebro, 1968.; Barrett H. Clark, European Theories of the Drama. New York, 1972.; Jiry Veltrusky, Dramatic Text as a Components of Theatre. In: Semiotics of Art. Prague School Contributions. Edited by Ladislav Matejka and Irwin R. Titunik. Cambridge, 1976.; Jan Mukarovský, Structure, Sign and Function. New Haven, 1978.; Patrice Pavis, Languages of Stage. New York, 1982.; Michael Arggle Bodily, Communication. London, 1984.; Modern Drama. Defining the Field. Edited by Ric Knowles, Joanne Tompkins and William B. Worthen. Toronto, 2003.

SZÍNHÁZ ÉS FINANSZÍROZÁS

Az 1920-as évektől állandósuló színházi válságra több röpirat, önálló kötet hívta fel a figyelmet: Wenner Sándor, A magyar színészet válsága. Háborús és háború utáni színészetünk a kritika és az események tükrében. Szeged, 1928.; Heltai Jenő, A magyar színészet válságai Felvinczy Györgytől (1696.) napjainkig. A mai válság megoldásának tervezete. Bp., 1933.

A meg-megújuló recesszióról számos tanulmány, újságcikk is született: Újházy György, Gondolatok a színház válságáról. Szocializmus, 1925. 326–328.; Bánóczi László, A színház válsága. Láthatár, 1927/1. 18–20.; Kállay Miklós, Kultúránk mai válsága és a színpad. In: Magyar élet képeskönyve. Bp., 1928. 211–213.; Bárdos Artúr, Színházi válság? Magyar Hírlap, 1929. október 13., 20. és 27.; Kárpáti Aurél, Nem kell színház? A Toll 1929/3. 17–21; Márai Sándor, Export, import. A Toll 1929/17. 32–35.; Pünkösti Andor, Nem kell színház? A Toll 1929/4. 19–22.; Relle Pál, Nem kell színház? A Toll 1929/2. 18–21.; Zsolt Béla, Nem kell színház? A Toll 1929/1. 18–21; Móricz Zsigmond, A magyar színészet válsága. In: M. Zs., Irodalomról, művészetről. II. Bp., 1959. 86–90.; Bálint György, Válság. Színház és Film, 1931/1. 2–3.; Zilahy Lajos, Színházi válság. Pesti Napló, 1932. március 6.; Az egész világon nálunk legkisebb a színházi válság. Beszélgetés Jób Dániellel, a Vígszínház igazgatójával. Pesti Napló, 1933. január 1.; Hevesi Sándor, A színház válsága. Tükör, 1934/2. 65.; Sebestyén Károly, A színházak nyavalyái és orvosszerei. Pesti Napló, 1938. november 27.; Baky Marica, Válságban a magyar színjátszás. Újság, 1943. január 10.; uő, Válságban a magyar színjátszás! Újság, 1943. január 24.

A színház és az üzlet összefüggéseit tárgyalta 1930 elején a Nyugat vitája: Hevesi Sándor, Színház és üzlet. Nyugat, 1930. I. 96–100.; Kárpáti Aurél, Thália és Mercurius. Nyugat, 1930. I. 92–94.; Kosztolányi Dezső, Véleményem. Nyugat, 1930. I. 94–96.; Lengyel Menyhért, Üzlet? Nyugat, 1930. I. 101–102.; Schöpflin Aladár, Színház és kritika. Nyugat, 1930. I. 89–92.; Simay Gyula, Színház és a törvény. Nyugat, 1930. I. 102–105.; Vámbéry Rusztem, „Jogi” válasz a színház dilemmájára. Nyugat, 1930. I. 105–106.

Erről a kérdésről szól: [Gaál Gábor] Szacsvay Gusztáv, Színház és gazdaság. Korunk, 1932. 358–361.; Ijjas Antal, A magyar színjátszás csődje felé. Magyar Kultúra, 1934. II. 525–527.; Hevesi Sándor, Színház vagy üzlet. Új Idők, 1936. 725–728. valamint Kárpáti Aurél–Németh Antal, Színház és üzlet. A Színpad, 1936. 1–8.

A színházpolitika aktuális kérdéseiről: Bánóczi László, A kurzus és a magyar színházi kultúra. Független Szemle, 1922. 37–38.; Gáspár Jenő, Magyar álmok a magyar színpadon. Híd (Budapest), 1927. 58–61.; Hankiss János, A színház megújhodása. Napkelet, 1937. 381–384.; Patkós György, Az új magyar színház feladatai. Magyar Élet, 1939/3. 23.; Féja Géza, Író, színház, közönség. Magyarország, 1942. november 8.; Staud Géza, Színházpolitika. Népszava, 1943. február 27.

A Terézkörúti Színpad üzemeltetését részletesen bemutatja: Irás Katalin, A Terézkörúti Színpad színházi részvénytársaság. In: Tanulmányok Budapest múltjából, XXXI. Szerkesztette Holló Szilvia Andrea. Bp., 2003. (Budapest várostörténeti monográfiái, XL). 363–395.

A SZÍNMŰVÉSZETI ÉS FILMMŰVÉSZETI KAMARA

Az 1939–1944 közötti magyar történelemről és a zsidóság sorsáról, a holokausztról szóló fontosabb monográfiák: Ránki György, 1944. március 19. Magyarország német megszállása. Bp., 1978.; Magyarország, 1944. Üldöztetés – embermentés. Bp., 1994.; Magyarországi zsidótörvények és rendeletek, 1938–1945. Szerkesztette Vértes Róbert. Bp., 1997.; Randolph L. Braham, A népirtás politikája. A Holocaust Magyarországon. I–II. Bp., 1997.; Frojimovics Kinga–Komoróczy Géza–Pusztai Viktória–Strbik Andrea, A zsidó Budapest. I–II. Bp., 1995.; Gonda László, A zsidóság Magyarországon, 1526–1945. Bp., 1992; Horák Magda, A magyar értelmiség veszteségei az 1940-es években. Bp., 1994.; Stark Tamás, Zsidóság a vészkorszakban és a felszabadulás után, 1939–1955. Bp., 1995.; Karády Viktor, Zsidóság, modernizáció, polgárság. Bp., 1997.; uő, Zsidóság és társadalmi egyenlőtlenségek. Bp., 2000.

A Színművészeti és Filmművészeti Kamara színművészeti főosztályának hivatalos közlönye – Magyar Színészet. Felelős szerkesztő Cselle Lajos – 1939–1944 között közölte a színészekre is vonatkozó rendeleteket, törvényeket; ismertette a kamara fegyelmi bizottsága előtt tárgyalt ügyeket.

Részben színházi kérdéseket is érint: Sándor Tibor, Őrségváltás után. Zsidókérdés és filmpolitika, 1938–1944. Bp., 1997.

INTÉZMÉNYTÖRTÉNET

 AZ ÁLLAMI SZÍNHÁZAK

A NEMZETI SZÍNHÁZ

A színház történetét összefoglaló könyvek: Pukánszkyné Kádár Jolán, A Nemzeti Színház százéves története. I. Bp., 1940. (Fontes historiae hungaricae aevi recentioris. Magyarország újabbkori történetének forrásai); A Nemzeti Színház. Szerkesztette Székely György. Bp., 1965.; Magyar Bálint, A Nemzeti Színház története a két világháború között. (1917–1944). Bp., 1977.; A Nemzeti Színház 150 éve. Írta Hofer Miklós, Kerényi Ferenc, Magyar Bálint, Mályuszné Császár Edit, Székely György, Vámos László. Szerkesztette Kerényi Ferenc. Bp., 1987.; Nemzeti Színház emlékkönyv. Összeállította Gajdó Tamás. Bp., 2002.

A színház műsorát 1837. augusztus 22-étől 1941. június 22-éig napra kimutatva, cím- és szerzői mutatóval, eredeti címekkel, szereposztással Hajdú (Algernon) László állította össze. A műnek egy-egy kefelevonata megtalálható az OSZK SZT-ban és az OSZMI könyvtárában. Ez az alapja Staud Géza összeállításának; megjelent: A Nemzeti Színház. Szerkesztette Székely György. Bp., 1965. Az elsődleges források (színlapok, zsebkönyvek, színházi nyilvántartások) alapján állította össze Gazdag Márta és Molnár Klára a Nemzeti műsorát: A Nemzeti Színház 150 éve. Szerkesztette Kerényi Ferenc. Bp., 1987. 214–316.

A színház iratanyaga, melyet a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium irataival az Országos Levéltárban őrizték 1956-ban megsemmisült. A legfontosabbakat közölte: A Nemzeti Színház százéves története. II. Iratok a Nemzeti Színház történetéhez. Szerkesztette és közzéteszi Pukánszkyné Kádár Jolán. Bp., 1938. (Fontes historiae hungaricae aevi recentioris. Magyarország újabbkori történetének forrásai). Pukánszkyné a kötethez készített kivonatai és másolatai megtalálhatók az OSZK SZT-ban. Az irategyüttes katalógusa: Iratok a Nemzeti Színház történetéhez. Pukánszkyné Kádár Jolán kiadatlan levéltári gyűjtésének fondjegyzéke. Feldolgozta és a bevezetőt írta Berlász Piroska. Bp., 1988.

A Nemzeti Színház régi épületének átépítéséről, lebontásáról, az új épület tervezéséről: Báthory István, A Nemzeti Színház építésének és lebontásának története. Bp., 1914.; Szekér László, A nemzet színháza építésének 150 éves története. Bp., 1987.

A színház történetét bemutató emlékezés-kötetek: Jászai Mari emlékiratai. S. a. r. Lehel István. Bp., 1927.; Szacsvay Imre, Életem és emlékeim. S. a. r. és a bevezető életrajzot írta Balassa Imre. Bp., 1940.; Jászai Mari írásai. Válogatta és bevezette Debreczeni Ferenc. Bp., 1955.; Csathó Kálmán, Ilyeneknek láttam őket. Régi nemzeti színházi arcképalbum. Bp., 1960.; uő, A régi Nemzeti Színház. Az Ilyeneknek láttam őket régi nemzeti színházi arcképalbum II. kötete. Bp., 1960.

A színház műsoráról számos elemzés készült. A klasszikus magyar drámákról: Galamb Sándor, A Nemzeti Színház a magyar dráma életében. In: A százéves Nemzeti Színház. 73–81; Osváth Béla, A Nemzeti Színház és a magyar dráma. Irodalomtörténeti Közlemények, 1962. 693–704.

A Bánk bán előadásairól: Németh Antal, Bánk bán száz éve a színpadon. Bp., 1935; Orosz László, A Bánk bán nemzeti színházi előadásainak szövege (1868–1929). Cumania, 8. A Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve. Kecskemét, 1984. 497–530.

Az ember tragédiájának bemutatóiról: Németh Antal, Az ember tragédiája a színpadon. Bp., 1933; Koltai Tamás, Az ember tragédiája a színpadon, (1933–1968). Bp., 1990.

A Csongor és Tündéről: Staud Géza, A Csongor és Tünde a színpadon. In: „Ragyognak tettei…” Tanulmányok Vörösmartyról. Szerkesztette Horváth Károly, Lukácsy Sándor és Szörényi László. Székesfehérvár, 1975. 217–238.

A klasszikus műsorról: Németh Antal, A Nemzeti Színház és a klasszikusok. In: A százéves Nemzeti Színház. Az 1937–38/as centenáris év emlékalbuma. Bp., 1938. 171–177.; Hanvai Kovács Zoltán, Az angol és amerikai dráma a Nemzeti Színház színpadán. In: A százéves Nemzeti Színház. 89–92.; Németh Antal, Goethe Faustja a színpadon. Bp., 1932. (Különlenyomat a Budapesti Szemléből); Pukánszky Béla, A német dráma a Nemzeti Színházban. In: A százéves Nemzeti Színház. 113–125.; Nagy Péter, A francia klasszikus dráma fogadtatása Magyarországon. Bp., 1942.; Hankiss János, A Nemzeti Színház francia műsorának tanulságai. In: A százéves Nemzeti Színház. 83–88; Nagy Zoltán, Az olasz drámairodalom a magyar Nemzeti Színházban. In: A százéves Nemzeti Színház. 106–112.

Zsebkönyvek, évkönyvek, albumok: A Nemzeti Színház és Kamaraszínházának zsebkönyve, 1930. Bp., 1930.; A Nemzeti Színház és Kamaraszínházának zsebkönyve, 1931. Bp., 1931.; A százéves Nemzeti Színház. Az 1937–38/as centenáris év emlékalbuma. Bp., 1938.; Nemzeti Színház, 1941. Bp., 1942.

A Nemzeti Színház 1935–1944 közötti korszakának sajtófigyelője és néhány előadásának fotóalbuma az OSZK SZT-ban található.

Fontosabb cikkek és tanulmányok a Nemzeti Színház helyzetéről, szerepéről: A Nemzeti Színház ügye. Szózat, 1920. február 19. és március 21.; Hevesi Sándor a Nemzeti Színház jövőjéről. Színház és Divat, 1922/29. 1–2.; Bánóczi László, Shakespeare és a Nemzeti Színház. Kékmadár, 1923. 212–213.; Herczeg Ferenc, Új Nemzeti Színház. Színházi Élet, 1923/21. 1.; Móricz Zsigmond, Henrik Ibsen meg a Nemzeti Színház. Népszava, 1926. április 22.; [Herczeg Ferenc] Hg. F., Nemzeti Színház és nemzeti kultúrpolitika. Új Idők, 1928. I. 217–218.; Klebelsberg Kunó, A Nemzeti Színház. Pesti Napló, 1928. március 4.; uő, A Nemzeti Színház mint szimbólum. Pesti Napló, 1928. március 18.; Németh Antal, Fél évszázad a jubiláló Nemzeti Színház történetéből. Magyar Helikon, 1928. 16–25.; Rédey Tivadar, A színházi közönség kultúrája. Napkelet, 1928. I. 930–933.; Voinovich Géza, A Nemzeti Színház és feladatai. Budapesti Hírlap, 1932. május 26.; Schöplin Aladár, A Nemzeti Színház ügye. Nyugat, 1934. I. 465–467.; Tóth László, A Nemzeti Színház problémái. Magyar Szemle, 1934. 21. kötet 47–58.; Németh Antal, A Nemzeti Színház hivatása. Tükör, 1935/7. 65–66.; Rédey Tivadar, Ködképek a Nemzeti Színház láthatárán. Napkelet, 1935. 483–486.; Schöpflin Aladár, A színházi évad és a Nemzeti Színház kérdőjele. Nyugat, 1935. II. 59–62.; Supka Géza, A százesztendős Nemzeti Színház. Ünnep, 1935/52. 27–31.; Zsolt Béla, Színházi képtelenség. Újság, 1935. október 18.; Pünkösti Andor, Színház és tradíció. Újság, 1936. április 5.; Vajthó László, A Nemzeti Színház feladatai. Protestáns Szemle, 1936/4. 145–149.; Kárpáti Aurél, Van-e még Nemzeti Színház? In: K. A., Főpróba után. Bp., 1956. 302–308.; Illés Endre, Van-e még Nemzeti Színház? Nyugat, 1937. I. 387–388.; Pekár Gyula támadása a Nemzeti Színház ellen a Petőfi Társaság nagygyűlésén. Pesti Napló, 1937. március 17.; Rédey Tivadar, A Nemzeti Színház ünnepén. Napkelet, 1937. 697–698.; Schöpflin Aladár, A Nemzeti Színház és a kritika. Tükör, 1937/9. 646–648.; Vajthó László, A százéves Nemzeti Színház. Protestáns Szemle, 1937/10. 449–451.; Zsolt Béla, Százéves színház. Újság, 1937. augusztus 22.; Németh László, A Nemzeti Színház stílusáról. Híd, 1941. január 3. 8–9.; Bisztray Gyula, A Nemzeti Színház kísérletei. In: B. Gy., Színházi esték. Bp., 1942. 164–173.; Staud Géza, A Nemzeti Színház száz éve. Magyar Szemle, 1942. 42. kötet 163–168.; Németh Antal, Hét esztendő a nemzet színházának szolgálatában. Magyar Múzsa, 1943/3. 115–128.; H. S., Major Tamás: A Nemzeti Színház a Nemzet Színháza lesz. Szabad Nép, 1945. április 15.; Kürti Pál, Nemzeti Színház. Haladás, 1946. március 7.; Sós Endre, Mit kapnak a szervezett dolgozók a Nemzeti Színháztól. Népszava, 1948. július 18.

A Nemzeti Színház németországi vendégjátékáról: Pukánszky Jolantha–Pukánszky Béla, Gastspiel des Ungarischen Nationatltheaters in Deutschland, 1941. Bp., 1941; Szabó Lőrinc, Frankfurtban a Nemzeti Színházzal. Magyarország, 1941. május 29.

A Nemzeti Színház vezetőiről: Hevesi Sándor: Galamb Sándor, H. S. Bp., 1930. (Kortársaink, 9.); Móricz Zsigmond, H. S. Nyugat, 1932. I. 715–717.; Ignácz Rózsa, Prospero kertésze. Egy H.-óra emlékére. In: I. R., Prospero szigetén. Bp., 1960. 109–126.; Bálint Lajos, H. S. In: B. L., Művészbejáró. Bp., 1964. 30–43.; Siklóssy Pál, H. és a Nemzeti Színház. In: S. P., Találkozások. Köln, 1970. 20–31.; László Anna, H. S. Bp., 1973.; Cenner Mihály, H. S. Zalaegerszeg, 1980. (Színházi nevelési kísérlet); Éva Kun, Die Theaterarbeit von S. H. Ungarns Beitrag zur Reform des europäischen Theaters im 20. Jahrhundert. München, 1980.; Némethné Böhm Edit, Az előadás művészete H. S. elgondolása szerint Az Eötvös József Tanítóképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1991. 74–89.; H. S. és Herczeg Ferenc levelezése. Közli Gajdó Tamás. Színháztudományi Szemle, 27. 1990. 123–146.; Medgyesy Zsófia, George Bernard Shaw Magyarországon. A magyarországi Shaw-kultusz H. S. munkásságának tükrében. Színháztudományi Szemle, 28. 1991. 85–92.; H. S. és Bernard Shaw kiadatlan levelei. Kiadta Mészöly Tibor. Kritika, 1985/6. 22–23; Gyarmati Béla, És tetté lettek a szavak. H.-hagyaték. Miskolc, 1997.; Sándor János, H. S. és Szeged. In: S. J., Igaz mesék a szegedi színházról. Szeged, 1997. 136–144. – Németh Antal: Harasztos Albert, A színjátszás jövője és időszerű kérdései. Beszélgetés N. A.-lal. Forrás, 1943/5. 215–220.; Vargha Kálmán, Dokumentumok Németh László és a Nemzeti Színház kapcsolatáról. Németh László és N. A. levélváltása. 1937–1942. Irodalomtörténeti Közlemények, 1978. 689–717.; István Mária, A színpadi látvány, mint a rendező víziójának megjelenítése. A szcenika szerepe N. A. Bánk bán rendezéseiben. Színháztudományi Szemle, 11. 1983. 23–39.; uő, A vizualitás jelentősége N. A. színházában. Színháztudományi Szemle, 17. 1985. 121–153.; Koltai Tamás, Az ismeretlen N. A. In: Németh Antal, Új színházat! Bp., 1988. 5–23.; Szűcs Katalin, A N. A.-dosszié. Egy igazoló eljárás dokumentumai. Színház, 1990/6. 27–34.; Kovács Gábor, N. A. „Bánk bán-rendezése”. Színháztudományi Szemle, 27. 1990. 48–75.; uő, „Állomások, motívumok.” Dr. N. A. emlékkiállítás. Bp., 1992.; Fürstner Gabriella, N. A. Tragédia-rendezései. Palócföld, 1992–1993/2. 129–133.; Gulyás Sándor, Dr. N. A. ürügyén halálának harmincadik évfordulóján. Havi Magyar Fórum, 1998/11. 92–94; Selmeczi Elek, N. A., a magyar színház enciklopédistája. Bp., 1991.; A színigazgató levelesládájából. Száz éve született N. A. (Márkus Emília és N. A. levelezését közreadja Gajdó Tamás.) Színház, 2003/5. 34–36.; Csiszár Mirella–Gajdó Tamás, „Nincs más haza, csak az élet”. N. A. és Márai Sándor levelezéséből. Színház, 2003/8. 17–30.; uők, „Igen kedves Igazgató Uram!” – „Igen tisztelt és kedves Barátom!” Babits Mihály és N. A. levelezése. Új Dunatáj, 2004/1. 58–79.

A színház művészeit bemutató írásokat a Színészek társadalmi státusza című fejezethez készült bibliográfiában soroltuk fel.

A BUDAPESTI OPERAHÁZ ÉS A HAZAI OPERAJÁTSZÁS TÖRTÉNETE

A budapesti Operaház történetéről összefoglalást nyújt: A budapesti Operaház 100 éve. Szerkesztette Staud Géza. Bp., 1984. és Valkó Arisztid, A százéves Operaház válogatott iratai. Bp., 1984.

Az operaház műsora: Koch Lajos, A budapesti Operaház műsora, 1884–1959. Bp., 1959. (Színháztörténeti füzetek, 29.) és A budapesti Operaház 100 éve. Szerkesztette Staud Géza. Bp., 1984.

Az Operaház épületéről: Laurisin Lajos, A M. Kir. Operaház. Művészettörténeti tanulmány. Bp., 1941. (A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztény-régészeti Intézetének dolgozatai, 72.); Borsa Miklós–Tolnay Pál, Az ismeretlen Operaház. Bp., 1984.; Wellmann Nóra, Operaház. Bp., 1996. (Tájak–Korok–Múzeumok kiskönyvtára, 545.)

A fejezetben említett színházak műsora: Berczeli A. Károlyné, A Népszínház műsora. Bp., 1958.; A Népopera–Városi Színház műsora, 1911–1944. Összeállította Jónás Alfréd. I–II. Kézirat, 1939–1949. L.: OSZK SZT Ms 102/1–2.; Műsorok: a Budai Színkör 1881-től, a Városligeti Színkör 1889-től, a Várszínház 1884–1924, az Új Színház 1903, a Víg Színpad 1905, a Park Színpad 1906. Összeállította Jónás Alfréd. Kézirat, 1936–1937. L.: OSZK SZT Ms 81.; Kisebb színházak műsora. Összeállította Jónás Alfréd. Kézirat, 1935–1940 körül. L.: OSZK SZT Ms 90.; A Magyar Királyi Operaház előadásai a margitszigeti szabadtéri színpadon. In: A Magyar Királyi Operaház műsora, 1884–1948. Összeállította Jónás Alfréd. Gépirat, 1948–1950 körül. L.: OSZK SZT Ms 104/2.

A külföldi művészek fellépését összegzi: Külföldi művészek vendégszereplései a Magyar Királyi Operaházban. Első kötet: 1884–1942. Második kötet: 1942–1946. Összeállította Jónás Alfréd. Gépirat, Bp., 1946. L.: OSZK SZT Ms 92/1–2.

Az Operaházról szóló könyvek, tanulmányok, cikkek: Bubik Árpád, A magyar királyi Operaház válsága. A magyar és osztrák állami színházak cserevendégjátékairól. Bp., 1925.; Sereghy Elemér, Operaházunk örökös válsága. A Zene, 1925/2. 25–29.; A Magyar Királyi Operaház emlékgyűjteményének tárgymutatója. Bp., 1930.; A Magyar Operabarátok Egyesülete alapszabályai. Bp., 1933 és 1943.; A Magyar Kir[ályi] Operaház. 50 év. 1884–1934. Bp., [1934.]; Lányi Viktor, Az opera útja a vázlatkönyvtől a bemutatóig. A Pesti Hírlap Nagy Naptára, Bp., 1936. 143–152.; Jemnitz Sándor, Operaházunk és a magyar balett. In: A magyar muzsika könyve. Szerkesztette Molnár Imre. Bp., 1936.; A Magyar Királyi Operaház Milánóban. 1940. január 12. és 14. Milánói napilapok kivonatos szemelvényei. Bp., 1940.; Az „Operabarátok” első évtizede, 1933–1943. Bp., 1943.; Lózsy János, Tóth Aladár beszél az Operaház ellen indított sajtótámadásokról, olaszországi tárgyalásairól és az elbocsátások kérdéséről. Szabad Nép, 1947. szeptember 12.; Néhány szó az Operaházról, Tóth Aladárról és Klempererről. Népszava, 1948. április 25.; Lózsy János, Ez a helyzet az Operaházban. Szabad Nép, 1948. május 6.; Somogyi Vilmos, 62 év a 75 éves Operaházban. Beszélgetés Roubal Vilmossal. Muzsika, 1959/10. 17–18.; Boros Attila, Klemperer Magyarországon. Bp., 1984.; Zsindelyné Tüdős Klára, Selejt klottból császári pompa. Zsindelyné Tüdős Klára emlékrajza a húszas évek Operaházáról és a Háry-ősbemutatóról. Népszabadság, 1999/66. 34.

Személyes hangú beszámoló a korszakról: Komor Ágnes, Apám, Komor Vilmos. Szerkesztette Marosi László. [Bp.,] 1986.

A Városi Színház és az OMIKE Művészakció operabemutatóiról, valamint a vidéki városokban folyó operaéletről A Városi Színház, Az OMIKE Művészakció és a Kísérletek a kerületi rendszer újjászervezésére és a vidéki színházi központok megteremtésére című fejezetekhez készült irodalomjegyzékben további művek címét adjuk.

A színházak művészeiről, vezetőiről megjelent írások a Színészek társadalmi státusza című fejezethez készült irodalomjegyzékben szerepelnek.

AZ OPERAHÁZ BALETTMŰSORA

Összefoglaló tanulmányok: Körtvélyes Géza, Balett az Operaházban 1919 és 1984 között. In: A színpadi tánc története Magyarországon. Szerkesztette Dienes Gedeon és Fuchs Lívia. Bp., 1989. 65–113.; uő, A csodálatos mandarin az Operaházban. In: K. G., A modern táncművészet útján. Bp., 1970. 114–176.; Neumann Ilona, A Szegedi Nemzeti Színház balettegyüttesének története a felszabadulás után. Tánctudományi Tanulmányok, 1976–1977. 50–79.; Wagner István, A fából faragott királyfi az Operában. Tánctudományi Tanulmányok, 1976–1977. 29–47.; Szabó Durucz Zsuzsa, Sztravinszkij balettek a Magyar Állami Operaházban. Tánctudományi Tanulmányok, 1984–1985. 261–291.; Kővágó Zsuzsa, A Magyar Csupajáték története dokumentumok tükrében Színháztudományi Szemle, 20. 1986. 25–42.

Az operaház műsorán szereplő balettekről szóló kritikák: Jemnitz Sándor, Válogatott zenekritikái. Szerkesztette Lampert Vera. Bp., 1973.; Péterfi István, Fél évszázad a magyar zenei életben. Bp., 1962.; Tóth Aladár válogatott zenekritikái. Az előszót írta Lukács György. S. a. r. és utószóval ellátta Bónis Ferenc. Bp., 1968. (Magyar zenetudomány, 11.)

Az egyes alkotók pályaképéről: Jan Cieplinski: Fuchs Lívia, J. C. munkássága a budapesti Operaházban, 1930–1948. Tánctudományi Tanulmányok, 1988–1989. 39–81. – Miloss Aurél: Kővágó Zsuzsa, M. A. színházi koreográfiái. Tánctudományi Tanulmányok, 1986–1987. 117–138.; 1990–1991. 44–64 és 1994–1995. 55–67.; uő, M. A. szólóestjei és a Magyar Csupajáték. Tánctudományi Tanulmányok, 1996–1997. 55–62. – Nádasi Ferenc: Lugossy Emma, N. F., a balettmester. Tánctudományi Tanulmányok, 1976–1977. 82–109.; N. F., 1893–1966. Szerkesztette Nádasi Myrtill. Bp., 1993. – Harangozó Gyula: H. Gy. emlékkönyv. Szerkesztette Szúdy Eszter. Bp., 1994.

 A FŐVÁROS MAGÁNSZÍNHÁZAI

A VÍGSZÍNHÁZ

A Vígszínház könyv- és irattárának gyűjteménye az OSZK SZT-ban található. A színház műsorösszeállítása: Berczeli A. Károlyné, A Vígszínház műsora, 1896–1949. Bp., 1960. (Színháztörténeti füzetek, 33.). A Vígszínházban megrendezett vendégjátékok műsor-összeállítása: Vendégeink. Válogatás külföldi drámai együttesek budapesti vendégjátékaiból, 1881–1993. Összeállította Alpár Ágnes. Bp., 1993.

A színház történetének feldolgozásai: Hunyady Sándor, A Vígszínház negyven éve. [Bp., 1936.]; Bárdi Ödön, A régi Vígszínház. Bp., 1957.; Magyar Bálint, A Vígszínház története. Alapításától az államosításig, 1896–1949. Bp., 1979; Mészöly Tibor, Színház a század küszöbén. Ditrói Mór és a Vígszínház stílusforradalma. Bp., 1986, 1996².; A száz éves Vígszínház. Mozaikok tíz évtized történetéből, 1896–1996. Főszerkesztő Radnóti Zsuzsa. Bp., 1996.; Gajdó Tamás, A Vígszínház, 1945–1949. In: Gajdó Tamás–Korniss Péter–Szegő György, Szín-ház-kutatás. Bp., 1998. 42–49.; Gajdó Tamás, A Vígszínház. Bp., 1999 (Tájak–Korok–Múzeumok kiskönyvtára, 618.)

A színház nyugdíjintézetének szabályai: A Budapesti Vígszínház Nyugdíjintézete alapszabályai. Bp., 1927., 1934.; A Budapesti Vígszínház Nyugdíjintézete alapszabályai. Bp., 1927., 1934.

Az intézmény történetének alapvető forrásai a színház művészeinek és íróinak emlékezései: Hegedűs Gyula, Emlékezések. Bp., 1921.; Gyöngyi Izsó, Színész egy félszázadon át. Bp., 1921; Szerémy Zoltán, Emlékeim a régi jó időkből. Bp., 1929; Ditrói Mór, Komédiások. Bp., [1929.]; Pártos Erzsi, Köszönöm!… Bp., 1941.; Gárdonyi Lajos, Véletlenül történt. Bp., 1942.; Párkány László, Tolnay Klári egyes szám első személyben. Bp., 1988.; Lengyel Menyhért, Életem könyve. Naplók, életrajzi töredékek. Második, javított kiadás. Szerkesztette, az előszót, a jegyzeteket és a névmutatót írta Vinkó József. Bp., 1988.; Goda Gábor, Szülőföldem, Budapest. Bp., 1989.; Egri István, Színház egy életen át. Bp., 1990.; Herczeg Ferenc, Hűvösvölgy. Bp., 1993.

A színház tulajdonos- és igazgatóváltásairól: A Vígszínház idegen kézen. Magyar Helikon, 1921. 427–428.; Szomaházy István, Roboz Imre mindent elmond. Színházi Élet, 1926/7. 8–9.; Harsányi Zsolt, Biztatás és riasztás. Színházi Élet, 1938/48. 6–7.; Minél több magyar darabot, ez a programom – mondja Harsányi Zsolt, a Vígszínház új igazgatója. Pesti Napló, 1938. október 37.; Acsády Zsolt, Vígszínházi őrjárat. Film, Színház, Irodalom, 1940/35. 7.; Balassa Imre, Évvégi bizonyítvány a Vígszínház és a Pesti Színház számára. Film, Színház, Irodalom, 1940/27. 3.; Tokaji György, „Az elődeim névsora kötelez…” – mondja Hegedűs Tibor a Vígszínház új művészeti igazgatója. Film, Színház, Irodalom, 1943/50. 7.

A színház jubileumairól: Rédey Tivadar, Csoda a hegyek között. (Molnár Ferenc legendája a Vígszínházban.) Napkelet, 1936. 418–419.; Pünkösti Andor, Negyvenéves a Vígszínház. Ünnep, 1936. 652–653.; Faludi Gábor, A Vígszínház születése, fénykora és éledése. Újság, 1936. május 10.; Valér Sándor Pál, A negyvenéves Vígszínház. Újság, 1936. május 1.; Schöpflin Aladár, Színházi bemutatók. Nyugat. 1936. I. 477.; Márai Sándor, Műsoron kívül. Újság, 1936. május 14.; Heltai Jenő, A Vígszínház. Színház, 1946/14. 3.; Márkus László, A jubiláló Vígszínház. Budapest [folyóirat], 1946. 186–190.; Zsolt Béla, A Vígszínház, melyet nem ünnepelnek. Színház, 1946/37. 3.; Bálint Lajos, A Vígszínház hatvan éve. Élet és Irodalom, 1957/1.; Székely György, A Vígszínház 75 éve. Bp., 1971.; Székely György–Szántó Judit, Vígszínház, 1896–1981. Bp., 1981.

A színház modern drámai műsoráról: Báder Dezső, Gerhart Hauptmann drámái a magyar színpadon, Filológiai Közlöny, 1962. 184–196; Bársony Imre, Ibsen drámái Magyarországon. Filológiai Közlöny, 1956. 509–520, 1957. 117–122; Pállfy István, George Bernard Shaw Magyarországon, (1904–1956). Bp., 1987.

A Vígszínház magyar műsorának értékelése – bár csak nagy vonalakban – szerepel a magyar drámatörténeti összefoglalásokban, a színház szerzőiről szóló monográfiákban, tanulmányokban.

A színház művészeiről, vezetőiről megjelent írások a Színészek társadalmi státusza című fejezethez készült irodalomjegyzékben szerepelnek.

A MAGYAR SZÍNHÁZ

A Magyar Színház történetére vonatkozó levéltári források Budapest Főváros Levéltárában találhatók: Budapest székesfőváros tanácsi majd polgármesteri ügyosztályok gyűjteményes iratai. Színházi és közművelődési iratok, IV. 1420. c. Magyar Színház.

A színház műsorának összeállítása: Koch Lajos, A budapesti Magyar Színház műsora. Bp., 1960. (Színháztörténeti füzetek, 24.)

A Magyar Színház történetének monografikus feldolgozása: Magyar Bálint, A Magyar Színház története, 1897–1951. Bp., 1984.

A színház történetével foglalkozó írások és tanulmányok: 30 éves a Magyar Színház. Színházi Élet, 1927/43. 33.; Lénárd Béla, Akik kimaradtak a hivatalos beszámolókból. – A Magyar Színház jubileuma. Újság, 1937. október 29.; [Szélpál Árpád] szp. á., A Magyar Színház negyvenéves jubileuma. Népszava, 1937. október 30.; A Magyar Színház negyven éve. Újság, 1937. október 28.; Féja Géza, Még egyszer a Magyar Színház. Magyarország, 1943. május 1.; Egyed Zoltán, Őszinte beszélgetés Papp Jenővel. Film, Színház, Irodalom, 1943/9.; Illés Endre, Új Magyar Színház. Film, Színház, Irodalom, 1943/24. 6.; Budai Péter, 50 éves a Magyar Színház. Színház, 1947/43. 16.; Rajnai Edit, Színházfoglaló, 1945. Egy vállalkozás végjátéka. Színház, 1997/10. 20–28.

A színház művészeiről, vezetőiről megjelent írások a Színészek társadalmi státusza című fejezethez készült irodalomjegyzékben szerepelnek.

AZ ANDRÁSSY SZÍNHÁZ

Az Andrássy Színház történetére vonatkozó levéltári források Budapest Főváros Levéltárában találhatók: Budapest székesfőváros polgármesteri ügyosztályok gyűjteményes iratai. Színházi és közművelődési iratok, IV. 1420. c.; Andrássy Színház. Cégiratok, VII. e.; Magyar és Andrássy Színház Kft., Cg. 39765. Cégiratok, VII. e.; Színház és Kabaré Részvénytársaság illetve Andrássy úti Színház és Színházüzemi Részvénytársaság, Cg. 19077. Cégiratok, VII. e.; Wertheimer Orfeum Részvénytársaság illetve Színházpalota Részvénytársaság, Cg. 632. Cégiratok; Színházi és közművelődési iratok, IV. 1420. c. Elvi iratok. Budapest székesfőváros polgármesteri ügyosztályok gyűjteményes iratai. Színházi és közművelődési iratok, IV. 1420. c. Tűzrendészeti iratok.

A színház épületéről: Bácskai Vera, Pest város topográfiai mutatója II. Terézváros. I–II. Bp., 1982; Morvay Endre János, Parisiana, egy pesti épület sorsa. Művészet, 1984/12. 4–8.; Dávid Ferenc, Tisztelgés Lajta Béla emlékének. – A Parisiana újjáépítése. Kiállítási katalógus. Bp., 1991.; uő, Új Színház. Bp., 2000. (Tájak–Korok–Múzeumok kiskönyvtára, 643); Hajdú Virág, Vágó László, 1875–1933. Új Magyar Építőművészet, 2002/2. 53.

A színház műsorát összeállította: Jónás Alfréd, Az Andrássy Színház műsora, 1937–1944. Kézirat. OSZK SZT R1.31. és Alpár Ágnes, A fővárosi kisszínházak műsora a Thália Társaságtól a felszabadulásig, 1904–1944. Bp., 1974. (Színháztörténeti füzetek, 56.)

A színház látogatottságáról: A fővárosi színházak konjunktúrája. Statisztikai Értesítő, 1943. 182–183.; Adatok a budapesti színházkultúra egy évtizedéhez. Statisztikai Értesítő, 1943. 118–120.; Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala statisztikai évkönyve, 1941, 1942, 1943, 1944–46.

A színház történetének feldolgozásai: Kellér Andor, Bal négyes páholy. Bp., 1941. (további kiadások: 1960, 1964, 1968, 1978, 2000); Bános Tibor, Regény a pesti színházakról. Bp. 1973.; Magyar Bálint, A Magyar Színház története, (1897–1951). Bp. 1985.; Bános Tibor, Újabb regény a pesti színházakról. Újra kezdődik a játék, 1945–1949. Bp., 1983.; Egri István, A „fordulat éve”. Színház, 1990/9. 15–18.; Rajnai Edit, Színházfoglaló, 1945. Egy vállalkozás végjátéka. Színház, 1997/10. 20–28.; uő, Színháztörténetek. In: Terézváros Budapest szívében. Szerkesztette Szabó Ferenc. Bp. 1998. 149–156.; Molnár Gál Péter, A pesti mulatók. Bp. 2001.

A színház igazgatójáról, Vaszary Jánosról: Rónai Zoltán, Nem tudok élni nélküled, Thália! Vaszary János az emigrációban. Új Horizont, 1998/3–4. 70–75.

A színház művészeiről, vezetőiről megjelent írások a Színészek társadalmi státusza című fejezethez készült irodalomjegyzékben szerepelnek.

A KIRÁLY SZÍNHÁZ

A színház műsora: Koch Lajos, A Király Színház műsora. Bp., 1958. (Színháztörténeti füzetek, 21.)

A színház történetének első évtizedeit ismerteti: Magyar Bálint, A Magyar Színház története, (1897–1951). Bp., 1985.

A színház történetének regényes feldolgozása: Kellér Andor, Bal négyes páholy. Bp., 1941. (további kiadások: 1960, 1964, 1968, 1978, 2000) és Bános Tibor, Regény a pesti színházakról. Bp., 1973.

A színház repertoárjáról és a bemutatók fogadtatásáról részletesen írt Rátonyi Róbert, Az operett csillagai. I–II. Bp., 1967. (Százezrek színháza, 5.) és uő, Operett. I–II. Bp., 1984.; valamint Kurt Gänzl, The Encyclopedia of the Musical Theatre. I–III. New York–Detroit–San Francisco–London–Boston–Woodbridge. 2001².

A színház történetéről megjelent cikkek: Fedák Sári a 600-ik János vitézről. Az Újság, 1921. október 20.; Búcsúzkodás a Király Színházban. Az Újság, 1924. május 22.; Rákosi Szidi elmondja, hogyan született meg a régi orfeumból a Király Színház. Magyar Hírlap, 1928. szeptember 12.; Vajda Pál Sándor, Egy színház élete, ragyogása és halála. Magyar Hírlap, 1938. május 1.; A Király Színház legendája. Esti Kurír, 1939. július 25.

A színház művészeiről, vezetőiről megjelent írások a Színészek társadalmi státusza című fejezethez készült irodalomjegyzékben szerepelnek.

A VÁROSI SZÍNHÁZ

A Városi Színház működésére vonatkozó levéltári iratok Budapest Főváros Levéltárában találhatók: Budapest székesfőváros tanácsi majd polgármesteri ügyosztályok gyűjteményes iratai. Színházi és közművelődési iratok IV. 1420/c 10.; IV. 1416/c 22-23. Városi Színház. A színház műsor-összeállítása: Molnár Klára, A Népopera–Városi Színház műsora. Bp., 1998. (Skenotheke, 5.)

A színházról megjelent hírek, tudósítások, tanulmányok: [A Városi Színház tevékenysége.] Fővárosi Közlöny, 1924. április 11. 346–347.; [A Városi Színház bérbeadása Sebestyén Gézának.] Fővárosi Közlöny, 1924. október 17. 874.; A színügyi bizottság ülése. Fővárosi Közlöny, 1929. március 12. 441–450.; Bizottsági és tanácsi előterjesztés a Városi Színház bérlőjével kötött szerződés módosítása ügyében. Fővárosi Közlöny, 1929. június 21. 1296–1301.; Előterjesztés a Városi Színház bérlete ügyében. Fővárosi Közlöny, 1931. május 29. melléklet, 18.; A Városi Színház használatára vonatkozó szerződés jóváhagyása. Fővárosi Közlöny, 1931. augusztus 4. 1035–1036.; Maleczky Román, A Városi Színház társulatának emlékirata. Bp., 1932.; Előterjesztés a VIII. Tisza Kálmán-téren levő, Városi Színház néven ismert épület bérbeadása ügyében. Fővárosi Közlöny, 1932. február 12. 153–156.; A polgármester 244.355/1933-XIV. számú előterjesztése Labriola Bernardoval a VIII. ker. Tisza Kálmán-téren fekvő színházépület bérletére kötött szerződés felbontása és az épület további hasznosítása ügyében. Fővárosi Közlöny, 1933. szeptember 12. 1088–1089.; Előterjesztés a Városi Színház bérbeadása ügyében. Fővárosi Közlöny, 1934. október 19. 1238–1240.; Novágh Gyula, Városi Színház a Magyar Művelődés Háza. A Zene, 1939–1940. 243–245.; Előterjesztés a Városi Színház hasznosítási módjának szabályozása tárgyában. Fővárosi Közlöny, 1940. február 16. 151.; Előterjesztés a Városi Színház népművelési célokra való felhasználása tárgyában hozott 99/1940. kgy. számú határozat végrehajtásához szükséges költségösszegek póthitelként való engedélyezése iránt. Fővárosi Közlöny, 1940. június 18. melléklet, 3.; Ferenczy Károly emlékirata Dr. Szendy Károly úrhoz. Budapest székesfőváros polgármesteréhez a Városi Színház 10 éve vajúdó ügyének rendezése dolgában. Bp., 1941.; A Városi Színházat saját kezelésébe veszi a főváros. Magyar Nemzet, 1945. május 25.; Molnár Gál Péter, Opera a Tisza Kálmán téren. Európai Utas, 1993/13. 26–33.

A színház művészeiről, vezetőiről megjelent írások a Színészek társadalmi státusza című fejezethez készült irodalomjegyzékben szerepelnek.

A BELVÁROSI SZÍNHÁZ

A színház műsorát összeállította: Alpár Ágnes, A Belvárosi Színház műsora, 1918–1949. Bp., 1965. (Színháztörténeti füzetek, 44.)

A színház és az Unió Részvénytársaság kapcsolatáról: Bizottsági és tanácsi előterjesztés a Belvárosi Színháznak az Unio színházüzem és színházépítő rt. által való átvétele ügyében. Fővárosi Közlöny, 1923. január. 5. 39–40.

A színház történetének rövidebb összefoglalása: Possonyi László, A harmincéves Belvárosi Színház. Új Idők, 1946. 743–744.; Bárdos Artúr, A harmincéves Belvárosi Színház. Bp., 1946. (A Budapest könyvtára, 5.)

Kismonográfia a színház alapító igazgatójáról, Bárdos Artúrról: Gajdó Tamás, Az új színpad művésze. B. A. pályaképe, 1910–1939. Veszprém, 2002. (Theatron könyvek, 3.).

Bárdos Artúrról szóló rövidebb írások: Egyed Zoltán, B. A. huszonöt éve. Színházi Élet, 1935/38. 11–13.; uő, B. titka. Színházi Élet, 1937/17. 22–23.; Breuer János, Magyar–szovjet színházi kapcsolatok, 1937. (Heltai Jenő és B. A. moszkvai útjáról). Színház, 1977/11. 36–38; Cenner Mihály, B. A. emlékezete. Színház, 1975/8.; Dénes Tibor, A láthatatlan karmester köszöntése. Irodalmi Újság, 1972/5–6.; uő, Pont a mondat után. In: D. T., Arcok és harcok. München, 1979. 116–122.; Mészöly Tibor, Bernard Shaw és B. A. Levélváltás a Szent Johannáról. Új Tükör, 1984. szeptember 9.; Dalos László, Apropó. A doktorról. Film Színház Muzsika, 1986. november 6.; uő, Alkonyat. Film Színház Muzsika, 1987. január 3.; Három levél B. A.-hoz. [A leveleket Paul Géraldy, Romain Rolland és Edouard Bourdet írta. Közreadta Gajdó Tamás]. Színház, 1990/9. 18–19.; Gajdó Tamás, Direktorsors Magyarországon (B. A.-dokumentumok). Színház, 1991/5. 45–48.; uő, Politika vagy világnézet. Egy ankét jegyzőkönyve, 1947. Színház, 1992/8. 15–21.

Beöthy László igazgatóságáról: Kellér Andor, Bal négyes páholy. Bp., 1941. (további kiadások: 1960, 1964, 1968, 1978, 2000); Ignotus Pál, Beöthy. A Toll, 1929/7. 49–50.

A Belvárosi Színház vezetőinek emlékezései: Bárdos Artúr, Játék a függöny mögött. Bp., 1942; Siklóssy Pál, Tőkés Anna és B. A. In: S. P., Találkozások. Köln, 1970. 32–47.; Lengyel Menyhért, Életem könyve. Naplók, életrajzi töredékek. Második, javított kiadás. Szerkesztette, az előszót, a jegyzeteket és a névmutatót írta Vinkó József. Bp., 1988.

A Belvárosi Színház híradómozivá alakításáról: Egyed Zoltán, Színházi nyílt levél Kiss Ferenchez a Belvárosi Színház ügyében. Film Színház Irodalom, 1940/30. 4–5.; Kiss Ferenc válasza Egyed Zoltán nyílt levelére a Belvárosi Színház ügyében. Film Színház Irodalom, 1940/31. 3.; Kodolányi János, A Belvárosi Színház vége. Vigília, 1940. 348–356.

A színház művészeiről, vezetőiről megjelent írások a Színészek társadalmi státusza című fejezethez készült irodalomjegyzékben szerepelnek.

A FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ

A színház műsora: Koch Lajos, A Fővárosi Operettszínház műsora, 1923–1973. Bp., 1973. (Színháztörténeti füzetek, 58.)

A színház történetének első éveit ismerteti: Magyar Bálint, A Vígszínház története. Alapításától az államosításig, 1896–1949. Bp., 1979.

A színház repertoárjáról és a bemutatók fogadtatásáról részletesen írt Rátonyi Róbert, Az operett csillagai. I–II. Bp., 1967. (Százezrek színháza, 5.) és uő, Operett. I–II. Bp., 1984.; valamint Kurt Gänzl, The Encyclopedia of the Musical Theatre. I–III. New York–Detroit–San Francisco–London–Boston–Woodbridge. 2001².

A színház épületét és történetét röviden bemutatja: Gajdó Tamás, A Budapesti Operettszínház. Bp., 2001. (Tájak–Korok–Múzeumok kiskönyvtára, 695.); valamint Komor Marcell, A budapesti új mulatóépület. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye. 1894. 150–152.; Hans-Christoph Hoffmann, Die Theaterbauten Fellner und Helmer. München, 1966.

A színház történetéről megjelent cikkek: A Fővárosi Orfeumból Fővárosi Színház. Új operett-színház a Nagymező utcában. Az Újság, 1921. szeptember 11.; K[otányi] N[elly], A Fővárosi Operettszínházról, melyet talán nem tesznek tönkre a sztárok. Képes Figyelő, 1947/9. 3.; Dalos László, A Fővárosi Operettszínház. Képes Magyarország, 1961/2. 19.

A színház művészeiről, vezetőiről megjelent írások a Színészek társadalmi státusza című fejezethez készült irodalomjegyzékben szerepelnek.

BUDAPEST KISSZÍNHÁZAI

A színházak műsor-összeállítása: A fővárosi kisszínházak műsora. A Tháliától a felszabadulásig, 1904–1944. Összeállította és szerkesztette Alpár Ágnes. Bp., 1974 (Színháztörténeti füzetek, 56.). A Renaissance Színház műsorát közli: Alpár Ágnes, A Belvárosi Színház műsora. Bp., 1965. (Színháztörténeti füzetek, 44.). 35–41. és Gajdó Tamás–Kornis Péter–Szegő György, Szín-ház-kutatás. Bp., 1998. 217–220.

A színházak művészi törekvéseinek vázlatos összefoglalása: Bálint Lajos, Kísérletek, kudarcok. In: Élő dramaturgia. Szerkesztette Gyárfás Miklós. Bp., 1963. 67–89.

Az egyes színházakról. Blaha Lujza Színház: A Blaha Lujza Színház megnyitása. Pesti Hírlap, 1921. szeptember 25.; Nemzeti Újság, 1921. október 9.; Morvay Endre János, Egy pesti színházépület sorsa. Színháztechnikai Fórum, 1985/1. 31–34. – Bethlen téri Színház: Gellért Lajos, Bethlen téri Színház. In: G. L., Nyitott szemmel. Bp., 1958. 176–189.; -v, A bezárt színházak tanulságai… Szabadság, 1937. január 24. – Eskü téri Színház: Eskütéri Színház. Magyar Helikon, 1920. 495–496. – Forgács Rózsi Kamaraszínháza: Dénes Tibor, Forgács Rózsi és kamaraszínháza. Színház- és Filmművészet, 1955. 764–769. – Írók Bemutató Színpada: [Szerdahelyi Sándor] sz. s., Ady-emlékezés az Írók Bemutató Színpadán. Népszava, 1923. április 17.; – Renaissance Színház: Bizottsági és tanácsi előterjesztés a Rádius magyar filmgyár és filmforgalmi rt. kérelmére a Renaissance Színház színháznyitási engedélye ügyében. Fővárosi Közlöny, 1922. április. 21. 1175.; Domokos László, Színház-avatás a Renaissanceban. Magyar Helikon, 1921. 557–558.; Gajdó Tamás, A Renaissance Színház. In: Gajdó Tamás–Kornis Péter–Szegő György: Szín-ház-kutatás. Bp., 1998. 19–31. – Scala Színház: Bizottsági és tanácsi előterjesztés az Unio színházüzem és színházépítő rt. kérelmére a Skala Színház színháznyitási engedélye ügyében. Fővárosi Közlöny, 1922. 1174–1175. – Új Színház: Bálint Lajos, Egy bátor színház. Új Színház. In: B. L., Karzat és páholy. Bp., 1967. 187–193.; Szakasits Árpád, Prédikáció a színpadról. Munkáselőadások az Új Színházban. Népszava, 1931. február 4. – Új Thália: Berkes Erzsébet, Léphetünk-e kétszer ugyanabba a folyóba? Jegyzetek az Új Thália Társaság történetéhez. Színház, 1971/3. 45–48.; Kárpáti Aurél, Az új Thália bemutatkozása. Nyugat, 1934. I. 348–350.; Márkus László, Az Új Thália. Színházi Élet, 1934/11. 42.; Márkus Pál, A mai pesti színház és az új Thália. Fiatal Magyarság, 1934/5. 91.; Talpassy Tibor, Az új Thália bemutatkozása. Szabadság, 1934. március 11.; Újvári László, Új magyar színjátszás. Korunk, 1934/5. 382–384.; Zsolt Béla, Csodatételre csak a színpad képes. Színházi Élet, 1936/6. 6–8.

A színház művészeiről, vezetőiről megjelent írások a Színészek társadalmi státusza című fejezethez készült irodalomjegyzékben szerepelnek.

A színházról szóló monográfia: Borsos Zsuzsanna, A Madách Színház Pünkösti Andor igazgatása idején. Bp., 1979. A kötet valamennyi bemutató teljes színlapját közli. A színház műsora: Alpár Ágnes, A fővárosi kisszínházak műsora. A Tháliától a felszabadulásig, 1904–1944. Bp., 1974. (Színháztörténeti füzetek, 56.) című művében is olvasható.

A színház épületéről: Madách Színház Budapesten – avagy a magyar építész tragédiája. Tér és Forma, 1941. 17–21.

A színházról megjelent cikkek, tanulmányok: Titkok és tervek. Pünkösti Andor a Madách Színház programjáról. Film, Színház, Irodalom, 1943/9.; Schöpflin Aladár, Madách Színház. Film, Színház, Irodalom, 1943/24.; Vargha Kálmán, A szellemi ellenállás színpada. Pünkösti Andor Madách Színháza, 1941–1945. Irodalomtörténeti Közlemények, 1981. 312–315.; Molnár Gál Péter, Gróf Madách Színház. Európai Utas, 1994. 56–61.

Pünkösti Andorról: Bálint Lajos, P. A. In: B. L., Művészbejáró. Bp., 1964. 178–183.; Felkai Ferenc, P. A. In: Színészarcok a közelmúltból. Összeállította Illés Jenő. Bp., 1968. 279–288.

A színház művészeiről, vezetőiről megjelent írások a Színészek társadalmi státusza című fejezethez készült irodalomjegyzékben szerepelnek.

A VIDÁM SZÍNHÁZ

A Vidám Színház történetére vonatkozó levéltári források Budapest Főváros Levéltárában találhatóak: Budapest székesfőváros polgármesteri ügyosztályok gyűjteményes iratai. Színházi és közművelődési iratok, IV. 1420. c. Vidám Színház. A Vidám Színház Kft.-vel kapcsolatos iratokat szintén Budapest Főváros Levéltára őrzi. Cégiratok, VII. e. Vidám Színház Kft., Cg 46527/3. Néhány irat fennmaradt az épület színházvizsgálatairól. Budapest Főváros Levéltára: Színházi és közművelődési iratok, IV. 1420. c. Tűzrendészeti iratok.

A Vidám Színház épületéről: Bácskai Vera, Pest város topográfiai mutatója II. Terézváros. I–II. kötet. Bp., 1982.; Új modern kávéház Budapesten. Claridge. Vállalkozók Lapja, 1938/10. 7.; Ismét fizetésképtelen lett egy kávéház. Vállalkozók Lapja, 1938/13–14. 1., 8.; Clarisse kávéház, rövidesen Vidám Színház. Film, Színház, Irodalom, 1941/38. 17.; Új színház nyílt Budapesten. Magyar Színészet, 1942/4. 8.

A színház műsor-összeállítása: A Vidám Színház műsora, 1942–1944. Összeállította Jónás Alfréd. Kézirat. OSZK SZT R1.31.

A színház történetéről: Bános Tibor, Regény a pesti színházakról. Bp., 1973. 482–484.; Bános Tibor, Újabb regény a pesti színházakról, 1945–1949. Újra kezdődik a játék. Bp., 1983. 34–38.; Molnár Gál Péter, A pesti mulatók. Bp. 2001.

A színház műsoráról, látogatottságáról: Bécsy Tamás: A siker receptjei. Az 1920-as, 30-as évek magyar darabjairól. Székesfehérvár, 2001.; Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala statisztikai évkönyve, 1941, 1942, 1943, 1944–1946.; Rátonyi Róbert, Operett. II. Bp., 1984. 141–142.; Staud Géza, A színházi évad tanulságai. Magyar Szemle, 1941. 122–130.; uő, A magyar színjátszás egy éve. Magyar Szemle, 1942. 47–56.; uő, Színházi mérleg. Magyar Szemle, 1943. 76–88.

A Vidám Színház vezetőjéről, Sárossy Szüle Mihályról: M.[olnár] G.[ál] P.[éter], Egy színigazgató halálára. Népszabadság, 1992. március 5.; Pap Éva, Sz. M. halálára. Népszava, 1992. február 6.; S. Sz. M. 50 éves színészi [sic!] jubileuma. H. n. é. n. L.: OSZMI Dokumentáció; Sárossy Szüle Mihály levele Székely Györgyhöz. New York, 1968. május 9. L.: OSZMI Dokumentáció.

A színház művészeiről, vezetőiről megjelent írások a Színészek társadalmi státusza című fejezethez készült irodalomjegyzékben szerepelnek.

A FÜGGETLEN SZÍNPAD

A Független Színpad történetéről, műsoráról és tagjairól bőséges dokumentumok találhatók az OSZMI Adattárában és Dokumentációjában.

A színház műsora: Alpár Ágnes, A fővárosi kisszínházak műsora a Thália Társaságtól a felszabadulásig, 1904–1944. Bp., 1974. (Színháztörténeti füzetek, 56.)

Egyéb források a színház történetéhez: Mit akar a Független Színpad? Független Színpad, 1937/1–2. 1–3.; A Független Színpad hírei. Független Színpad, 1937/1–2. 20.; A Független Színpad útja. Független Színpad, [1938]/8. 14–16.; Függetlenül és tántoríthatatlanul tovább! Független Színpad, 1938/6–7. 2–3.; Pénteken nyílik a „Független Színpad”. Féja Géza tartja a bevezető előadást. Magyarország, 1938. november 30.; [Ferdinandy Mihály] (fym), A Független Színpad bemutatkozása. Magyar Nemzet, 1938. december 4.; Zsigmond Ede, Madách és a mai közönség. Szocializmus, 1938. 572–573.; Remenyik Zsigmond, Népi játékok a Független Színpadon. In: Nagy elődeink harca a nemzeti színjátszásért. Szerkesztette Szalmás Piroska. Bp., 1954. 163–164.; Becsky Andor, Emlékezés a Független Színpadra. Valóság, 1961/6. 87–92.; Bálint Lajos, Kísérletek, kudarcok. In. Élő dramaturgia. Tanulmányok a színházról. Szerkesztette Gyárfás Miklós. Bp., 1963. 67–90.; Múlt – jelen – jövő. Forradalmi örökségünk. In: Új színház. Színházművészeti almanach, 1966. 57–60.; Csaplár Ferenc, A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. Bp. 1967.; Becsky Andor, Kortársakról. Bp. 1974.; Jász István, A Független Színpad és a magyar valóság. Doktori disszertáció. Gépirat. Bp. 1977. L.: OSZK SZT Ms 323.; Molnár Gál Péter, Tempefői a Ligetben. In.: M. G. P., Emlékpróba. Bp. 1977. 40–55.; Gábor István, A Vigadó szerepe a munkásmozgalomban. In. G. I., A Vigadó története. Bp. 1978. 139–146.; Jahn Ágnes, Színház és munkásosztály. Emlékezés a Független Színpadra. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Közleményei, 1978/2. 65–67.; Székely György, A forradalmár színház. Hommage à Hont Ferenc. Olvasó Nép, 1979/9.; Helyünk a deszkákon. Gellért Endre színházi írásai. Szerkesztette Molnár Gál Péter. Bp. 1981. (Szkénetéka); Gobbi Hilda, Közben… Bp., 1982.; Bános Tibor, Újabb regény a pesti színházakról. Újra kezdődik a játék, 1945–1949. Bp., 1983. 112–113.; Szilágyi János, A magyar szocialista kultúra története, 1867–1945. Bp., 1985.; Egri István, A „fordulat éve”. Színház, 1990/9. 15–18.

Hont Ferencről: Álarc és oltár. H. F. előadása a Vajda János Társaságban. Népszava, 1939. február 23.; Almási Miklós, H. F. Filmkultúra, 1979/3. 68–69.; Baky Marica, Válságban a magyar színjátszás. Újság, 1943. január 10.; Földényi Ervin, H. F.: „Huszonöt éve mindig támadnak és huszonöt éve ugyanezért mindig megdicsérnek.” Színház, 1948/5. 5.; Hermann István, A dialógus embere. Színház, 1979/7. 2–3.; uő, H. F. portréjához. Kritika, 1982/6. 2.; Taub Katalin, H. F. Szakdolgozat. Gépirat. Bp., 1985. L.: OSZMI Könyvtár.

Hont Ferencművei: A színjáték. Szeged, 1932.; Színház és munkásosztály. Szeged, 1935.; A színészi képzelet fejlesztése. Bp., 1936.; Az eltűnt magyar színjáték. Bp., 1940.; Költészet a dobogón. Monor, 1942.; A cselekvés művészete. Bp. 1972.; „Magánügyek”. Kiadta és bevezette Jahn Ágnes. Kritika, 1985/10. 5–6.; H. F. naplójából. Kiadta és bevezette Csaplár Ferenc. Tiszatáj, 1982/4. 117–126.

A munkásszínjátszásról: Színházi Munkaközösséget alapított a Vajda János Társaság. Népszava, 1943. április 25.; Színházi Kollégium a Vajda János Társaságban. Népszava, 1944. március 11.; Serfőző Lajos, A KMP tevékenysége a munkás kultúr- és sportmozgalomban, 1925–1945. Bp., 1963.

A színház művészeiről, vezetőiről megjelent írások a Színészek társadalmi státusza című fejezethez készült irodalomjegyzékben szerepelnek.

Az OMIKE MŰVÉSZAKCIÓ

A művészakció műsora: Alpár Ágnes, A fővárosi kisszínházak műsora. A Tháliától a felszabadulásig, 1904–1944. Bp., 1974. (Színháztörténeti füzetek, 56.) és „Ősi hittel, becsülettel a hazáért!” OMIKE. Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület. (1909–1944). Szerkesztette Horák Magda. Bp., 1998.

A művészakcióról megjelent írások: Írók, énekesek és zenészek regényes életútja a Goldmark teremig. Az O.M.I.K.E. színháza és művészei. Szerkesztette és s. a. r. és kiadta Lévai Jenő. Bp., 1943. (Zsidómagyarok családi könyvtára); Róbert Mária, Az OMIKE Művészakció az antifasiszta ellenállás szolgálatában. Új Élet, 1959/21.; Zsadányi Oszkár, Beregi Oszkár levele az Új Élethez. Új Élet, 1965/3.; Bálint Lajos, Száműzöttek színháza. In: B. L., Művészbejáró. Bp., 1964. 242–246.; Horák Magda, Színház a Gettóban. Az OMIKE Művészakció. In: Évkönyv, 1983–1984. Kiadja a Magyar Izraeliták Országos Képviselete. Bp., 1984. 167–193.; Füzesi Róbert, Színház az árnyékban. Bp., 1990.; Horák Magda, Kirekesztetten is előítélet nélkül. AZ OMIKE Művészakció. Múlt és Jövő, 1994. 105–113.; uő, A magyar értelmiség veszteségei az 1940-es években. Bp., 1995.

A színház művészeiről, vezetőiről megjelent írások a Színészek társadalmi státusza című fejezethez készült irodalomjegyzékben szerepelnek.

RÖVID ÉLETŰ VÁLLALKOZÁSOK

A korszakban újonnan alapított színházak műsorát is közli: A magyar színházak műsora, 1949–1969. Függelék: a budapesti színházak műsora, 1945–1949. Összeállította: Alpár Ágnes és Szakáts Károly. I–II. Bp., 1970.

A korszak színházi életét bemutatja: Bános Tibor, Újabb regény a pesti színházakról, 1945–1949. Újra kezdődik a játék. Bp., 1983.; Ferenc Vogl, Theater in Ungarn 1945 bis 1965. Köln, 1966.

A korszak színházi bemutatóiról szóló kritikák repertóriuma: Szakáts Károly, A magyar színikritika 1945-től 1949-ig. (Fővárosi lapok.) Bp., 1960. (Színháztörténeti füzetek, 38.)

Általános színháztörténeti művek: Kárpáti Aurél, A felszabadult színház. Új Idők, 1945. 198.; Becsky Andor, Színház és politika. Fényszóró, 1946/3. 3.; Goda Gábor, „Osztályharcos” színház! Nagyvilág, 1946. december 8.; Rácz György, Magánvélemény színház-ügyben. Ingyenes röpirat megújhodott színházi életünk egynémely ügyében. Bp., [1946.]; uő, Nincs színházi válság. Művelt Nép, 1947/2.; Cserés Miklós, Magyar Thália válaszúton. (Színházaink anyagi és szellemi válságáról.) Válasz, 1947. I. 556–570.; Csillag Miklós, Van-e színházi válság és mi a megoldás? Igaz Szó, 1947. június 1.; Fóthy János, A színházak katasztrófája. Haladás, 1947/8. 10.; Kárpáti Aurél, Örök színház. Alkotás, 1947/1–2. 8–11.; Márkus László, A gróf a vízbe fúl… Haladás, 1947/12. 10.; Hont Ferenc, Előre a hároméves színházi tervért. Színház, 1947/27.; Molnár Miklós, Színházi életünk története a felszabadulás után. Bp., 1947. (Az Országos Magyar Színművészeti Akadémia könyvtára, 1.); Kárpáti Aurél, A színház drámája. Bp., 1947. (Az Országos Magyar Színművészeti Akadémia könyvtára, 3.); Vészi Endre, Templom, színház vagy árucsarnok. Népszava, 1947. november 9.; Karcsai Kulcsár István, Mesterek és komédiások. Bp., 2001.

A Madách Színházról: [Fahidy József], F. J., Hont Ferenc a Madách Színházról és a legidőszerűbb akadémiai kérdésekről. Fényszóró, 1945/20. 9.; Zelk Zoltán, Madách Színház. Színház, 1946/30.; Szekeres József, A Madách Színház a dolgozók színháza. Új Szó, 1946/230.; Előadástörténeti adalékok a Madách Színházban 1848/1948. centenáris ünnepségek alkalmából először 1948. január 16-án bemutatott Zsugori – Molière után, Simai Kristóf és Döbrentei Gábor hajdani magyarítása nyomán, Örkény István újjáírásában színre került – előadásához. Bp., 1948. (Színművészeti Főiskola könyvtára, 6.)

A Kis Színházról: Kis színház – mely három hónap alatt felnőtt. Új Ember, 1948/5. 6.; K[ézai] B[éla], Egy esztendő a Kis Színházban. Új Ember, 1949/29.; Gulyás Sándor, Katakombaszínház avagy az esélytelenség szorítójában. A „Kis Színház” a Rottenbiller utcában. Bp., 2001.

A színház művészeiről, vezetőiről megjelent írások a Színészek társadalmi státusza című fejezethez készült irodalomjegyzékben szerepelnek.

A MŰVÉSZ SZÍNHÁZ

A színház műsorát közli: A magyar színházak műsora, 1949–1969. Függelék: a budapesti színházak műsora, 1945–1949. Összeállította: Alpár Ágnes és Szakáts Károly. I–II. Bp., 1970.

A színház történetét bemutatóról bemutatóra követi nyomon: A Művész Színház (1945–1949). Almanach. Szerkesztette Szántó Judit. Bp., [1985]. (Szkénetéka). A kötetben az előadások kritikai visszhangja mellett emlékezések, tanulmányok olvashatók. Személyes memoár: Máté Lajos, Samesz voltam a Művész Színházban. Színházi napló, 1948–1951. Bp., 2005. (Criticai Lapok könyvek, 4.)

A színház évadját értékelte: Vass László, Évvégi bizonyítvány. Művész Színház. Színház, 1946. július 31.

A Művész Színház jelentőségét méltatta: S[as] Gy[örgy], Kapunyitás a Paulay Ede utcában. Film Színház, Muzsika, 1965/8. 19. és Illés Endre, Színészek színháza. Film Színház Muzsika, 1981/52. 2–3.

A színház szcenikájáról: Fábri Zoltán a képalkotó művész. Szerkesztette Pap Pál. Bp., 1994. 73–82.

A színház művészeiről, vezetőiről megjelent írások a Színészek társadalmi státusza című fejezethez készült irodalomjegyzékben szerepelnek.

AZ ÁLLANDÓ BÁBSZÍNHÁZAK – A VÁSÁRI ÉS A MŰVÉSZI BÁBJÁTSZÁS

A bábjátszás egyetemes történetének összefoglalása: Székely György, Bábuk, árnyak. A bábművészet története. Bp., 1972.

A magyar bábjátszásról szóló tanulmánykötetek: A bábjátszás Magyarországon. Szerkesztette Szilágyi Dezső. Bp., 1955.; Belitska-Scholtz Hedvig, Vásári és művészi bábjátszás Magyarországon 1945-ig. Tihany, 1974.; Molnár Gál Péter, Bábszínháztörténet. In: Bábszínház, 1949–1999. Szerkesztette Balogh Géza. Bp., 1999. 7–71.

Cikkek, tanulmányok, módszertani kötetek: Borsody Bevilaqua Béla, Az első pesti művész bábszínház születése, tündöklése és halála. Lantos Magazin, 1930. 310–318.; Harsányi Zsolt, Bábszínház. Színházi Élet, 1935/9. 40–42.; Bakonyi István, Az új magyar bábszínház. Komárom, 1937.; Büky Béla, Bábjáték a magyar öntudatnevelés szolgálatában. Magyar Élet, 1938/2. 25–26.; Lakatos Emília, Bábszínház. Pápa, 1941.; Vámossy Klára, A hazai bábjáték. Bp., 1941.; Bodor Aladár, Bábszínjáték. Amit a bábszínjátszásról tudni kell. Színdarabgyűjteménnyel. Bp., 1942.; Veress Endre, Magyar bábszínház és báboperajáték. Bp., 1942. 243–246 (Különlenyomat a Zene című lapból); Bábjáték. Szerkesztette Rhé Gyuláné. Bp., 1943.; Körmöczi László, A bábjátékos kiskönyve. Kolozsvár, 1943.; Hlaváts Elinor, A Nemzeti Bábszínház. Magyar Iparművészet, 1944/51. 53–55.; Körmöczi László, Bábjátékos kiskáté. Bp., 1948. (Parnasszus könyvtár, 11.); Bod László, A bábjáték könyve. Bp., 1949.; Németh Antal, A 150 éves „Ludas Matyi” bábszínpadon. Bp., 1954. (Bábszínpad, 15–16.); Bábtörténeti kalandozások. Válogatta és szerkesztette Tarbay Ede. Bp., 1990.

A legismertebb bábjátékosokról: Blattner Géza: Lőrincz lászló, Egy hajdani szivárvány színei. B. G. párizsi bábszínháza. Művészettörténeti Értesítő, 1991/1–2. 17–29.; Mészáros Emőke, Az ember tragédiája bábszínpadon. Színháztudományi Szemle, 32. 1997. 59–66.; Papp Eszter, Báb, ember és emlékezet. Források B. G. pályájának kutatásához. Színháztudományi Szemle, 34. 2002. 89–99. – Büky Béla: B. B. (1899–1983) festőművész és rajztanár árny- és bábjátékos munkásságának dokumentációja. Összeállította Büky Zsuzsa. Bp., 1988. Kézirat- és gépiratmásolat. L.: OSZK SZT Ms 449. – Kemény Henrik: [Mészáros Emőke], K. H. bábszínháza a népligeti Mutatványos téren. Bp., [1989]. – A. Tóth Sándor: Tóth Gábor Sándor, A. T. S. Bp., 2000.; Mezei Ottó, A hazai bábjáték és a kettős kötődésű A. T. S. Valóság, 2001/9. 34–43.

A PESTI KABARÉ

A kabaré történetéről megjelent összefoglalások: Kertész Sándor, A magyar kabaré története. Színház és Filmművészet, 1955. 942–951., 1956. 69–79., 229–235.; Ján Kálina, A kabaré világa. Fordította Horváth Ferenc. A nevető Budapest című fejezetet átdolgozta Kőmíves Imre. Bp., 1968; Kozma György, A budapesti kabaré története. Bp., 1984.; Molnár Gál Péter, A pesti mulatók. Bp., 2001.

A kabaré szereplőiről és szerzőiről: Humorlexikon. Szerkesztette Kaposy Miklós. Bp., 2001.

Szinte valamennyi budapesti kabaré műsorát feldolgozza: Alpár Ágnes, A fővárosi kabarék műsora, 1904–1944. Bp., 1979² és uő, A fővárosi kabarék műsora, 1945–1980. Bp., 1981.

Több jelentős kabaréművész hagyatékát őrzi az OSZMI Kézirattára: Nagy Endre (53.47.45), Boross Géza (60.129–139, 60.304–322), Haraszti Mici (76.31–39), Medgyaszay Vilma (Adattár 775) és Hetényi-Heidelberg Albert (78.15–18).

A műfaj történetének fontos forrásai az emlékezések: Nagy Endre, A kabaré regénye. Bp., 1935. újabb kiadása: Bp., 2000.; Bródy István, Mindenki benne van. (Egy színigazgató naplójából.) Bp., 1937.; Salamon Béla, Hej, színművész!… Bp., 1939.; Vidor Ferike, Kezitcsókolom! Bp., 1940.; Bródy István, Régi pesti dáridók. Bp., 1940.; Tarján Vilmos, Pesti éjszaka. Bp., 1940.; Rott Sándor, „A kis Rott”-ról, Bp., 1941.; Bárdos Artúr, Játék a függöny mögött. Bp., 1942.; Boros Géza, „Folik, vagy nem folik?” Egy kupléénekes emlékei. Bp., 1942; Fehér Lili, A legcsúnyább pesti színésznő. Bp., 1942.; Komlós Vilmos, Hol volt, hol nem volt… S. a. r. Herczeg Jenő. Bp., 1942.; Radó Sándor, Tessék nevetni! Bp., 1942.; [Szőke Szakáll] S. Z. Sakall, The Story of Cuddles. My Life under The Emperor Francis Joseph, Adolf Hitler and The Warner Brothers. Fordította Paul Tabori. London, 1954.; Boross Elemér, Velük voltam. Bp., 1969.; Kellér Dezső, Kortársak és sorstársak. Bp., 1971. (Műhely)

Az egyes alkotókról: Békeffi László: B. L. revüje. Színházi Élet, 1938/11. 27–29.; Fazekas Imre, B. L. beszél negyedszázados pályájáról, sikereiről, csalódásairól és a konferanszok titkairól. Pesti Napló, 1938. február 27.; Bános Tibor, B. L. és Kellér Dezső. Bp., 2000. – Kellér Dezső: Bános Tibor, Békeffi László és K. D. Bp., 2000. – Nagy Endre: Kosztolányi Dezső, N. E. In: K. D., Írók, festők, tudósok. II. Bp., 1958. 295–298.; Móricz Zsigmond, N. E. In: M. Zs., Irodalomról, művészetről. II. Bp., 1959. 195–198.; Gellért Oszkár, N. E. In: G. O., Kortársaim. Bp., 1954. 328.; Szűcs István, Jegyzetek N. E. kabaréjáról. Színház és Filmművészet, 1954. 250–253.; Tersánszky J. Jenő, Emlékeimből. In: T. J. J., Nagy árnyakról bizalmasan. Bp., 1964. 154–182.; Bóka László, N. E. In: B. L., Arcképvázlatok és tanulmányok. Bp., 1962. 129–130. és B. L., Válogatott tanulmányok. Bp., 1966. 998–999.; Bános Tibor, N. E. Bp., 2000. – Medgyaszay Vilma: Somlyó Zoltán, M. V. In: S. Z., Párbaj és kultúra. Válogatott publicisztikai írások. Válogatta és szerkesztette Zsoldos Andor. Bp., 1986. 372–374.; Heltai Jenő, M. V. In: H. J., Utazás enmagam körül és más vallomások. Bp., [1998.] 222–227.

A kabaréról számos kisebb publicisztikai írás is megjelent: Zilahy Lajos, Kabaré. Színházi Élet, 1920/15. 13–14.; Szenes Andor, Színház vagy kabaré? Színház és Divat, 1922/6. 1–2.; Nagy Endre és Horthy. Panoráma, 1923/12. 4.; Budapest nevettetői. Panoráma, 1923/15. 22.; Amikor egy kabaré hirtelen tűzveszélyessé válik. Népszava, 1924. március 6.; Harsányi Zsolt, Egy kis színházért. (Az Andrássy úti Színház bezárása ellen.) Magyarország, 1924. május 25.; Korcsmáros Nándor, A kabaré-irodalom. Nyugat, 1931. II. 438–439.; Aczél Benő, Hacsek és Sajó. A Toll, 1933/1. 27–29.; [Nádas Sándor] (n. s.), Hacsek és Sajó. Pesti Futár, 1933/13. 10–11.; Békeffy László társulatának külföldi turnéja. Pesti Napló, 1933. november 18.; Bródy Lili, A „Magyar Szivárvány” a Belvárosi Színházban. Pesti Napló, 1933. augusztus 26.; Bálint György, Békeffi kétszázadszor. Magyarország, 1939. február 24.; [Becsky Andor] Pap Gábor, Elő az okmányokkal! Független Újság, 1939. február 18.; Kőszegi Imre, Kabaré vagy cirkusz. Új Idők, 1946. 546–547.; Jubileumi műsor a Pódiumban. Közgazdaság, 1946/1. 12.; A Képeskönyv Kabaré nagy sikere Újpesten. Szabad Újpest, 1947. július 19.

A kabaréban előadott kuplék, dalok, jelenetek számos kiadásban napvilágot láttak. Közülük a legfontosabbak: A magyar kabaré tízéves antológiája. Összeállították Balassa Emil és Emőd Tamás. Bp., 1918.; Szalonspicc. Magyar orfeum- és kabarédalok énekhangra, zongorakísérettel. Válogatta Vas Gábor. Bp., 1982.; Ugye, hogy nem felejtesz el… Dalok, sanzonok, 1900–1940. Válogatta, az életrajzi jegyzeteket és az utószót írta Böszörményi Péter. Bp., 2000.

Egyes szerzők művei: Békeffi László, Az esernyő és egyéb színpadi tréfák. Bp., 1921.; uő, Randevú. Jelenetek a feleségemmel. Bp., [1923.]; B. L. aktuális konferanszai. Bp., 1931.; B. L. konferanszainak gyűjteménye. Bp., 1939.; uő, Szegény Hannibál és a többiek. Bp., 1941.; uő, A száműzött Pódium. Toronto, 1955.; Mihály István, Mindig az a perc… Válogatás M. I. műveiből. Válogatta Merkler András. Bp., 1994.; Nóti Károly, Lepsénynél még megvolt. Bohózatok. Válogatta és s. a. r. Stella Adorján. Bp., 1958. és Nóti Nagy Attila elő- és Tarján Tamás utószavával Bp., 2002.; Steinhardt Géza, Ötven víg esztendő, 1890–1940. S. ötven év alatt előadott magánszámai. Egyvelegek, kuplék, népdalok, novellák, humoros monológok és adomák. Bp., 1942.; Vadnay László, Hacsek és Sajó összegyűjtött legjobb mókái. Bp., 1933.; V. L. leghíresebb Hacsek és Sajó párbeszédei. New York, 1959.; uő, Hacsek és Sajó összegyűjtött legjobb mókái. Válogatta, szerkesztette és az utószót írta Vinkó József. Szekszárd, 1989.; uő, Hacsek és Sajó összegyűjtött legjobb mókái. Válogatott kabarétréfák. Válogatta és szerkesztette Labányi Ágnes. Bp., 2000.

A KÜLVÁROSI ÉS A PEREMVÁROSI SZÍNHÁZAK

A főváros történetének adatai: Budapest enciklopédia. Főszerkesztő Tóth Endréné. Harmadik átdolgozott, bővített kiadás. Bp., 1981. és Budapest lexikon. I–II. Főszerkesztő Berza László. Második bővített, átdolgozott kiadás. Bp., 1993.

A főváros történetének összefoglalása: Biczó Tamás, Budapest egykor és ma. Bp., 1978. és Vörös Károly, Egy világváros születése. Bp., 1973.

Személyes hangvételű leírások a fővárosról: Horváth Elemér, Történetek az öreg Budáról és Pestről. Bp., [1938].; Lestyán Sándor, Pest-budai regélő. Bp., 1940.; Trencsényi Waldapfel Imre, A régi Pest. Bp., 1944., Bertalan Vilmos, A régi Pest. Bp. 1956.; Krúdy Gyula, Pest-budai séták. Bp., 1958.

Budapesti útikalauzként is használható: Halász Zoltán, Budapest felfedezése. Bp., 1959. és Török András, Nagy Budapest könyv, azaz […]. Második, javított kiadás. Bp., 2000.

A főváros épületeinek története: Siklóssy László, Hogyan épült Budapest? 1870–1930. Bp., 1931.; Preisich Gábor, Budapest városépítésének története, 1919–1969. Bp., 1969.

Szórakozási lehetőségek a Városligetben: Békés István, Szegény ember gazdag városban. Fejezetek Budapest művelődéstörténetéből. Bp., 1973.; Granasztói Péter, Tömegszórakoztatás a Városligetben – A Vurstli. Budapesti Negyed, 1997/2–3. 163–190.

A Városliget közönségének térbeli elkülönüléséről: Gyáni Gábor, Nyilvános tér és használói Budapesten. Századok, 1994. 1057–1077.

A Városligetben működő színházak – Colosseum, Magyar Műszínkör, Magyar Színpad, Jókai Színkör, Jókai Színház, Erzsébetvárosi Színház, Szabad Színház, Béke Színház – műsora: Alpár Ágnes, A Városliget színházai. Bp., 2001.

A Budai Színkör műsora: Koch Lajos, A Budai Nyári Színkör. Bp., 1966. (Színháztörténeti füzetek, 46.). A színház történetéről megjelent cikkek: Stadler István, Színházavatás. Ország–Világ, 1925. 208–209.; Vadnai László, Megnyílt az új Budai Színkör. Színházi Élet, 1925/25. 14–15.; Relle Pál, Egy színház halálára. Magyar Hírlap, 1937. november 28.; Bontják a Budai Színkört. Képes Pesti Hírlap, 1937/239.; Isten veled, Budai Színkör. A pesti Városháza, 1937/4. 8.; György Endre, Emlékezésé a Budai Színkörre. Színház és Mozi, 1954/34. 22.

A külvárosi és peremvárosok színházi életébe adnak betekintést: Buza Péter, Palotai tegnapok. Rákospalota, 1995.; Pestújhely emlékkönyve. Pestújhely, 1997.; Kispest anno. Kispest, 1998.; Erzsébetváros. Szerkesztette Timár Andor. Bp., 1970.

A Műszínkörről: B.U.R. győzelem a Magyar Műszínkörben, melyet decemberben le kell bontani. Az Újság, 1924. augusztus 31.; Az opera elnémul attól, amit a ligeti színházban énekelnek… Képes Krónika, 1928/20. 3.; Fazekas Imre, Műszínkör. Pesti Napló, 1934. május 27.; Valér Sándor, Negyven éves a Műszínkör. Újság, 1936. augusztus 23.

A Józsefvárosi Színházról: Ipolyi Magda, Filléres színház – a külső Józsefvárosban. Magyar Hírlap, 1934. július 1.

A kispesti színházról: N. N., Fedett színháza van Kispestnek. Délibáb, 1941/25. 13.; [Kispesti Népszínház]. Kispest Népe, 1947. július 5.

Az újpesti színházról: sz. gy., Megnyílt az újpesti színház. Szabad Újpest, 1947. április 12.

Az Óbudai Kisfaludy Színház történetének és műsorának feldolgozása: Alpár Ágnes, Az Óbudai Kisfaludy Színház, 1892–1934. Bp., 1991. (Színháztörténeti füzetek, 80.)

A színházról megjelent írások: D. A., Serly Lajos színháza. Budapesti Hírlap, 1921. július 27.; Gegus Dániel, A Kisfaludy Színház története. Budapesti Napló, 1930. november 24. és december 3.; „Színházat vezetni Óbudán – kultúrhivatás.” Harminchét sovány esztendő és három sikeres év után jubilál a Kisfaludy Színház. Újság, 1937. november 26.

KÍSÉRLETEK A KERÜLETI RENDSZER ÚJJÁSZERVEZÉSÉRE ÉS A VIDÉKI SZÍNHÁZI KÖZPONTOK MEGTEREMTÉSÉRE

Az Országos Színészegyesületre vonatkozó levéltári források: Magyar Országos Levéltár, K szekció (A polgári kori központi kormányszervek levéltárai), Belügyminisztériumi Levéltár, Általános iratok. A színészegyesülettel, nyugdíjintézetével, a színészet rendezésével és a színikerületekkel kapcsolatos viták a Színészek Lapja (1883–1938) című szaklap írásaiból ismerhetők meg. A társulatok állomáshelyeit a Színészek Lapja és a Magyar Színészet (1938–1944) közölte.

A vidéki színészet helyzetéről, a színjátszóstílusról megjelent írások: Wenner Sándor, A magyar színészet válsága. Háborús és háború utáni színészetünk a kritika és az események tükrében. Szeged, 1928.; (m. l.), Színházi kultúra, színházi métely? A vidéki színészet „válsága”. Előörs, 1928. június 24.; Hont Ferenc, A vidéki színpadművészetről. Széphalom, 1929. 46–48.; Szentiványi Béla, A vidéki színészet élet-halál harca Trianon után. Baja, 1933.; Horváth Árpád, Vidéki színészet. Tükör, 1936. 764–766.; Muhoray Elemér, A vidéki színjátszás múltja, jelene és jövője. Kelet Népe, 1936. 47–51.; Simándi Béla, A vidéki színészet válsága. Kelet Népe, 1938. 55–59.; Bognár Elek, Átütő sikerrel kezdték évadjukat a cseretársulatok. Film, Színház, Irodalom, 1939/44. 7.; uő, Vidék, cseretársulatok. Film, Színház, Irodalom, 1939/48. 17.; Imre Jenő, Megyei színtársulatok a magyar vidék kultúrájának szolgálatában. Film, Színház, Irodalom, 1939/38. 16.; Juhász Géza, Színház és vidék. Tiszántúl, 1942. július 23.; Romhányi Gyula, A vidéki színészet „válságairól”. Sorsunk, 1947. 66–67.; Staud Géza, A vidéki színészet haláltusája. Színház, 1947/8.; [Tiszay] Tiszai Andor, Vidéki színjátszásunk irodalmi törekvései a felszabadulás előtt. In: Élő dramaturgia. Szerkesztette Gyárfás Miklós. Bp., 1963. 259–276.; Márfi Attila, Vidéki színjátszás a két világháború közötti korszakban. Szerkesztette Bana József, Márfi Attila. [Győr, 2002.] (Múzsa melléklete, 11.)

Az egyes városok színészetéről: Békéscsaba: Papp János, A békéscsabai színészet története. III. 1913–1930. Békéscsaba, 1963.; uő, A békéscsabai színészet története. IV. 1931–1944. Békéscsaba, 1965.; Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából, 1875–1944. A kötet anyagát válogatta, s. a. r. és jegyzetekkel ellátta Papp János. Békéscsaba, 1980. – Debrecen: Szathmáry Zoltán, A debreceni színház története, (1865–1925). Debrecen, 1925.; Memorandum a Debreceni Csokonai Színház válsága ügyében. Debrecen, 1925.; Benyovszky Pál, Kapunyitás után. Alkotás, 1927/6. 125–126.; Reitz Antal, A Csokonai színház elmúlt éve. Alkotás, 1927/1. 26–28.; Debrecen szab. kir. város Csokonai-Színháza, 1936–1937. [Műsorfüzet]. Debrecen, 1936.; Hernádi Lajos, Francia darabok a debreceni színpadon 1880-tól 1935-ig a helyi lapok kritikáinak tükrében. Homok, 1937.; Szilágyi Béla, A debreceni színészet és színház története. Debrecen, 1938.; Debreceni színtársulat emlékalbuma, 1943–1944. Debrecen, 1944.; A debreceni színészet története. Szerkesztette Katona Ferenc. Debrecen, 1976.; Veress Gézáné, Levéltári adatok és színikritikák tanúskodása a Csokonai Színház felszabadulás utáni újjászületéséről. [1944–1949.] In: Könyv és könyvtár, 12. Debrecen, 1979. 233–236.; Bényei Miklós, „A társadalmi megújulás új színházat követel.” Színházpolitikai elképzelések a debreceni sajtóban a felszabadulás hónapjaiban. Alföld, 1984/10. 42–46.; Sz. Kürti Katalin, Színháztörténet – fotótörténet. Debreceni színészfotók 1865–1944 között. A debreceni Déri Múzeum évkönyve, 1991. 281–308. – Dombóvár: Dombóvári Színpártoló Egyesület alapszabályai. Dombóvár, 1936. – Esztergom: Bárdos István, Színtársulatok, előadások, közönség Esztergomban. 1919–1944. Új Forrás, 1990/6. 44–54.; Pifkó Péter, Esztergom színháztörténeti forrásai a Komárom megyei levéltárban, 1816–1944. Bp., 1983. (Színháztörténeti füzetek, 74.); Pifkó Péter–Zachar Anna, Ünnepi színjátékok Esztergomban. 1816–1990. Új Forrás, 1995/1. 24–36. – Győr: Ez is szerelem. (A győri színház története, 1945–1975.) Szerkesztette György Ágnes. Győr, 1988.; Győri színházi adattár, 1945–1989. Szerkesztette Sinay Jenő. Győr, 1989. – Hódmezővásárhely: Hetés György, Osváth Béla színháza Hódmezővásárhelyen. Hódmezővásárhely, 1989.; Kruzslicz István, A népkerti nyári színkör ötven éve. Juss, 1988/2. 2–11.; Dokumentumok a hódmezővásárhelyi nyári színkör történetéből. Kiadta Kuzslicz István. Juss, 1988/2. 70–77.; Moldvay Győző, Volt egyszer egy színház. Délsziget, 1989/13. 47–53.; Osváth László, „Volt egyszer egy színház.” Egy színháztörténeti munka „története”. Juss, 1989/1. 40–43.; Székely György, Emlékek, tények, gondolatok. Juss, 1989/3. 48–54. – Kaposvár: Rassy Tibor, Vándorbottól a kőszínházig. Kaposvár és Somogy megye színészetének krónikája 1797-től. L.: OSZMI Kézirattár és OSZK SZT Ms 308.; Varga Éva, A kaposvári színház a harmincas évek közepén. Somogy, 1987/1. 78–85.; uő, A kaposvári színjátszás húsz éve. Az 1920-as és 1930-as évek. In: Tanulmányok Kaposvárról. Szerkesztette Laczkó András. Kaposvár, 1988. (Kaposvári kiskönyvtár) 37–51. – Kecskemét: Mentsük meg a kecskeméti színházat! Kecskemét, 1920.; Joós Ferenc, A vándorszínészettől az állami színházig. Kecskemét színészetének krónikája. Kecskemét, 1957.; uő, Korszakok, színészek, nézők a Kecskeméti Katona József Színházban. Kecskemét, 1974.; Színházi képregény. Száz év Kecskeméten. Főszerkesztő Karácsony Ágnes. Kecskemét, 1996. – Makó: Barna János, Fejezetek a makói színészet múltjából. Makó, 1928.; uő, A makói Hollósy Kornélia Színház története. Makó, 1929. (Csanádvármegyei könyvtár, 18.) – Miskolc: Klebelsberg Kunó, Százéves a miskolci kőszínház. Napkelet, 1924. III. 98–101.; Meskó Barna, A mi színházunk. Termés, 1937/1. 12–13.; [uő], (mb.), Az elmúlt színházi év. Termés, 1937/6. 19–21.; [uő], mb., Színházi napló. Termés, 1937/11–12. 25–28.; [uő], mb., Színháznyitás. Hármas ciklus a színházi időszak programján. Termés, 1937/10. 19–21.; Gyárfás Ágnes, Népszínházi és munkásszínházi törekvések Miskolc színháztörténetében. Borsodi Szemle, 1973/2. 63–73.; Miskolci Nemzeti Színház, 1823–1973. Szerkesztette Katona Ferenc. Bp., 1973. – Nagykanizsa: Dobó László, Színházi élet Nagykanizsán, 1784–1950. Nagykanizsa, 1990. – Nyíregyháza: Barna János, Nyíregyháza színészete, irodalma és sajtója. In: Nyíregyháza és Szabolcsvármegye községei. Szerkesztette Hunek Emil. Bp., 1931. 241–280. (Magyar városok és községek monográfiája, VIII.); Belohorszky Ferenc, A százéves nyíregyházi színészet. Szabolcsi Szemle, 1934/2. 49–51. – Pápa: Cziller Péter, Hol építsük fel az új színházat? Pápa, 1930.; Nádasdy Lajos, A pápai kőszínház története, 1817–1939. Veszprém, 1981. (Horizont közművelődési kiskönyvtár, 5.) – Pécs: A Pécsi Nemzeti Színház jubileumi albuma. Fodor Oszkár igazgató 35 éves jubileuma alkalmából, 1902–1937. Pécs, 1937.; Csonka Endre–Benkő Béla, A pécsi Nemzeti Színház 1943/1944. évi társulatának emlékalbuma. Pécs, 1944.; Székely György, Színpad. – A Pécsi Nemzeti Színház 1945-ben. Sorsunk, 1945. 88–90.; uő, Színpad. – Váltókon át. (Egy színiévad tanulságai.) Sorsunk, 1945. 222–224.; Nádor Tamás, Adatok és dokumentumok a pécsi ünnepi játékok történetéből (1933–1938). In: Baranyai Helytörténetírás, 1983–1984. A Baranya megyei Levéltár évkönyve. (Pécs), 1984. 415–445.; Pécs színháztörténetének forrásai a Baranya Megyei Levéltárban (1886–1949). Szerkesztette Márffy Attila. Bp., 1990. (Színháztörténeti könyvtár, 24.); Futaky Hajna, A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával, 1895–1949. I–II. Bp., 1992. (Színháztörténeti könyvtár, 27.); Nádor Tamás, A nótás kapitány. Asszonyi László színigazgatóságának éveiről. Baranya, 1992–1993/1–2. 173–184.; Száz pécsi évad. A Pécsi Nemzeti Színház száz éve. Szerkesztette Dr. Bezerédy Győző, Simon István, Dr. Szirtes Gábor. Pécs, 1995.; Márfi Attila, Kaposvár és Pécs közös színházi múltjából. In: Somogy megye múltjából. Szerkesztette Bősze Sándor. Kaposvár, 1999. 253–266.; uő, Színházi élet Pécsett az antant–szerb megszállás alatt. Pécsi Szemle, 2001/3. 80–89. – Salgótarján: Csongrádi Béla, A művészet segít embernek maradni. Salgótarján színházi életéről. Nógrád Megyei Múzeumok évkönyve, 1996/1997. 95–102. – Sopron: Gantner Antal, A soproni színház és színészet története. Sopron, 1941.; Csatkai Endre, A soproni színészet története. Sopron, 1960.; Berecz Dezső, A soproni színészet vergődése a két világháború között. Soproni Szemle, 1981/2. 161–171.; uő, Széljegyzetek Sopron színháztörténetéhez. In.: Soproni Füzetek, 1983. 64–69. – Szeged: Jenő István, A szegedi színház műsoradatai, 1920–1944. Kézirat. L.: OSZK SZT Ms 23/5–9. – A mű függeléke: Vass Gizella, A szegedi Nemzeti Színház műsora, 1944–1949. – A mű mutatóját Reguli Ernőné készítette. L.: OSZK SZT Ms 23/10.; Lugosi Döme, A szegedi színészet vázlatos története. Szeged, 1929.; uő, Színház-adattár. In: L. D., A zeneművelés Szegeden. Szeged, 1924. 91–95.; A Szegedi Városi Színház zsebkönyve 1929. évre. Szerkesztették Lugosi Döme és Görög Sándor. Szeged, 1929.; A Szegedi Városi Színház zsebkönyve 1930. évre. Szerkesztették Lugosi Döme és Görög Sándor. Szeged, 1930.; A szegedi színházi élet. Szegedi Almanach, 1938. 146–148.; Heltai Jenő, A szegedi Nemzeti Színház munkájáról. Időnk, 1946/2. 15–17.; Gábor Arnold, Színházi levél. Tiszatáj, 1947/3. 60–61.; [Szász Ferenc] (sz. f.), A drámai játékstílus állapota a Szegedi Nemzeti Színházban. Tiszatáj, 1947/2. 66–67.; uő, Tovább folytatódó kísérletek a Szegedi Nemzeti Színház harmadik évében. Tiszatáj, 1947/8–9. 69–70.; Osváth Béla, Képek a szegedi színészet történetéből. Szeged, 1956.; Nikolényi István, A Szegedi Nemzeti Színház, 1883–1986. Szeged, 1986.; Szeged színháztörténetének forrásai a Csongrád Megyei Levéltárban, 1920–1950. Az anyagot gyűjtötte és a regesztákat készítette és a bevezetőt írta Dunainé Bognár Júlia. Bp., 1989. (Színháztörténeti könyvtár, 22.); Gyémánt Csilla, A szegedi „operaálom”. Tiszatáj, 1993/6. 90–96.; „A művészet törvényei és kívánalmai ugyanazok a Föld bármely pontján.” Vaszy Viktor emlékezete nyilatkozatai tükrében. Kiadta Vaszy Viktor és Papp Györgyné. Szeged [folyóirat], 1993/12. 22–25.; Gyémánt Csilla, Közelebb a szocialista realista színjátszáshoz. A fordulat évének kultúrpolitikája a Szegedi Nemzeti Színház műsorrendjének tükrében. In: A Dugonics Társaság évkönyve, Szeged, 1995–1997. 49–57.; Sándor János, Igaz mesék a szegedi színházról. Szeged, 1997.; Tallián Tibor, A kolozsvár–szegedi opera. Muzsika, 1998/9. 26–29.; Sándor János, Százados színházkrónika. Szegedi színházi és színészeti kataszter. Szeged, 1998.; Papp János, Négy és fél évtized szegedi operaelőadásai az adatok és számok tükrében, 1946–1990. Szeged, 2000.; Sándor János, A szegedi színjátszás krónikája. A kőszínház és társulatainak története, 1883–1944. Szeged, 2003. – A Szegedi Szabadtéri Játékok: Hont Ferenc, Szabadtéri színjáték. Délmagyarország, 1931. június 14.; Klebelsberg Kunó, Szeged, Budapest, Eger, Esztergom. A szegedi ünnepi játékok után. Pesti Napló, 1931. június 21.; Pünkösti Andor, Magyar Salzburg. Színházi Élet, 1935/34. 21–24.; Janovics Jenő, A szegedi szabadtéri játékok jövője. A Színpad, 1937. 27–30.; Lugosi Döme, A szegedi szabadtéri játékok története. Bp., 1938.; Pásztor József, A szegedi szabadtéri játékok története. Három év. Szeged, 1938.; Vér György, A magyar színpadművészet új kísérletei a szegedi Dóm téren. Pesti Napló, 1939. június 22.; [Szabolcsi Gábor] (g.), A Szegedi Szabadtéri Játékok prózai előadásai. Tiszatáj, 1959/6. 6.; Horváth Mihály, A Szegedi Szabadtéri Játékok a 30-as években. Tiszatáj, 1976/2. 90–96.; Kürtösi Katalin, A szegedi Tragédia-előadás kettős évfordulója. Tiszatáj, 1983/11. 83–86.; Kovács Ágnes–Nikolényi István–Polner Zoltán, A Szegedi Szabadtéri Játékok kézikönyve, 1931–1991. (Szeged, 1991.) – Székesfehérvár: Gajdó Tamás, Vállalkozók (?) – tulajdonosok (?) – mecénások (?). A színházteremtés sajátosságai Székesfehérváron 1900 és 1944 között. Árgus, 2000/3. 64–70. – Szombathely: Polgár István, A szombathelyi színészet története. In: Szombathely, 1777–1927. Jubiláris emlékalbum. Szerkesztette Fehér Károly. Szombathely, 1927. 172–182. – Törökszentmiklós: Színházi emléklap. 1940. színi évad. Törökszentmiklós, 1940. – Vác: Tragor Ignác, Vác az előadóművészetekben. Vác, 1934. – Veszprém: Színházépítés Veszprémben, 1908–1988. Felelős szerkesztő Patka László. Veszprém, 1988.

NEMZETI SZÍNJÁTSZÁSBÓL NEMZETISÉGI SZÍNJÁTSZÁSBA

(ERDÉLY–FELVIDÉK)

Az erdélyi színjátszásról szóló összefoglalások: Dr. Olay Ferenc, A magyar színjátszás története az utódállamok területén, 1918–1928. Bp., 1929. (Különlenyomat a Budapesti Szemle 1929. évi novemberi füzetéből); Dr. Janovics Jenő, A színjátszás. In: Metamorphosis in Transylvaniae, 1918–1936. Szerkesztette Győri Illés István. Kolozsvár, 1937. 69–93.; Jancsó Elemér, Az erdélyi magyar színészet bibliográfiája, 1792–1942. In: Káli Nagy Lázár, Az erdélyi magyar színészet hőskora. Kolozsvár, 1942. 121–142.; Kötő József, Kolozsvár a színjátszás „tanuló oskolája” (1919–1944). In: Kolozsvár magyar színháza. Főszerkesztő Kántor Lajos. Kolozsvár, 1992. 47–56.; Kántor Lajos–Kötő József, Magyar színház Erdélyben, 1919–1992. Bukarest, 1994.; Janovics Jenő, A Hunyadi téri színház. Kolozsvár, 2001.

Általános írások: Janovics Jenő, A magyar színészet jövője Erdélyben. Napkelet, 1920. 14–19.; [Osvát Kálmán] Pardon, Színházi dolgok. Zord Idő, 1920. 409–411.; Janovics Jenő, Székfoglalás. Zord Idő, 1921. 412–414.; Gaál Gábor, Kisebbségi színház, kisebbségi kritika. Újságíró Almanach, 1927. 295–298.; Janovics Jenő, Kisebbségi színház. Újságíró Almanach, 1927. 81–83.; Gaál Gábor, Erdélyi színház. I–II. Erdélyi Helikon, 1928. 74–76. és 237–239.; Szentimrei Jenő, Erdélyi levél. Magyar Hírlap, 1930. április 27.; Kelembéri Sándor, A kisebbségi magyar színjátszás. Magyar Írás, 1932. 83–84.; Hunyady Sándor, Erdélyi magyar színjátszás. Magyarország, 1934. augusztus 3.; Kéki Béla, Színházi mérlegünk. Erdélyi Tudósító. 1935. 423–426.; Tövisi Géza, Az erdélyi magyar színjátszás. Erdélyi Szemle, 1936/3. 11.; Bözödi György, Az erdélyi színjátszás. Hitel, 1937. 141–153.; Szabados Árpád, Az erdélyi színpad. Erdélyi Szemle, 1937/5–6. 3.; Kádár Imre, Az erdélyi magyar színjátszás problémája. Erdélyi Magyar Évkönyv, 1938. 102–104.; Kutassy János, A magyar színészet Erdélyben. Színház, 1948/17.

Az aradi színjátszás történetére vonatkozó dokumentumok: Szendrey Mihály, Ötven év a színészetből. Arad, 1932.; Kötő József, Az aradi színjátszás két világháború közötti történetéből. Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények (Kolozsvár), 1988/2. 111–122.

A kolozsvári társulat műsor-összeállítása: Welser (Vitéz) Tibor, A Kolozsvári Magyar Színház műsora, 1919–1930. L.: OSZMI Adattár 206; uő, „Thalia Rt.” A Kolozsvári Magyar Színház műsora, 1930–1941. L.: OSZK SZT Ms. 13/6 és OSZMI Adattár 247; uő, A Kolozsvári Nemzeti Színház műsora, 1941–1942. L.: OSZK SZT Ms 13/7; uő, A Kolozsvári Nemzeti Színház, 1943–1944. L.: OSZMI Adattár 192.; uő, Kolozsvári Magyar Színház (később Thalia Rt.) 1919. október 1 és 1930. június 28. között bemutatott művek betűsoros jegyzéke. L.: OSZK SZT Ms 15/2.

Társulati névsort, az előadott darabok szereposztását közli: Kolozsvári Nemzeti Színház évkönyve 1941/42–1942/43. színiévad. Összeállította Szabó Lajos. Kolozsvár, (1943).

A kolozsvári színház műsorára, műsorpolitikájára és az előadásokra vonatkozó dokumentumok, életrajzi források és feldolgozások: Százéves a kolozsvári színház. Színházi Élet, 1921/31. 3–4.; Imre Sándor, Dr. Janovics Jenő és a színház. Kolozsvár, 1922.; P. Jánossy Béla, Drámai előadások a kolozsvári magyar színházban. Erdélyi Irodalmi Szemle, 1924. 357–359.; Kovács László, A dráma újjáébredése a kolozsvári magyar színházban. Erdélyi Helikon, 1930. 858–862.; Thury Zsuzsa, Nekrológ a kolozsvári Magyar Színházról. Pesti Napló, 1933. október 15.; Dsida Jenő, A kolozsvári magyar színház kapunyitása. Erdélyi Helikon, 1934. 643–644.; R. Nagy András, Színházi napló. Erdélyi Helikon, 1934. 715–717.; Thury Zsuzsa, Feltámadt a magyar színjátszás Erdélyben. Pesti Napló, 1936. március 1.; Kádár Imre, A Kolozsvári Magyar Színház. Erdélyi Figyelő, 1938/6. 2–3.; uő, Búcsú a kisebbségi színháztól. Naplójegyzet 1940. szeptember 10-ének éjszakájáról. Erdélyi Helikon, 1940. 667–669.; Laczkó Géza, Kolozsvári színházak, színészek. In: Erdély lelke. A hazatért Erdély nagy, képes emlékalbuma. Szerkesztette Ignácz Rózsa. A bevezetőt írta Zilahy Lajos. Bp., 1940. 43–49.; Rédey Tivadar, Kolozsvár helye színházi kultúránkban. Nyugat, 1940. 473–474.; Szabó Dezső, A kolozsvári Nemzeti Színház. A magyar református öntudat mozgósítása [6.]. Életeim. Mai jegyzetek. Bp., 1941. (Szabó Dezső újabb művei, 67.) 3–6.

Kádár Imre, A kolozsvári színjátszás adatai a kisebbségi sors második évtizedében. Erdélyi Helikon, 1942. 315–322.; Kemény János, Kisebbségi és nemzeti színjátszás. Erdélyi Helikon, 1942. 297–304.; Enyedi Sándor, Öt év a kétszázból. A Kolozsvári Magyar Színház története 1944 és 1949 között. Bp., 1991. (A Magyarságkutatás könyvtára, X.)

A Kolozsvári Nemzeti Színházról: Bory István, Az erdélyi magyar színészet és a kolozsvári Nemzeti Színház. Magyar Nemzet, 1941. november 6.; Hunyady Sándor, Színházavatás Kolozsvárott. Új Idők, 1941. II. 635.; Walter Gyula, Színházavatás. Erdélyi Szemle, 1941/14. 1.; Bókay János, A legmagyarabb színház. Erdélyi Helikon, 1942. 305–309.; Kemény János, A kolozsvári társadalom szívesen áll a színjátszás ügye mellett. Film, Színház, Irodalom, 1942/21.; Szabó István, A kolozsvári színjátszás mai kérdései. Hitel, 1942. 158–163.; Szabó Lajos, A 150 éves kolozsvári színjátszás. Termés, 1942. ősz 124–131.; Tövisi Géza, Őszinte szavak a kolozsvári Magyar Nemzeti Színházról. Erdélyi Szemle, 1942/4. 14.; Kéki Béla, Kolozsvár színházi és zenei élete. Hitel, 1943. 448–452. – Marosvásárhely: Fodor István, Marosvásárhely színi élete. A marosvásárhelyi színészet történetére vonatkozó dokumentumok gyűjteménye. I. könyv. Marosvásárhely, 1933.; Szővérffy Zoltán, A marosvásárhelyi Állami Székely Színház ötéves jubileuma. Utunk, 1951. március 2.; Szentimrei Jenő, Kétszáz év küzdelme Marosvásárhelyen az állandó színházért. Igaz Szó, 1956. 1049–1057.; uő, Harc az állandó magyar színjátszásért Marosvásárhelyen. 1780–1945. Marosvásárhely, 1957. – új kiadása: Hajlékot kereső Thália, Marosvásárhely, 1996.; Jánosházy György, A siker titka. Tíz éves a Székely Színház. Utunk, 1957/3. 7.; Kovács Levente, A marosvásárhelyi Székely Színház története (1946–1962). Marosvásárhely, 2001.; Lázok János, A marosvásárhelyi színház nevének tervezett és hivatalos változatai az 1945–1949 közötti időszakban. Symbolon, 2003/1. 148–153.; Marosi Ildikó, A marosvásárhelyi Székely Színház alapításának első dokumentumai. Symbolon, 2003/1. 154–158. – Nagyvárad: A nagyváradi színház levéltári iratanyagára, mely Nagyvárad város levéltárában található, Kelemen István hivatkozik Várad színészete (Nagyvárad, 1997.) című monográfiájának jegyzeteiben. A Nagyváradon játszott színpadi műveket betűrendben, az előadások időpontjával közli: Indig Ottó, A nagyváradi színészet másfél évszázada, 1798–1944. Bukarest, 1991. A kéziratban maradt műsorösszeállítás: Welser (Vitéz) Tibor, Nagyváradi Szigligeti Színház, 1928–1941. OSZMI Adattár 611.; uő, Nagyváradi Szigligeti Színház, 1941–1944. OSZMI Adattár 612.

A nagyváradi színjátszás történetére, más városokkal való kapcsolatára vonatkozó dokumentumok, életrajzi források és feldolgozások: Indig Ottó, A nagyváradi színészet másfél évszázada, 1798–1944. Bukarest, 1991.; Kelemen István, Várad színészete. Nagyvárad, 1997.; Nagy Béla, A tegnapok színháza. A nagyváradi magyar színház képes olvasókönyve a XX. századból. Nagyvárad, 1999.

Rövidebb írások: Szele Endre, Csődöt mondott a váradi Magyar Színház. Erdélyi Szemle, 1931/5–6. 13.; Kelemen István, A nagyváradi állandó színház története. Igaz Szó, 1971. 675–684.;

A kolozsvári színház vezetőjéről, Janovics Jenőről: J. J. dr. harmincéves színészi és huszonkét éves igazgatói jubileuma. Összeállította Imre Sándor. Kolozsvár, 1924.; Jordáky Lajos, J. J. (1872–1945). Igaz Szó, 1956. 1679–1688.; uő, J. J. és Poór Lili. Bukarest, 1971.; Enyedi Sándor, J. J. és a Tragédia. Színháztudományi Szemle, 32. 1997. 111–131.

Erdélyi színművészekről: Lohinszky Lóránt: Máthé Éva, L. Kolozsvár, 2004. (Prospero könyvek) – Orosz Lujza: Köllő Katalin, O. L. Kolozsvár, 2004. (Prospero könyvek). –Senkálszky Endre: Kötő József, A színház fanatikusa. S. E. életregénye. Kolozsvár, 2004.; Szentgyörgyi István: Dr. Szentimrei Jenő, Sz. I. élete és művészete. Bukarest, 1955.

A csehszlovákiai magyar kisebbségi színjátszás történetét bemutató írások: Kultsár Miklós, A szlovenszkói magyar színészet. Tűz, 1921/1–2. 100–102.; Klimits Gyula, Levél Pozsonyból. Brassói Lapok, 1922. március 6.; Sziklay Ferenc, A szlovenszkói magyar színészet. Új Auróra (Bratislava), 1922. 120–125.; N. N., A felvidéki magyar színészet válsága. Brassói Lapok, 1922. július 30.; Sziklay Ferenc, A magyar színjátszás Csehszlovákiában. Erdélyi Helikon, 1930. 670–672.; Rády Elemér, Szlovenszkói színház. Új Élet, 1932/10. 395–396.; Benyovszky Károly, A szlovenszkói magyar színészet vázlatos története. Pozsony, 1933.; Faragó Ödön, Írások és emlékek. Ungvár, 1933.; Rácz Pál, Kárpátalja magyar színészete. Magyar Írás, 1934/6. 87–88.; Sándor Dezső, Szlovenszkói magyar színház 1935-ben. Magyar Írás, 1936/1. 96–99.; uő, Szlovenszkói magyar színház 1936-ban. Magyar Írás, 1936/10. 119–122.; Szombathy Viktor, A szlovenszkói magyar színészet 1936 elején. Magyar Írás, 1936/10. 133–141.

Komárom színháztörténete: Tóth László, „…miként hajdan az apostolok”. A komáromi magyar színjátszás története I. A kezdetektől 1945-ig. Dunaszerdahely, 1997.

SZÍNJÁTSZÁS A VAJDASÁGBAN

A Vajdaság színházi életéről: R. Nagy András, A magyar színjátszás Jugoszláviában. Erdélyi Helikon, 1930. 673.; Garay Béla, Festett világ. Színészek és szerepek. Szabadka, 1977.; Gerold László, Petőfi művei a vajdasági színpadon. Adalékok a felszabadulás utáni néhány év Petőfi-képéhez. Újvidék, 1973. (Különlenyomat a Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményeiből); uő, Weigand József két színműve. Adalék háború utáni drámairodalmunk kezdeteihez. Újvidék, 1974. 33–52. (Az Újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszékének kiadványa. Tanulmányok, 7.); Enyedi Sándor, A hivatásos magyar színjátszás helyzete Jugoszláviában a két világháború között. In: E. S., Tegnapelőttől tegnapig. Bp. 1998. 112–122.; Herceg János, Összegyűjtött esszék, tanulmányok I. Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. Belgrád, 1999.

Az egyes városok színházi kultúrájáról: Szabadka: Garay Béla, A magyar színjátszás a megszállt Szabadkán. Délvidéki Szemle, 1943/2. 90–94.; uő, A szabadkai színház történetéből. (Százharminc éves a szabadkai színjátszás.) Híd, 1952. 56–59.; uő, Az ekhósszekértől a forgószínpadig. A szabadkai magyar színjátszás története, Újvidék, 1953.; uő, A kulisszák világában. Önéletrajz. Szabadka, 1970.; A Szabadkai Népszínház magyar társulata, 1945–1970. (Műsor és bibliográfia.) Szerkesztette Gerold László és Patyik László. Újvidék, 1970. – Zombor: Garay Béla, Kilencven év a művelődés szolgálatában. Üzenet, 1972/12. 779–782.

A műkedvelő társulatokról: Bokréta. A jugoszláviai magyar műkedvelők almanachja 1919–1940. Szerkesztette és kiadja Farkas Frigyesné Lichteneckert Margit. Szabadka, 1940.; Szőllősy Vágó László, Népünkkel népünkért. A szabadkai Népkör krónikája, 1872–1992. Szabadka, 1994.

Továbbá: Burkus Valéria, Ibolya. Életrajz Ferenczi Ibolyáról. Szabadka, 1970.; Pataki László, Elmúlt bizony a régi szép idő… Önéletrajz. Szabadka, 1996.

A DIASZPÓRA SZÍNHÁZA

Az Amerikai Egyesült Államok magyar nyelvű színházi előadásainak műsor-összeállítása: Bodó Ibolya, Amerikai magyar színjátszás. Adattár (1869–1970). Bp., 2001.

A kivándorlás és az emigráció történetét feldolgozó legfontosabb művek: Dr. Thirring Gusztáv, A magyarországi kivándorlás és a külföldi magyarság. Bp., 1904.; Kende Géza, Magyarok Amerikában. In: Az amerikai magyarság története. Cleveland, 1927.; Kovács Imre, A kivándorlás. Bp., 1938.; Puskás Julianna, Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban, 1880–1940. Bp., 1982.; Szántó Miklós, Magyarok Amerikában. Bp., 1984.; „Valahol túl, meseországban…” Az amerikás magyarok 1895–1920. Válogatta és szerkesztette Albert Tezla, Kathie Elaine. Szerkesztette Barth István. I–II. Bp., 1987.; Vasváry Ödön, Magyar Amerika. Szeged, 1988.; Borbándi Gyula, A magyar emigráció életrajza, 1945–1985. I–II. Bp., 1989.; Szili Ferenc, Kivándorlás a Délkelet-Dunántúlról Horvát-Szlavonországba és Amerikába. 1860–1914. Kaposvár, 1995.; Steven Béla Várdy, Magyarok az Újvilágban. Az észak-amerikai magyarság rendhagyó története. Bp., 2000.

A külföldi magyar nyelvű előadásokat és színművészeket is bemutató könyvek, tanulmányok: Amerikai magyar karrierek albuma. Szerkesztette Gellért Imre. Cleveland, 1923.; Chicagói Népszínház öt éves jubileumi programkönyve. Szerkesztette Szerényi Simon. New York, 1929.; Gergely Imre József (Emro Joseph), Hungarian drama in New York. American adaptations, 1908–1940. Philadelphia, 1947.; Magyar album. Szerkesztette Incze Sándor. Elmhurst, 1956.; Endrey Jenő, Beg, Borrow and Squeal. New York, 1963.; Sárossy Szüle Mihály, I. rész Miszter Jávor. II. rész Az amerikai magyar színház története. New York, 1982.; Rubovszky Kálmán, Egy régi New York-i Légy jó mindhalálig. Színház, 1982/1. 46–48.; Szendrey (Tamás) Thomas, Hungarian–American Theatre. In: Ethnic Theatre in the United States. Westport, 1983. 191–220.; Várdy Béla, A századvég és a huszadik század első felének amerikai-magyar színházi élete. Kapu, 1995/4–5. 49–55.; Enyedi Sándor, Rivalda nélkül. A határon túli magyar színjátszás kislexikona. Bp., 1999.; Várdy Béla, Az amerikai magyar színházi élet megszületése és kifejlődése. Pannon Tükör, 2001/1. 20–25.

A MAGYAR AVANTGÁRD SZÍNHÁZ TÖRTÉNETE

Az avantgárd drámairodalomról és színjátszásról szóló összefoglaló tanulmányok: Béládi Miklós, Az avantgarde mozgalom. Kortárs, 1985/1. 116–142.; Gerold László, Szempontok a magyar avantgard dráma tárgyalásához. In: A magyar irodalmi avantgardról. Összeállította Gerold László. Újvidék, 1985. 63–68.; Kocsis Rózsa, Igen és nem. A magyar avantgard színjáték története. Bp., 1974. (Elvek és utak); uő, Modern magyar drámai kísérletek az expresszionizmus jegyében. Irodalomtörténeti Közlemények, 1967. 451–454.; uő, Tentatives d’avantgarde en Hongrie entre les deux guerres. Revue d’Histoire du Théâtre, 1970. 39–41.; uő, A két világháború közötti magyar baloldali-színpadi avantgard problémájához. Irodalomtörténeti Közlemények, 1966. 616–620.; uő, A magyar szocialista drámai-színpadi avantgarde. In: Meghallói a törvényeknek. Szerkesztette Szabolcsi Miklós, Illés László. Bp., 1973. 148–176.; uő, Le tendances de l’avant-garde théâtrale en Hongrie. Acta Litteraria Academiae Scientiarium Hungaricae, 1970. 349–363.; Jelzés a világba. A magyar irodalmi avantgarde válogatott dokumentumai. Válogatta, szerkesztette Béládi Miklós, Pomogáts Béla. Bp., 1988.; Radnóti Zsuzsa, Volt-e már magyar avantgarde dráma? Új Írás, 1967/3. 118–124.; uő, A magyar dada az asztalfiókban. Jelenkor, 1990/10. 797–802.

Palasovszky Ödönről: Berkes Erzsébet, A Zöld Szamártól az Ayrus leányáig. P. Ö. a lényegretörő színházért. Színház, 1971/2. 42–46.; uő, A „kakukktojás” története. Jegyzetek P. Ö. felszabadulás utáni működéséhez. Színház, 1971/10. 45–47.; Molnár Ágnes, P. Ö. színháza. Színháztudományi Szemle, 17. 1985. 155–185.; Szabó Júlia, Az új stáció. P. Ö. művészete. Művészet, 1981/2. 42–45.; Bánki Ilona, A Zöld Szamár és társai. Kritika, 1981/6. 3–5.

Az avantgárd mozgalom írásai: Mácza János, A teljes színpad. Bécs, 1919.; uő, Színpad és propaganda színház. Irányelvek. Munkaprogram vázlat. I. Ma, 1921/1–2. 13–14., 1921/4. 40–41.; uő, A színpad. 1. Belső problémák. Ma, 1921/7. 87–88., 1921/8.; uő, Színpad. 2. Formaproblémák. Ma, 1921/8. 103–104.; uő, Eszmeiség – avantgarde – művészet. II. Alkotó módszer és művészi örökség. Bp., 1983.; Palasovszky Ödön, Hogyan dolgozzunk a munkáskórusokkal? In: Tamás Aladár, Szavalókórusok. Bp., 1929. 6–9.; uő, Emlékeim a baloldali kultúrmunka kezdeteiről. Kritika, 1976/8. 13–15.; uő, A lényegretörő színház. Színház, 1979/6. 38–40.; uő, A lényegretörő színház. Bp., 1980.

A MOZDULATMŰVÉSZET

A mozdulatművészet több műfaj, kutatása pedig több tudományterület határán helyezkedik el, ezért szakirodalma is részben fedi más területek irodalmát, így a pedagógiáét, a nevelés elméleti, illetve intézménytörténetét, a táncművészetét általában, az avantgárd művészetét általában és az avantgárd színházművészetét szűkebben, valamint a 20. század első felének társadalmi és művészeti elképzeléseiről szóló irodalmat. A kutatás a személyes és irodalmi visszaemlékezések, továbbá az utókor összefoglaló és részlettanulmányai mellett elsősorban kortárs dokumentumokra támaszkodott, amelyek a sajtóban, az archívumokban, az Országos Levéltárban, a Fővárosi Levéltárban és az Új Magyar Központi Levéltárban található; kisebb részük pedig máig magántulajdonban van.

A téma szépirodalmi és esszéisztikus háttere: Bálint Lajos, Színészek, táncosok, artisták. Bp., 1979.; Paul Valéry, A lélek és a tánc. Fordította Somlyó György. Bp., 1946.; Vas István, A félbeszakadt nyomozás. Bp., 1967.; uő, Nehéz szerelem. Bp., 1969.; uő, Miért vijjog a saskeselyű? Bp., 1981. és Déry Tibor, Befejezetlen mondat. Bp., 1963.

Emlékezések: Dienes Valéria, Orkesztika–Mozdulatrendszer. Szerkesztette és bevezetéssel ellátta Dr. Dienes Gedeon. Bp., 1995.; Vezér Erzsébet, Dienes Valéria. Orpheus, 1993/1. 157–162.; Dienes Valéria önmagáról. Szerkesztette és az életrajzi bevezetőt írta Szabó Ferenc. Szeged, 2001. (Mai írók és gondolkodók); Isadora Duncan, Ma vie. Párizs, 1928.; Nagy Etel-emlékkönyv. Egy magyar táncosnő. Nagy Etel emléke. Szerkesztette Vas István. (Szentkuthy Miklós, Radnóti Miklós, Boldizsár Iván, Keszi Imre, Hajnal Anna, Nagy Etel írásai). Bp., 1940.; Harc Istenért. Nizsinszkij naplója. S. a. r. és fordította Nizsinszkij Romola. Bp., 1942. (Nyugat könyvtár); Dienesék levelei Babitshoz. Szerkesztette Téglás János. Bp., 1982.; Téglás János, Adalékok egy barátság történetéhez. Babits és Dienesék levelezése. Dunatáj, 1984/2.; Téri Tibor, Számvetés életemről. Táncművészeti Dokumentumok, 1988.; Volly István, Emlékeim a Mária-lányok „tánczenéjének” születéséről. Tánctudományi Tanulmányok, 1986-1987.

Interjúk: Berczik Sára: Szőllőssy Ágnes beszélgetése B. S.-val. Táncművészeti Dokumentumok, 1977. – Csányi László: Kővágó Zsuzsa, Négy évtized után újra itthon. Beszélgetés Cs. L.-val. Táncművészet, 1986/3-4. – Dienes Valéria: Vezér Erzsébet, Beszélgetés D. V.-val. Emlékezések. Gyűjtötte és összeállította a Petőfi Irodalmi Múzeum dokumentációs csoportja. S. a. r. Vezér Erzsébet. Bp., 1967. (Irodalmi múzeum, 1.); Vitányi Iván, Beszélgetés D. V.-val. In: A század nagy tanúi. Szerkesztette Borus Rózsa. Bp., 1978. 11–55.; Dienes Gedeon beszélgetése D. V-val. Táncművészeti Dokumentumok, 1977. – Egri Zsuzsa: Dienes Gedeon, Negyven év Torinóban. Táncművészet, 1990/12. – Kállai Lili: K. L. emlékei a mozgásművészet hőskorából. Gelencsér Ágnes és Körtvélyes Géza interjúja. Táncművészeti Dokumentumok, 1982.; Fuchs Lívia, K. L. 90 éves. Táncművészet, 1990/11. – Kovács Éva: Rókás László, A mozgás gyönyöre. Beszélgetés K. É-val. Táncművészet, 1985/4.; Dienes Maya, Fél évszázad a mozdulatművészet szolgálatában. Interjú K. É.-val. Táncművészet, 1992/3-4. – Milloss Aurél: Lábán, XX. század, táncművészet. M. A. a szövetségben. Táncművészeti Dokumentumok, 1984. – Mirkovszky Mária: Merényi Zsuzsa beszélgetése M. M.-val. Táncművészeti Dokumentumok, 1986. – Rózsa Magda: Téri Tibor beszélgetése R. M.-val. Táncművészeti Dokumentumok, 1977.

Színház- és mozdulatművészek elméleti munkái, programok, teoretikus összefoglalások, cikkek, tanulmányok, könyvek: Dienes Valéria mozdulatművészeti vonatkozásokat (is) érintő önálló kötetei: A zenei hatás és alkotás lélektanáról. Bp., 1906.; Szent Imre misztérium. Bp., 1930.; Hajnalvárás. Bp., 1983. További mozdulatművészeti vonatkozású szövegközlések: Dienes Valéria, Gondolatok zenéről és versről Bartók és Babits megtáncolása ürügyén. Táncművészeti Értesítő 1971/3. 8–9.; A mozdulatról. Bp., 1979.; Bisztray György, Dienes Valéria a táncról. Kultúra és Közösség, 1981/4. 9.; E. Kovács Éva, Mozgás és művészet. Szintek és arányok (helyzetektől a forgásokig). Mozgásharmóniák térbeli megalkotásának módjai a vizualitás szemszögéből az anatómia és esztétikai szempontok betartásával. Bp., 1995.; Kállai Lili, Mozgásművészeti rendszerem. Táncművészeti Dokumentumok, 1982 és 1983.; Kállai Lili, A tánc - az önkifejezés eszköze. Táncművészet 1985/5.; Kovács Éva–Keleti Ágnes, Művészi torna előkészítő gyakorlatok. Bp., 1953.; Kövesházi Ágnes, A müncheni tánckongresszus. Színház és Mozi, 1930/1.; Madzsar Alice, A női testkultúra új útjai. Bp., 1926. (Mozdulatművészeti fejezetekkel bővítve: Bp., 1929.); P. Berczik Sára, Művészeti nevelés. Mozdulatszintézis. Bp., 1995.; Rabinovszky Márius, Tánc. Tanulmány egy újjászülető művészetről. Bp., 1946.; uő, Klasszikus tánc és modern tánc problematikája. Táncművészeti Dokumentumok, 1986.; Rónáné Kármán Erzsébet, Így tornáztassa gyermekét. Pálfy György bevezetőjével. Bp., 1936.; Sákovicsné Dömölky Lídia, A nő harmóniája. Torna Berczik Sári módra. Bp., 1988.; Sákovicsné Dömölky Lídia, A gyermek harmóniája. Berczik Sári esztétikus testépítő módszere. Bp., 1990.; Szentpál Olga–Rabinovszky Márius, Tánc. A mozgásművészet könyve. Bp., 1928.; Szentpál Olga, A mozgásművészet útja. Bp., 1935.; Szentpál Olga, Sztárszellem és kórusszellem. Táncművészeti Dokumentumok, 1986.; Vitányi Iván, A mozgásművészetről. Táncoló Nép, 1950. október–december; Vitányi Iván, A mozgásművészetről tartott ankét eredményei. Táncművészet, 1951. szeptember.

Összefoglaló művek, programok, tanulmányok az avantgárd színjátékról: Botka Ferenc, Tömegjátékok a kassai proletkultban. Színháztudományi Szemle, 14–15. Bp., 1984; Bugbee Zita, A képzőművészet és a színpadi mozgás kapcsolata 1908 és 1929 között. Bölcsészdoktori disszertáció. Bp., 2003; Fodor Zita, Képzőművészet és mozgásművészet kapcsolata. Palasovszky Ödön: A lényegretörő színház. Művészettörténeti Értesítő 1996/1-2.; Kocsis Rózsa, Igen és nem. A magyar avantgard színjáték története. Bp., 1973; Mácza János, Esztétika és forradalom. Az utószót írta Botka Ferenc. Bp., 1970.; Palasovszky Ödön, A lényegretörő színház. Bp., 1980.

Összefoglaló művek a modern tánc történetéről: A modern tánc a XX. század első felében. Antológia. Szerkesztette Dienes Gedeon. Bp., 1981; Fejezetek a modern tánc történetéből. Szerkesztette Fuchs Lívia. Bp., 1995; Roger Garaudy, Danser sa vie. Párizs, 1973.; Gelencsér Ágnes, A táncművészet modern irányzatai. Táncművészet, 1984/2-4.; Werner Gommlich, A modern tánc néhány alapkérdéséhez. Táncművészet, 1985/9-10.; Olga Maynard, American Modern Dancers. The Pioneers. Boston–Toronto, 1965.

Forrásközlések a mozdulatművészet történetéből: Sajtóválogatás az 1945–1950 között megjelent cikkekből. Táncművészeti Dokumentumok, 1985.; Szemelvények a századelő tánctudósításaiból. Szerkesztette Fuchs Lívia. Táncművészeti Dokumentumok, 1987.; Egy elfelejtett egyesület dokumentumaiból. Szerkesztette Fuchs Lívia. Táncművészeti Dokumentumok, 1990.; Mozdulatművészet. Dokumentumok egy letűnt mozgalom életéből. Szerkesztette Lenkei Júlia. Bp., 1993.

AZ ELŐADÓMŰVÉSZET

A versmondásra vonatkozó elméleti és gyakorlati irodalomból válogat: A vers szószólói. Válogatta, szerkesztette és a bevezetőt írta Böhm Edit. Bp., 1989.

A versmondással és az előadóművészettel foglalkozó cikkek, tanulmányok, könyvek: Gyomlay Gyula, A felolvasó és tolmácsoló művészetről. Magyar Múzsa, 1920. 242–252.; Szentimrei Jenő, Az élő vers. Napkelet, 1920. I. 359–362.; Kosztolányi Dezső, Szavaló-estek. Pesti Hírlap, 1921. november 13.; Kovács Kálmán, Az új előadóművészet. Ma, 1922/4. 63.; Detre János, Szavalás és vers. Nyugat, 1923. II. 118–119.; Fenyő Miksa, Megnyitó beszéd a Nyugat versesmatinéján. Nyugat, 1924. I. 332–334.; Kövesi Lajos, Hogyan kell szavalni? Részletesen kidolgozott példákkal. Bp., 1924.; Kosztolányi Dezső, Még valami a szavalásról. Nyugat, 1926. I. 667.; Acher Oszkár, Jegyzetek a szavalásról. Nyugat, 1930. II. 501–504.; Németh Andor, Az „értelmetlen versekről”. Diogenes, 1932/25–27.; Hevesi Sándor, A versek zenei titka. Új Idők, 1934. 118.; Komlós Aladár, A szavalásról. Nyugat, 1937. I. 109–116.; Szegő Endre, Líra a dobogón. Nyugat, 1937. I. 116–121.; Komlós Aladár, A szavalásról. In: K. A., Írók és évek. Bp., 1937. 194–206.; Szegő Endre, A líra a dobogón. Nyugat, 1937. II. 116–221.; Ascher Oszkár, Beszédművészet. Bp., 1937. (A Színpad könyvtára, 7.); Bognár Elek, A szónoklás és előadás művészete. Bp., 1940.; Barcs Sándor, Versek – dobogóról. Újság, 1941. október 12.; Fehér Artúr, Pódium. Bp., 1941.; Hont Ferenc, Költészet a dobogón. Bp., 1942.; Kolozsvári András, A versmondás művészete. Újság, 1942. június 25.; Bognár Elek, A szavalás, színjátszás és a rendezés művészete. Bp., 1947.; Gergely Gergely, Vers és előadás. Kortárs, 1947/1. 27–31.; Szegi Pál, Az előadóművész és a vers. Alkotmány, 1947/3–4. 46–47.

A szavalókórusról: Hont Ferenc, A szavalókórus. Délmagyarország, 1929. július 14.; Tamás Aladár, Szavalókórusok. Bp., 1928. (A tartalomból: Tamás Aladár, A munkáskórusokról. 3–5.; Palasovszky Ödön, Hogyan dolgozzunk a munkáskórusokkal? 6–9.); K.[assák Lajosné] Simon Jolán, A szavalókórus. Munka, 1929. május 7. 215–217.; Dénes Tibor, A szavalókórus. Magyar Szemle, 1933. 42. kötet 244–248.; Gerber Lajos–Romhányi István, A szavalókórus elméleti és gyakorlati kézikönyve. Bp., 1933.; Dénes Tibor, Szavalókórus problémák. Új Élet, 1934/9. 530–534.; Szakály Dezső, Hogyan tanítsuk a szavalókórust? Bp., 1935.; Tiboldi József, A szavalókórusok szavalás és énektanításának módszere. Bp., 1935.; Dénes Tibor, Szavalókórus a színpadon. A Színpad, 1936. 364–370.; Gerber Lajos–Romhányi István, A szavalókórus. Bp., 1940.

Egyes művészekről: Acher Oszkár: Kosztolányi Dezső, Arckép-vázlat A. O.-ról. Nyugat, 1930. I. 800–801.; Palotai Erzsi, Még egy-két szó A. O.-ról. In: P. E., Hosszú éjszaka. Bp., 1982. 247–249. uő, A. O.-ról. In: P. E., Arcok fényben és homályban. Bp., 1986. 50–69. – Ódry Árpád: Kosztolányi Dezső, Ó. Á. (Figáró, 1919. január 15.) In: K. D., Színházi esték. II. Bp., 1978. 532–535.; Simonffy Margot: Palotai Erzsi, In memoriam S. Margot. In: P. E., Arcok fényben és homályban. Bp., 1986. 74–80.; Palotai Erzsi: Illyés Gyula, P. E.-ről és a szavalásról. Béke és Szabadság, 1956. február 22.

Emlékezések: Gellért Lajos, Nyitott szemmel. Bp., 1958. 202–203.; Péchy Blanka, Beszélni nehéz. Új Írás, 1973. 100.; Fodor József, Emlékek a hőskorszakból. Bp., 1964.; Devecseri Gábor, Irodalmi pincék és padlások. In: D. G., Lágymányosi istenek. Bp., 1967. 263–295.

A SZÍNHÁZ ÉS A TÁRSMŰVÉSZETEK

A DÍSZLET- ÉS JELMEZTERVEZÉS ÉS A FÉNYTECHNIKA TÖRTÉNETE

A korszak modern szcenikájának áttekintése: Walter René Fuerst–Samuel James Hume, XXth Century Stage Decoration. London, 1928; Friedrich Kranich, Bühnentechnik der Gegenwart. I–II. München–Berlin, 1929.

Magyar tervezők munkáját is közli: Theodore Komisarjevsky–Lee Simonson, Settings and Costumes of the Modern Stage. The Studio, Winter Number, 1933.; Cyril William Beaumont, Design for the Ballet. The Special Winter Number of The Studio, 1937; Theater der Welt, 1937. október („Ungarische Nummer”); Geoffrey Whitworth, Theatre in Action. The Studio, London–New York, 1938.

Magyar nyelvű, illusztrált összefoglalások: Keresztury Dezső–Staud Géza–Fülöp Zoltán, A magyar opera- és balettszcenika. Bp., 1975.; Színről színre. Látványtervek Madách: Az ember tragédiájához. Szerkesztette Bardi Terézia, P. Török Margit. Bp., 1999.

Magyarországi szakmai eseményekről tudósít: Bánóczi László, Az első magyar színpadművészeti kiállítás. Magyar Iparművészet, 1925. 45–46.; Czakó Elemér, Feljegyzések ötvenéves kiállításunkról. Magyar Iparművészet, 1935. 229–232.; Relle Pál, A magyar színpadművészet útja. Magyar Iparművészet, 1936. 1–2., 5–9.; Mihalik Sándor, Az első magyar országos iparművészeti tárlat. Magyar Iparművészet, 1938. 214–222.

Az Operaház művészeiről: Magyar balletek. Szerkesztette Oláh Gusztáv és Szántó György. Bp., 1938.; Fülöp Zoltán, Díszlet- és jelmeztervezés az Operaházban. In: A hetvenötéves Állami Operaház. Budapest, 1959. 32–84.; Alpár Ágnes, Oláh Gusztáv tervezései – rendezései. Bp., 1975. (Színháztörténeti füzetek, 58.); Oláh Gusztáv, Amíg egy díszlet eljut a színpadra. In: A Nemzeti Színház zsebkönyve, 1930. Bp., 1931. 43–48.; Turnai Tímea, Márk Tivadar. Kiállítási katalógus. Bp., 1992.; Szomory György, Az Operaház örökös tagjai – Márk Tivadar. Operaélet, 1992/4. 12–15.; Dizseri Eszter, Tüdős Klára. Életrajz – dokumentumokban, 1895–1980. Bp., 1994.; Tolnay Pál Drezdában, 1926. Színháztechnikai Fórum, 1989/1. 31–35.; Tolnay Pál, Forgó színpad. In: A Nemzeti Színház zsebkönyve, 1930. Bp., 1930. 55–61.; Szabó-Jilek Iván, Tolnay Pál elhunyt. Színháztechnikai Fórum, 1985/7–8.

Németh Antal jelentősebb szcenikával foglalkozó írásai: A mai színpadművészet. KUT, 1926. I. 8–10.; A térszínpad. Magyar Írás, 1926. 7–8.; A korszerű színpad. Magyar Iparművészet, 1930. 62–63.; Goethe und die moderne Bühne. München, 1932. (Vorträge und Veröffentlichungen der Deutsch–Ungarischen Gesellschaft e. V. in München, 5.); A Bánk bán új színpada. Illusztrációk az 1936. évi február hó 11-én tartott előadáshoz. In: A Katona József Társaság Évkönyve. Szerkesztette Dr. Vöröss József. Kecskemét, 1936. Képmelléklet a 48–49. oldal között; Mozart operáinak színpada. Holmi, 1991. 1672–1674.

Németh Antal és tervezőinek együttműködéséről: István Mária, Látványtervezés Németh Antal színpadán, 1929–1944. Bp., 1996. (Művészettörténeti füzetek, 24.)

A Nemzeti Színház művészeiről: Upor Tibor, A díszletről. In: A Nemzeti Színház zsebkönyve, 1931. Bp., 1931. 92–94.; István Mária, Jaschik Álmos díszlet- és jelmeztervei a Nemzeti Színház produkcióihoz. In: Jaschik Álmos – A művész és pedagógus. Szerkesztette Mezei Ottó. Bp., 2002. 141–149.; Horváth János, A színpadkép szerepe a mai színpadon. Magyar Iparművészet, 1943. 1–8.; Székely György, Peer Gynt a színpadon. In: Nemzeti Színház, 1941. Bp., 1942. 209–235.; Fábri Zoltán, a képalkotó művész. Szerkesztette Pap Pál. Bp., 1994.; Lugosi Döme, A szegedi Dom-téri színpad festője Varga Mátyás. Szeged, 1939.; Angyal Mária, Varga Mátyás díszlettervező. Szeged, 1989.; Varga Mátyás – Egy életmű díszletei. A kötetben szereplő tanulmányt Tandi Lajos írta. Bp., 1995.

A Vígszínház tervezőiről: Székely György, Stílusváltások. (Díszlet és jelmez az elmúlt száz évben). In: A száz éves Vígszínház. Szerkesztette Radnóti Zsuzsa. Bp., 1996. 184–185.

Vogel Ericről: Bőgel József, Az élet illusztrátora – Vogel Eric. Színház, 1997/2. 44–45. Kiállítási katalógusok: „60 év színháza” V. E. életmű-kiállítás a Vigadó Galériában, 1987.; „V. E. jelmezeiből” kiállítás a Játékszínben, 1998.; „V. E. emlékkiállítás” Gödöllői Királyi Kastély, 2003.

A színházban alkalmanként dolgozó képzőművészekről: Palasovszky Ödön, A lényegretörő színház. Bp., 1980.; Valér Erik, A korszerű színpad. Bp., 1936.; Buday György színpadképei. Szeged, 1933.

A fejezetben elemzett tervek lelőhelye: Márkus László: Turandot (Operaház, 1927. november 14. Rendezte: Márkus László) OSZMI I/M3/10–2; Francesca da Rimini (Operaház, 1929. május 3. Rendezte: Márkus László); OSZMI, I/M5/14–17; Cosi fan tutte (Operaház, 1930. január 9. Rendezte: Márkus László) OSZMI, I/M7/10; OSZMI, I/M4/4–7; Ágis tragédiája (Nemzeti Színház, 1936. február 7. Rendezte: Márkus László) OSZMI, I/M5/5–13. – Oláh Gusztáv: Hunyadi László (Operaház, 1928. február 25. Rendezte: Szemere Árpád) OSZK SZT KD 10.124; Örök temetés (Operaház, 1934. november 1. Rendezte: Oláh Gusztáv) OSZK SZT KB 12.671; OSZK SZT KE 2765; OSZK SZT KE 2766; A láng (Operaház, 1935. április 16. Rendezte: Oláh Gusztáv) OSZK SZT KE 2662–2677.; A kékszakállú herceg vára (Operaház, 1936. október 29. Rendezte: Nádasdy Kálmán) In: Geoffrey Whitworth, Theatre in Action. The Studio. London–New York, 1938. 88. – Fülöp Zoltán: A fából faragott királyfi (Operaház, 1935. január 30. Rendezte: Jan Cieplinski) KD 10.253, KE 6798–9, KE 6535. – Upor Tibor: Macbeth (Nemzeti Színház, 1931. április 28. Rendezte: Hevesi Sándor) In: Theodore Komisarjevsky–Lee Simonson, Settings & Costumes of the Modern Stage. The Studio Winter Number. London–New York, 1933. 75. – Varga Mátyás: Vízkereszt, vagy amit akartok (Nemzeti Színház, 1947. május 9. Rendezte: Major Tamás) OSZMI, II/V4/14–15; Férjek iskolája (Nemzeti Kamaraszínház, 1946. október 24. Rendezte: Egri István) OSZMI, II/V4/19. – Nagyajtay Teréz: Károly császár rabja (Nemzeti Színház, 1934. október 19. Rendezte: Tarján György) OSZMI, I/N1/9–10; Ahogy tetszik (Nemzeti Színház, 1938. december 17. Rendezte: Németh Antal) OSZMI, I/N2/10 és OSZMI, I/N2/11; A sellő (Nemzeti Színház, 1943. január 2. Rendezte: Németh Antal) OSZK SZT KE 4029–4036; Néró (Madách Színház, 1942. január 23. Rendezte: Pünkösti Andor) OSZK SZT KE 3995–7; Antonius és Kleopátra (Nemzeti Színház, 1946. december 20. Rendezte: Major Tamás) OSZK SZT KD 1000, KE 3794–3796; A kertész kutyája (Nemzeti Színház, 1949. április 24. Rendezte: Pártos Géza) OSZMI, I/N2/15, OSZK SZT KE 3932–3941; Othello (Nemzeti Színház, 1949. február 18. Rendezte: Nádasdy Kálmán) OSZK SZT KE 4006–4021. – Vogel Erik: női jelmezterv OSZK SZT KE 12.449; Bál a Savoyban (Fővárosi Operettszínház, 1948. január 16. Rendezte: Tihanyi Vilmos) OSZK SZT KD 9137, KD 9140; Én és a kisöcsém (1948. május 15. Rendezte: Tihanyi Vilmos) OSZK SZT KE 12429. – Medgyes László: Áruház (Nemzeti Színház, 1936. november 27. Rendezte: Németh Antal) In: Geoffrey Whitworth, Theatre in Action. The Studio. London–New York, 1938. – Ütő Endre: Az ember tragédiája. (Beregszász, Városi Színház, 1934. március 14. Rendezte: Sereghy Andor) In: Színről színre. Látványtervek Madách: Az ember tragédiájához. Bp., 1999. 3., 13., 31., 49., 52., 60., 75., 101., 111. és 124.

A SZÍNÉSZEK TÁRSADALMI STÁTUSZA

A két világháború közötti magyar társadalomról: Magyarország társadalomtörténete II. 1920–1944. Szöveggyűjtemény. Szerkesztette Gyáni Gábor. Bp. [1995.]; A pesti polgár. Tanulmányok Vörös Károly emlékére. Szerkesztette Gyáni Gábor és Pajkossy Gábor. Debrecen, 1999.; Gyáni Gábor–Kövér György, Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Bp. 1998.

A színházi szervezetek szabályzatai, törvényei: Színházi fegyelmi szabályok. Bp., 1920.; Az Országos Színész Egyesület törvényei. Bp., 1920., 1922.; Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézetének alapszabályai. Bp., 1922., 1933.; Az Országos Színészegyesület Nyugdíjbiztosító Intézetének alapszabályai. Bp., 1944.;

Rendezői, díszlet-, jelmeztervezői és szerepkatalógusok: Staud Géza, Bajor Gizi. Bp., 1958. (Színháztörténeti füzetek, 22.); Somorjai Olga, Beregi Oszkár. Bp., 1983. (Színháztörténeti füzetek, 72.); Ribi Sándorné, Csortos Gyula. Bp., 1961. (Színháztörténeti füzetek, 13.); Cenner Mihály, Hegedűs Gyula. Bp., 1979. (Színháztörténeti füzetek, 64.); Staud Géza, Hevesi Sándor rendezései. Bp., 1957. (Színháztörténeti füzetek, 3.); Mészáros Sándor, Ódry Árpád. Bp., 1957. (Színháztörténeti füzetek, 9.); Alpár Ágnes, Oláh Gusztáv tervezései és rendezései. Bp., 1975. (Színháztörténeti füzetek, 58.); Staud Géza, Pethes Imre. Bp., 1957. (Színháztörténeti füzetek, 1.); Ribi Sándorné, Somlay Artúr. Bp., 1957. (Színháztörténeti füzetek, 4.); Kovács Tivadar, Sugár Károly. Bp., 1957. (Színháztörténeti füzetek, 11.); Koch Lajos, Timár József. Bp., 1961. (Színháztörténeti füzetek, 40.); Cenner Mihály, Tőkés Anna. Bp., 1980. (Színháztörténeti füzetek, 68.); Staud Géza, Törzs Jenő. Bp., 1961. (Színháztörténeti füzetek, 14.); Ribi Sándorné, Varsányi Irén. Bp., 1957. (Színháztörténeti füzetek, 18.).

Emlékiratok: Ascher Oszkár: A. O., Minden versek titkai. Önéletrajzi regény. Bp., 1964. – Bánki Zsuzsa: B. Zs., Szerződtetés a romok között. Film Színház Muzsika, 1960/11. 2. – Bánóczi Dezső: „Rendezte: Dr. B. D.” Iratok, írások egy élet margójára. Bp., 1943. – Bársony Aladár: B. A., Isten veled színház! Epizódok egy színész életéből. 1906–1941. Diósgyőr, 1942. – Bilicsi Tivadar: B. T., „Hol vagytok ti régi játszótársak?” Emlékezések volt pályatársaimra. Bp., 1982. és 2001. – Boross Géza: B. G., „Folik, vagy nem folik?” Egy kupléénekes emlékei. Bp., 1942. – Bródy István: B. I., Mindenki benne van. Egy színiigazgató naplójából. Bp., 1937. – Deésy Alfréd: D. A., Porondon, deszkán, mozivásznon. A szöveget gondozta, s. a. r. és jegyzetekkel ellátta Kőháti Zsolt. Bp., 1992. – Egri István: E. I., A „fordulat éve”. Színház, 1990/9. 15–18.; E. I., Színház egy életen át. Bp., 1990. – Faragó Ödön: F. Ö., Írások és emlékek. Ungvár, 1933.; uő, Írásaim és emlékeim. Kassa, 1942.; uő, A magyar színészet országútján. Korrajzok. Bp., 1946. – Farkas Pál: F. P., Búcsú a közönségtől. Emlékezések. Kassa, 1937. – Fedák Sári: F. S., Útközben. Beszélgetés a barátommal. I–II. Bp., 1928. – Fehér Artúr: F. A., Pódium. Bp., 1941. – Fekete Mihály: F. M., Faluról falura. Lugoj, 1929. – Feld Mátyás: F. M., Utazás a Feld körül. Föld (Feld) Mátyás emlékiratai. Mindenki benne van. Bp., 1941. – Gábor Miklós: G. M., Kicsi-világ-háború. Napló, huszonöt évesen. Visszaemlékezések. Bp., 1976. – Gárdonyi Lajos: G. L., Véletlenül történt. Önéletrajz. Bp., 1942. – Gáspár Margit: G. M., Láthatatlan királyság. Bp., 1985. – Gellért Lajos: G. L., Írás egy emberről, aki mindenképpen boldog akart lenni. Bp., 1926.; uő, Nyitott szemmel. Visszaemlékezések. Bp., 1958. – Gobbi Hilda: G. H., Közben. Visszaemlékezések. Bp., 1982. – Gömöry László: G. L., Emlékeim. Visszapillantás 25 éves színészi pályámra. Bp., 1938. – Gordon Zita: Zita Gordon Gielgud, Életem története. Lejegyezte Noël Pelly. Bp., 1999. – Huszár Károly: H. K., Egy kövér ember meséi. (Pufi) rádióelőadásai. Bp., 1935. – Jávor Pál: J. P., Egy színész elmondja… Bp., 1987. (Egyéniség és alkotás.) – Karády Katalin: K. K., Hogyan lettem színésznő? Vallomások. Egy Karády film forgatókönyve és képei. Beszélgetések K. K.-nal. Bp., 1989. – Keleti László: K. L., Pesttől – Pestig. Bp., 1941. – Kellér Dezső: K. D., Kortársak és sorstársak. Visszaemlékezések. Bp., 1971. – Komlós Vilmos: K. V., Hol volt, hol nem volt. Bp., 1940. – Környey Paula: K. P., Szép hazugság. Emlékek a színészi én-hasadásról. Bp., 1988. – László Jenő: L. J., 35 év a kulisszák világában. Bp., 1941. – Lázár Mária: L. M., Legyünk őszinték… Önéletrajz. Bp., 1942. – Makay Margit: M. M., Hogy is volt? Hetvenöt év a színpadon. Hevesi Szemle, 1987/3. 9–15. – Mezei Mária: M. M., Névjegy. Önéletrajz. Bp., 1941.; uő, Hoztam valamit a hegyekből. Lírai önvallomás. Bp., 1946.; uő, Vallomástöredékek. Bp., 1981.; uő, Levelek apámnak, 1931–1938. S. a. r. Szigethy Gábor. Bp., 1998. – Nagykovácsi Ilona: N. I., Fény és árnyék. Önéletrajz. Toronto, 1982. – Palotai Erzsi: P. E., Hosszú éjszaka. Bp., 1982. – Pándy Lajos: P. L., Súgópéldány. Bp., 1989. – Parlagi Lajos: P. L., Színház. Emlékek és megfigyelések. Nagyvárad, 1941. – Pártos Erzsi: P. E., Köszönöm!…Visszaemlékezések. Bp., 1941. – Péchy Blanka: P. B., Regény. Regényes önéletrajz. Bp., 1963.; uő, Hűséges hűtlenek. Életrajzi regény. Bp., 1969. – Perczel Zita: P. Z., A Meseautó magányos utasa. Bp., 2000. – Pick Ernő: P. E., Művészvilágban. Egy operaénekes-impresario naplójából. Bp., 1944. – Rácz György: R. Gy., Mesterek árnyékában. Visszaemlékezések. Bp., 1984. – Radó Sándor: R. S., Tessék nevetni! Bp., 1942. – Réti Lipót Pál: R. L. P., Színészvásár. Hatvan év emlékei. Bp., 1942. – Réti Margit: R. M., Egy színésznő emlékiratai. Szilágysomlyó, 1942. – Rott Sándor: R. S., A „kis Rott”-ról. Bp., 1941. – Salamon Béla: S. B., Hej színművész! Visszaemlékezések. Bp., 1939. – Sík Rezső: S. R., Negyven év a színészet szolgálatában. Bp., 1943. – Szabó Sándor: Szabó Sándor, „Országom visszanyertem én…” Visszaemlékezés. Bp., 1994. – Simándy József: S. J., .Bánk bán elmondja… Bp., 1986. – Szentgyörgyi István: Sz. I., Emlékeim. Kolozsvár, 1923. – Szerémy Zoltán: Sz. Z., Emlékeim a régi jó időkből. Bp., 1929. – Tarján Aladár: T. A., Esti szürkületben. Egy színész írásai. Bp., 1930. – Tolnay Klári: Párkány László, T. K. egyes szám első személyben. Bp., 1988. – Tompa Béla: T. B., Delelőn. Apró epizódok egy színészgyerekből lett színész életéből. Kolozsvár, 1929. – Tompos M. József: T. M. J., Egy menekült színész kenyere és vize. Történet megszállt területről. Nagyvárad, 1941. – Turay Ida: Párkány László, T. I. egyes szám első személyben. Bp., 1989. – Vágó Artúr: V. A., Magamról és másokról. Kassa, 1942. – Vidor Ferike: V. F., Kezitcsókolom! Önéletrajz. Bp., 1940. – Wild József: W. J., Amíg egy színész eljut idáig… Színészetem 25 éves jubileuma alkalmából. Nagyvárad, 1942.

Kötetbe gyűjtött színészportrék: Nagy magyar színészek. Szerkesztette Gyárfás Miklós és Hont Ferenc. Bp., 1957. (Kozocsa Sándor, Bajor Gizi. 467–789. – Lengyel István, Csortos Gyula. 388–408. – Csillag Ilona, Hegedűs Gyula. 293–304. – Gyárfás Miklós, Kabos Gyula. 453–466. – Cenner Mihály, Márkus Emília. 244–256. – Szendrő József, Márkus Emília. 257–274. – Ascher Oszkár, Ódry Árpád. 305–320. – Benedek Marcell, Pethes Imre. 275–292. – Kárpáthy Gyula, Rátkai Márton. 349–372. – Tiszay Andor, Sugár Károly. 373–387. – Ladányi Ferenc, Törzs Jenő. 435–452. – Mátrai-Betegh Béla, Varsányi Irén. 321–348.); Csathó Kálmán, Ilyeneknek láttam őket. Bp., 1960. (P. Márkus Emília, Ódry Árpád, Pethes Imre, Sugár Károly); Csathó Kálmán, A régi Nemzeti Színház. Bp., 1960. (Cs. Aczél Ilona, Ághy Erzsi, Bajor Gizi, Bakó László, Bartos Gyula, Beregi Oszkár, Hajdú József, Hettyey Aranka, Horváth Jenő, Kiss Irén, Kürti József, D. Ligeti Juliska és Dezső József, Márkus László, Náday Béla, Nagy Adorján, Nagy Ibolya, Petheő Attila, Rózsahegyi Kálmán, Somlay Artúr, Vízvári Mariska, Voinovich Géza); Ignácz Rózsa, Prospero szigetén. Bp., 1960. (Bajor Gizi, Kiss Irén, Ódry Árpád, Sugár Károly, Vízvári Mariska); Bálint Lajos, Művészbejáró. Bp., 1964. (Bánóczi László, Horváth Árpád, Rott Sándor, Voinovich Géza); Kellér Andor, Déli posta. Arcképek, karcolatok. Bp., 1964. (Csortos Gyula, Honthy Hanna, Lajtai Lajos, Marschalkó Rózsi, Rózsahegyi Kálmán, Udvardy Tibor); Illés Endre, Írók, színészek, dilettánsok. Bp., 1968. (Csortos Gyula, Hegedűs Gyula, Szerémy Zoltán); Színészarcok a közelmúltból. Összeállította, az utószót és a jegyzeteket írta Illés Jenő. Bp., 1968. (Galamb Sándor, Abonyi Géza. 299–306. – Benedek András, Apáthi Imre. 405–412. – uő, Bajor Gizi. 289–297. – Magyar Bálint, Bartos Gyula. 97–105. – Nádasi László, Benedek Tibor. 421–430. – Illés Jenő, Beregi Oszkár. 117–124. – Bálint Lajos, Csortos Gyula. 209–216. – Boross Elemér, Forgács Rózsi. 225–232. – Galamb Sándor, Góth Sándor. 71–77. – Illés Endre, Hegedűs Gyula. 76–86. – Major Tamás, Horváth Árpád. 353–362. – Somló István, Jób Dániel. 153–162. – Gyárfás Miklós, Kabos Gyula. 241–260. – uő, Ladányi Ferenc. 413–420. – Hárs László, Lehotay Árpád. 325–331. – Kállai Ferenc, Mányai Lajos. 431–438. – Magyar Bálint, Márkus László. 179–187. – Mátrai-Betegh Béla, Mihályi Ernő. 397–404. – Gáti József, Nagy Adorján. 261–270. – Kellér Andor, Nagy Endre. 133–142. – Bálint Lajos, Ódry Árpád. 125–131. – Galamb Sándor, Petheő Attila. 271–278. – Benedek Marcell, Pethes Imre. 53–60. – Thurzó Gábor, Rajnai Gábor. 217–224. – Magyar Bálint, Rátkai Márton. 163–170. – Hubay Miklós, Somlay Artúr. 187–208. – Major Tamás, Sugár Károly. 171–178. – Keresztury Dezső, Timár József. 381–388. – Demeter Imre, Tőkés Anna, 343–352. – Gyárfás Miklós, Törzs Jenő. 233–240. – Illés Jenő, Uray Tivadar. 233–239. – Gyergyai Albert, Varsányi Irén. 143–153.); Somló István, Kor- és pályatársak. Bp., 1968. (Gárdonyi Lajos, Gombaszögi Ella, Góth Sándor, Jób Dániel, Justh Gyula, Pethes Imre); Bálint Lajos, Vastaps. Bp., 1969. (Bajor Gizi, Hegedűs Gyula, Kürti József, Lehotay Árpád, Sebestyén Károly, Somlay Artúr, Sugár Károly, Timár József, Uray Tivadar, Varsányi Irén, Vízvári Mariska); Siklóssy Pál, Találkozások. Köln, 1970. (Bajor Gizi, Bárdos Artúr, Fedák Sári, Gáspár Margit, Karády Katalin, Kellér Dezső, a Latabárok, Márkus Emília, Rökk Marika, Tőkés Anna); Illés Endre, Árnyékrajzok. Bp., 1972. (Csortos Gyula, Hegedűs Gyula); Illés Endre, Mestereim, barátaim, szerelmeim. Bp., 1979. I–II. (Csortos Gyula, Hegedűs Gyula); Bános Tibor, Pályák és sorsok. Bp., 1981. (Bajor Gizi, Básti Lajos, Gózon Gyula, Kabos Gyula, Kiss Manyi, Rajnai Gábor, Rátkai Márton, Sárdy János, Tőkés Anna, Törzs Jenő); Gergely Ágnes, Huszonegy. Bp., 1982. (Bulla Elma, Feleki Kamill, Kellér Dezső, Lázár Mária, Lukács Margit, Major Tamás, Makay Margit, Olty Magda, Páger Antal, Sulyok Mária); Palotai Erzsi, Hosszú éjszaka. Bp., 1982. (Ascher Oszkár, Nagy Endre); Galsai Pongrác, Páternoszter. Bp., 1983. (Ajtay Andor, Bajor Gizi, Csortos Gyula, Honthy Hanna, Kabos Gyula, Karády Katalin, Kiss Manyi, Somlay Artúr, Várkonyi Zoltán); Sándor János, Igaz mesék a szegedi színházról. Szeged, 1997. (Bartos Gyula, Erdélyi Mihály, Ocskay Kornél, Rátkai Márton, Sziklai Jenő); Bilicsi Tivadar, „Hol vagytok ti régi játszótársak?…” Emlékezések volt pályatársaimra. Bp., 1982, 2001. (Bajor Gizi, Balassa János, Beregi Oszkár, Csortos Gyula, Gombaszögi Ella, Gózon Gyula, Gyárfás Dezső, Hegedűs Gyula, Honthy Hanna, Jávor Pál, Kabos Gyula, Kiss Manyi, Komlós Vilmos, Latabár Kálmán, Makláry Zoltán, Mály Gerő, Palló Imre, Rajnai Gábor, Rátkai Márton, Rózsahegyi Kálmán, Salamon Béla, Sárdy János, Sarkadi Aladár, Sebestyén család, Törzs Jenő); Karcsai Kulcsár István, Mesterek és komédiások. Bp., 2001. (Gellért Endre, Kiss Manyi, Makláry Zoltán, Somlay Artúr, Timár József).

Az egyes művészekről szóló könyvek, tanulmányok és cikkek: Alfonzó (Markos József): Simon V. László, A. Bp., 1986. – Ascher Oszkár: Kosztolányi Dezső, Arckép-vázlat A. O.-ról. Nyugat, 1930. II. 800–801. – Bajor Gizi: Rácz György, B. G. Portré prózában. Bp., 1941.; B. G. Szerkesztette Vajda Miklós. Bp., 1958.; Kedves B. G.! Levelek B. G.-hez. Válogatta és az összekötő szöveget írta Staud Géza. Bp., 1967.; Galsai Pongrác, B. G. játékai. Életrajz. Bp., 1971. – Balázs Samu: Darvay nagy Adrienne, Az Értől indult el. Dokumentiáda B. S. pályakezdéséről. Világszövetség, 1993/4. 27. – Bánky Róbert: Sándor János, Mindhalálig színház. B. R. rehabilitációja. Szeged, 2004. – Basilides Mária: Molnár Jenő Antal, B. M. Bp., 1967. – Básti Lajos: Ézsiás Erzsébet, B. L. Bp., 1988. – Báthy Anna: Somogyi Vilmos–Molnár Imre, B. A. Bp., 1964. (Nagy magyar előadóművészek, 8.). – Benedek Tibor: Antal Gábor, B. és a Luxor. Színház, 1993/2. 44. – Benkő Gyula: Majoros József, B. Gy. Egy élet a Vígszínházban. Bp., 1998. – Beregi Oszkár: Bálint Lajos, B. O. In: B. L., Karzat és páholy. Bp., 1967. 27–45.; Gajdó Tamás, B. O. és Az ember tragédiája. In: V. Madách Szimpózium. Bp.–Balassagyarmat, 1998. (Madách könyvtár – új folyam, 11.) 207–216.; Molnár Gál Péter, O. B. (1876–1965). New Hungarian Quarterly, 1999/34. 38.; Zsadányi Oszkár, B. O. és Az ember tragédiája. Új Élet, 1981/2. 5. – Bulla Elma: Rácz György, B. E. Portré prózában. Bp., 1941. – Csortos Gyula: Galsai Pongrác, Cs. Gy. Bp., 1966. (Arcok és vallomások); Palásti László, Cs. Gy. 1944-es naplója. Népszabadság, 1977. január 1. 9. – Dajka Margit: Rácz György, D. M. Portré prózában. Bp., 1941.; D. M., Visszaemlékezések. Szerkesztette Gaál Katalin. Bp., 1979.; Ablonczy László, Az adakozó. Film Színház Muzsika, 1982/42. 24–25.; Antal Gábor, D. M. Bp., 1986.; Bogyay Katalin, D. Pályatársak visszaemlékezései. Bp., 1989. – Erdélyi Mihály: Balogh Géza, Egy kültelki komédiás. (E. M.). Criticai Lapok, 2005/5–6. 4–6. – Fedák Sári: Bános Tibor, Aki szelet vet… Fejezetek F. S. életéből. Bp., 1986.; Vörös Tibor, A Fedák. Bp., 1990. – Fejes Teri: Cenner Mihály, A szubrett színésznő. Múzsák, 1992/3. 26–27. – Feld Irén: N. N., A F. I. féle gyermekszínház. Magyar Kultúra, 1931. 365–366. – Gál Franciska: Lev Ginzburg, Szívem tört össze csak. Szovjet Irodalom, 1982/7. 175–182.; Hegedűs Tibor, Néhány emlék G. F.-ról. Szovjet Irodalom, 1982/7. 183–184. – Géczy István: Sövény Aladár, Garamszegi G. I. Bp., 1938. – Gombaszögi Frida: Kovács Kálmán, G. F. A színésznő, az asszony. Bp., 1927. – Góth Sándor: Karcsai Kulcsár István, G. S. tavaszi esőben. Film Színház Muzsika, 1982/52. 18. – Gózon Gyula: Egyed Zoltán, Gózon úr. Színházi Élet, 1931/10. 26–28. – Gyárfás Dezső: Gyárfás Miklós, A szerep. Elbeszélés egy színészről. Bp., 1956. – Honthy Hanna: Molnár Gál Péter, H. H. és kora. Bp., 1967.; Gál György Sándor, H. H. Egy diadalmas élet regénye. Bp., 1973., 2004². – Horváth Árpád: Nagy Péter, H. Á. és a francia színház. Színháztudományi Szemle, 26. 1989. 219–226. – Jávor Pál: Bános Tibor, J. P. Bp., 1975. (Szemtől szemben); Sárossy Szüle Mihály, Miszter J. Életrajz. – Az amerikai magyar színház története. New York, 1982.; Bános Tibor, J. P. Bp., 2001. – Kabos Gyula: Magyar László, Száz éve született K. Gy. Az „izomcsúzban” szenvedő színész. 7 Nap, 1987/15. 31.; K. Gy. 1887–1941. Születésének századik évfordulójára. Felelős szerkesztő Erdélyi Z. Ágnes. Bp., 1987.; Bános Tibor, K. Gy. Bp., 2000. – Karády Katalin: Vörös Károly, A Karády-jelenség. História, 1980/1. 18–19.; Kelecsényi László, Levelek Karády ügyben. Kortárs, 1983. 970–982. és 1143–1152.; uő, K. K. Bp. 1984. (Filmbarátok kiskönyvtára. Kortársaink a filmművészetben); Király Jenő, K. mítosza és mágiája. Bp., 1989. – Kellér Dezső: Bános Tibor, Békeffi László és K. D. Bp., 2000. – Kemény János: K. J. emlékezéseiből. Kiadta Erdélyi János. A Hét, 1971/44. 11. – Kiss Manyi: Révy Eszter, K. M. Bp., 1988.; Füzesi Róbert, K. M. Bp., 1990.; Bános Tibor, K. M. Bp., 2004. – Komlós Vilmos: Herczeg Jenő, K. V. Bp., 1940. – Körmendi János: Reményi László, K. J. 1863–1937. Bp., 1941. – Lakner Artúr: L. A. (Lakner bácsi), Tíz éves lettem. Színházi Élet, 1935/42. 50.; Ruttkai Éva, Ruttkai Éva emlékezik. Film Színház Muzsika, 1985/8. 20–21.; Lakner Lívia, Lakner bácsi és száz gyereke. Bp., 1993. – A Latabár család: Miklóssy János, A Latabár-dinasztia. Budapest [folyóirat], 1982/6. 39–41.; Molnár Gál Péter, A Latabárok. Egy színészdinasztia a magyar színháztörténetben. Bp., 1983. (Szkénetéka); Heltai Gyöngyi, Toto és Latyi komikuma: színházantropológiai modell. Tabula, 2000/1. 89–113. – Lugosi Béla: Molnár Gál Péter, Miként válik valakiből vámpír? L. B. Filmvilág, 1996/10. 10–12.; Gary Don Rhodes, Lugosi: his Life in Films, on Stage, and in the Hearts of Horror Lovers. London, 1997.; Harun Maye, B. L. – ein Liebhaber, ein Dilettant. Hungarian Studies, 2000/2. 285–295. – Major Tamás: Antal Gábor, M. T. Bp., 1982.; Kabdebó Lóránt, M. T. In: K. L., A háborúnak vége lett. Bp., 1983. 270–281.; A színház nem szelíd intézmény. Írások M. T.-tól, írások M. T.-ról. Összeállította Antal Gábor. Bp., 1985.; Koltai Tamás, M. T. A Mester monológja. Bp., 1986.; Kocsis L. Mihály, Van itt valaki? M. T. Bp., 1987. – Makay Margit: Rácz György, M. M. Portré prózában. Bp., 1941. – Márkus Emília: Cenner Mihály, M. E. Bp., 1962. – Márkus László: Galántai Csaba, Mi lesz veled, emberke? Emlékezés M. L.-ra. Színház, 2002/12. 43–45. – Mészáros Ági: Ézsiás Erzsébet, M. Á. Bp., 1990. – Mezei Mária: M. M. Szerkesztette Barabás Tamás. Bp., 1990. – Muráti Lili: Rácz György, M. L. Portré prózában. Bp., 1941. – Nagy Endre: Bános Tibor, N. E. Bp., 2000. – Neményi Lili: Kerényi Mária, N. L. Bp., 1986. – Ódry Árpád: Rédey Tivadar, Ó. Á. Bp., 1942.; Csillag Ilona, Ó. Á. Bp., 1982. (Szemtől szemben). – Páger Antal: Molnár Gál Péter, A Páger-ügy. Bp., 1988.; Emlékezés P. A.-ra. Szerkesztette Tóth Ferenc. Makó, 1992. – Palló Imre: Németh Amadé, P. I. Bp., 1970. (Nagy magyar előadóművészek, 10.) – Pataky Kálmán: Somogyi Vilmos–Molnár Imre, P. K. Bp., 1968. (Nagy magyar előadóművészek, 3.) – Patkós Irma: Fehér Ferenc, P. I. Cegléd, 1990. – Pécsi Sándor: Cserje Zsuzsa, P. S. Bp., 1984. – Perczel Zita: Gervai András, A Meseautó utasa. Budapesti beszélgetés P. Z.-val. Film Színház Muzsika, 1982/34. 12–13. – Rátkai Márton: Szomory György, R. M. Bp., 1988. – Rátonyi Róbert: Sugár Róbert, Volt egyszer egy R. Bp., 1993. – Rózsahegyi Kálmán: Márton Gábor, R. K. Bp., 1997. – Rösler Endre: Várnai Péter, R. E. Bp., 1969. – Ruttkai Éva: R. É. Szerkesztette Ablonczy László. Bp., 1981.; Szigethy Gábor, Ruttkai. Bp., 1987. – Sándor Erzsi: Balassa Imre, S. E. Bp. 1968. – Sárdy János: Hadai Győző–Mag László, S. J. Bp., 1987.; Bános Tibor, S. J., Bp., 2002. – Simon Jolán: Az első dadaista színésznő Pesten. Ma Este, 1923/8. 1. – Somlay Artúr: Demeter Imre, S. A. Bp., 1966. (Arcok és vallomások) – Sugár Károly: Reményi László, S. K. 1882–1936. Bp., 1937. – Sulyok Mária: Ferenczi Vera, S. M. Bp., 1990. – Szakáts Miklós: Szakáts Kinga, Vonások Sz. M. pályaképéhez. Új Horizont, 1994/1. 37–46. – Székely Mihály: Várnai Péter, Sz. M. Bp., 1957. – Szentgyörgyi István: Szentimrei Jenő, Sz. I. élete és művészete. Bukarest, 1957. – Timár József: Demeter Imre, Köszönöm a tüzet. T. J. élete. Bp., 1971. – Várkonyi Zoltán: Galsai Pongrác, V. Z. In: G. P., Páternoszter. Bp., 1983. 229–232.; Sz. Szántó Judit, V. Z. Bp., 1980. – Varsányi Irén: Reményi László, V. I. 1880–1932. Bp., 1942.

A SZÍNÉSZKÉPZÉS

A Színművészeti Akadémia történetéről: A százéves színésziskola. Szerkesztette Csillag Ilona. Bp., 1964.

Az iskola szervezete és adminisztrációja: Az Országos Magyar királyi Színművészeti Akadémia értesítői, 1919–1943. Bp. 1919–1943.; Az Országos Magyar királyi Színművészeti Akadémia szervezeti és működési szabályzata. Bp., 1920.; Az Országos Magyar királyi Színművészeti Akadémia szervezeti és működési szabályzata. Bp. 1929.

A színművészeti akadémia tanárainak munkái: Hegedűs Gyula, A beszéd művészete. Bp., 1917.; Hettyey Aranka, Jelmeztan. Feljegyzések és tanulmányok nyomán a Színművészeti Akadémia részére – A divat története. Bp., 1931., uő., Művelődéstörténeti jegyzetek. Bp., 1932.; Hevesi Sándor, Színház. Bp., 1938.; Hont Ferenc, A színészi képzelet fejlesztése. Bp., 1936.; A cselekvés művészete. Bp., 1972., Nagy Adorján, A beszédtechnika vezérfonala. Bp., 1947.; uő., Színpad és beszéd. Bp., 1964.

A színiakadémia hallgatóinak visszaemlékezései közül a legfontosabbak: Ignácz Rózsa, Prospero szigetén. Bp., 1960.; Gobbi Hilda, Közben. Bp., 1984.²; Perczel Zita, A Meseautó magányos utasa. Bp., 2000.

Az iskola tanárait bemutató írások: Rácz György, Makay Margit. Portré prózában. Bp., 1941.; Rédey Tivadar, Ódry Árpád. Bp., 1942.; Somló István, Góth Sándor. In: S. I., Kor- és pályatársak. Bp., 1968. 97–102.; Nagy magyar színészek. Szerkesztette Gyárfás Miklós és Hont Ferenc. Bp., 1957. (Ascher Oszkár, Ódry Árpád, 305–320. – Csillag Ilona, Hegedűs Gyula, 293–304.); Színészarcok a közelmúltból. Összeállította Illés Jenő. Bp., 1968. (Bálint Lajos, Ódry Árpád, 125–131. – Galamb Sándor, Abonyi Géza, 299–306. és Góth Sándor, 71–77. – Hárs László, Lehotay Árpád, 325–331. – Illés Endre, Hegedűs Gyula, 76–86. – Staud Géza, Hevesi Sándor, 107–115.); Elekfi László, Nagy Adorján beszédművelő munkássága. Színháztudományi Szemle, 26. 1989. 200–210.; Staud Géza, Hevesi Sándor rendezői tanfolyama. Színháztudományi Szemle, 26. 1989. 191–199.

Németh Antal rendezői tanfolyamáról: Selmeczi Elek, Németh Antal. A magyar színház enciklopédistája. Bp., 1991.

A Zeneakadémia történetéről: Gádor Ágnes–Szirányi Gábor, A Zeneakadémia. Bp., é. n.; A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola 100 éve. Szerkesztette Ujfalussy József. Bp., 1977; Az Országos Magyar királyi Zeneművészeti Főiskola jubileumi emlékkönyve, 1875–1925. Bp., 1925.

Az iskola szervezete és adminisztrációja: Az Országos Magyar királyi Zeneművészeti Főiskola évkönyvei, 1919–1949. Bp., 1919–1949; Az Országos Magyar királyi Zeneakadémia szervezeti szabályzata. Bp., 1922.

Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájáról megjelent összefoglaló művek: Vidor Dezső, Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájának huszonöt éve, 1903–1928. Bp., 1928.; Széll József, Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájának története és az 1939–40. tanév ismertetése. Bp., 1940.; uő, Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájának negyven éve, 1903–1943. Bp., 1943.

Az iskoláról szóló tudósítások: h. a., Út a „világot jelentő deszkák” felé. Délibáb, 1941/11. 10–11.; Egyed Zoltán, Körutam a színiiskolákban… Film, Színház, Irodalom, 1944/7. 24.; Az Országos Színészegyesületi Iskola botrányos állapotai miatt három tanár lemondott állásáról. Romeo és Julia, 1947/6. 3.; [Garay Tamás] G. T., Béke a színészegyesületi iskolában. Színház, 1947/22. 21.

Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját megemlítik az alábbi emlékezések: Pártos Erzsi, Köszönöm!… Bp., 1941.; Pándy Lajos, Súgópéldány. Bp., 1989.; Zenker Katalin, Heltai Jenő múzsája. Bp., 2003.

A magán-színiiskolák működését szabályozta: A nem állami színészképző iskolák tanterve, felvételi, tanulmányi, fegyelmi és belső igazgatási szabályzata. Bp., 1930.

A magániskolákról megjelent írások: L. L., Színésznő akarok lenni. Színház és Divat, 1920/28. 1–2.; Forró Pál, Növendék vizsgák. Színház és Divat, 1920/23. 22–23.; Felvételi vizsga a színészegyesületben. Színház és Divat, 1920/26. 13–16.; Ismét kétszáz új színészproletár. Színház és Divat, 1921/26. 13–14.; Tanrend. Színházi Élet, 1923/47. 26–29.; Szép Ernő, A növények. Színházi Élet, 1924/24. 1–2.; Kiss Ferenc, Álszínészek. Színészújság, 1928/4. 1.; Porzsolt Kálmán, Álszínésznők, álszínészek. Színészújság, 1928/5. 1–2.; Ascher Oszkár, Zűrzavar például: a Színész-Szakszervezeti vizsgák körül. Fényszóró, 1945/5. 13.; Márkus László, A színész és az iskola. Színház, 1946/33. 6.; A színész bukott meg, vagy a vizsgabizottság? A vizsgabizottság! Romeo és Julia, 1947/7. 2.; Kállay [sic!] Ferenc nem jelent meg a szakszervezeti záróvizsgán. Romeo és Julia, 1947/8. 2.; A kultuszminiszter kivizsgálja a színészvizsgák ügyét! Romeo és Julia, 1947/10. 2.; Bajor Gizi levele és a vizsgabizottság tagjainak nyilatkozata a színészvizsgák ügyében. Színház, 1947/22. 14.

Magán színésziskolákban játszódó szépirodalmi művek közül a legfontosabbak: Andai Ernő, Színinövendékek. Új Idők, 1927. II. 293–295.; Andai Ernő, Színinövendékek. Bp., 1936.; Szép Ernő, Színinövendékek. In: Árnyékból szőtt vendég. Válogatta és a kötetet összeállította Kőrössi P. József. Bp., 2001. 320–321.

A Rákosi Szidi iskolájában folyó munkáról: Egy pesti színiiskola, ahol amerikai primadonnák tanultak. Színházi Élet, 1924/37. 42.

Rózsahegyi Kálmán iskolájáról: Rózsahegyi Kálmán színésziskolája. Színházi Élet, 1920/1. 18.; Vizsgáznak a Rózsahegyi-növendékek. Színház és Divat, 1920/27. 24.; Látogatás a Rózsahegyi iskolában. Színház és Divat, 1920/24. 26.; A Rózsahegyi iskola jubileuma. Színházi Élet, 1922/1. 25.; Rózsahegyi Kálmán leánya titokban növendéke lett apja színiiskolájának. Színházi Élet, 1924/50. 29.; Deák Zoltán, Meglátogattuk Rózsahegyi Kálmán színészképző tanfolyamát… Színház, 1946/18. 12.; Kitűnően vizsgáztak Rózsahegyi Kálmán munkás-színinövendékei! Romeo és Julia, 1947/16. 2.; Öt csepeli munkás-színinövendék nyilatkozata és kérvénye. Romeo és Julia, 1947/12. 2.; -ré-, Százhúsz éves falurossza. Esti Hírlap, 1993. szeptember 4.; Márton Gábor, Rózsahegyi Kálmán. Bp., 1997.

A Rózsahegyi-iskola egykori tanítványainak levelei, emlékezései: Mezei Mária, Levelek apámnak, 1931–1938. S. a. r. Szigethy Gábor. Bp., 1998.; Zita Gordon Gielgud, Életem története. Lejegyezte Noël Pelly. Bp., 1999.

Írások a kisebb színiiskolákról: Az Uher-iskola. Színház és Divat, 1920/16. 16.; Tavaszi riport a mozinövendékekről. Színházi Élet, 1921/14. 15.; A filmiskola teljes tanterve. Színházi Élet, 1924/44. 73.; Deák Zoltán, Inspekció a Filmiskolában. Színház, 1946/20. 6.; Egyed Zoltán, Bárdos titka. Színházi Élet, 1937/17. 22–23.; Látogatás Góthéknál, akik színésziskolát nyitnak. Színházi Élet, 1920/26. 21.; Góth Sándor nyári színész-szemináriuma. Színházi Élet, 1936/23. 44.; Faragó Ödön, Írásaim és emlékeim. Kassa, 1942.; Magántanulók. Színházi Élet, 1938/25. 67–69.; Egyed Zoltán, Körutam a színiiskolákban… Film, Színház, Irodalom, 1944/5. 14.

Az erdélyi színiiskolák történetével foglalkozik: Zsigmond Ferenc, Színművészeti intézetünk történetéből. Korunk, 1980/5. 365–369.; Gergely Géza, Múló évek – feltörő emlékek. Színház, 1987/4. 34–38.; Enyedi Sándor, Volt egyszer egy Szentgyörgyi István Intézet… Holnap, 1991/10. 27–28.; uő, Erdélyi színiiskolák, Színház, 1997/9. 44.

A SZÍNHÁZI KRITIKA HELYZETE ÉS VÁLTOZÁSAI

Összefoglalás a magyar (színi)kritika történetéről: Komlós Aladár, Gyulaitól a marxista kritikáig. (A magyar irodalmi kritika hét évtizede.) Bp., 1966. (Irodalomtörténeti könyvtár, 18.)

A korszak színikritikusainak kötetben kiadott művei: Ambrus Zoltán, Színház. Válogatta és a szöveget gondozta Fallenbüchl Zoltán. Bp., 1983.; Bálint György, A toronyőr visszapillant. Cikkek, tanulmányok, kritikák. Szerkesztette és az utószót írta Koczkás Sándor. I–II. Bp., 1966.; Bisztray Gyula, Színházi esték, 1930–1940. Bp., 1942.; Halasi Andor, A jövő felé. Válogatott kritikai írások, 1905–1963. Bp., 1964.; Harsányi Kálmán, Színházi esték, 1921–1927. Színművekről és színészek játékáról. Bp., 1927.; Illés Endre, Krétarajzok. Bp., 1957., bővített kiadása: 1970.; uő, Kiadatlan esszék és kritikák. Válogatta és s. a. r. Kónya Judit. Bp., 1990.; Kárpáti Aurél, A kételkedő kritikus. Bp., 1928.; uő, A menekülő lélek. Bp., 1935.; uő, Főpróba után. Válogatott színibírálatok, 1922–1945. Bp., 1956.; uő, Színház. Bp., 1959.; Keresztury Dezső, Árnyak nyomában. Válogatott színikritikák, tanulmányok. Bp., 1984.; Kosztolányi Dezső, Színház. Összegyűjtötte és bevezette Illés Endre. Bp., 1948. (Kosztolányi Dezső hátrahagyott művei, 11.); uő, Színházi esték. A kötet anyagát összegyűjtötte, a szöveget gondozta és a jegyzeteket írta Réz Pál. I–II. Bp., 1978.; Schöpflin Aladár, Válogatott tanulmányok. Válogatta, szerkesztette, bevezette Komlós Aladár. Bp., 1967.

Az egyes kritikusok működéséről: Kárpáti Aurél: Illés Endre, Színházi kritikusnak lenni. In: K. A., Főpróba után. Bp., 1956. 5–16. és I. E., Krétarajzok. Bp., 1970. 248–259.; Rónai Mihály András, K. A., a kritikus. Magyar Nemzet, 1956. október 13.; Komlós János, A kételkedő kritikus. Magyar Nemzet, 1959. december 6.; Kemény György: K. A., a kritikus. Élet és Irodalom, 1960. március 18. – Egyed Zoltán: Halász Péter, Felakasztattuk a hóhért. Film, Színház, Irodalom, 1943/38. 16. – Kosztolányi Dezső: Illés Endre, K. a színibíráló. In: I. E., Krétarajzok. Bp., 1957. 105–113.; uő, K. D. In: I. E., Krétarajzok. Bp., 1957. 94–113.; Koczkás Sándor, A kritika elefántcsonttornya. Gondolatok K.-ról, a kritikusról. Valóság, 1959/4. 37–45.; Gerold László, Impresszionizmus és modernség K. D. színikritikáiban. In: G. L., Legendák és konfliktusok. Tanulmányok, esszék a 20. századi magyar irodalomról. Újvidék, 1997. 111–116. – Schöpflin Aladár: Keresztury Dezső, A színikritikus. Magyar Csillag, 1942. II. 258–261.; Czibor János, Sch. A., a kritikus. Válasz, 1947. II. 442–444.; Vargha Kálmán, A modern kritika klasszikusa – Sch. A. Látóhatár, 1968. 1123–1132.; Gerold László, A színikritikus Sch. A. In: G. L., Legendák és konfliktusok. Tanulmányok, esszék a 20. századi magyar irodalomról. Újvidék, 1997. 107–111.

A színikritika elméleti kérdéseiről: Németh Antal, Mimográfia és mimológia. Kékmadár, 1923. 203.; uő, Színházi kritikánk reformjáról. Kultúrproblémák, 1923. 8–10.; Balassa Imre, A színész alkotása és a kritika. Szivárvány, 1924/21. 11–12.; Bárdos Artúr, A jó alezredes meg a jeles inas. A Toll, 1929/23. 37–39.; uő, A robogó kritikus. A Toll, 1929/28. 35–38.; Schöpflin Aladár, Színház és kritika. Nyugat, 1930. I. 89–92.; Rédey Tivadar, A színikritika esztétikai követelményei. Esztétikai Füzetek, 1934/4. 57–64.; Bródy Pál, A kritika körül. A Színpad, 1936. 370–371.; Kárpáti Aurél, Baj van a kritikával. Ünnep, 1936/8. 357.; Hunyady Sándor, Színész és kritikus. Magyarország, 1939. március 8.; Keresztury Dezső, A színikritikus a színikritikáról. Magyar Csillag, 1941. 107–111.; Egyed Zoltán, A mi bűnünk. Film, Színház, Irodalom, 1943/46. 3.