FŐOLDAL
 

IDŐRENDI ÁTTEKINTÉS

1920–1949

1920

január 25–26. Nemzetgyűlési választások.

február 16. Összeül az első nemzetgyűlés.

február 20. Szlovákia területére egyetlen színikerületet engedélyeznek.

február Budapesten Országos Színművészeti Tanács alakul.

február 24. A román hadsereg megkezdi a Tiszántúl kiürítését.

február 25. Az Unió Rt. átveszi a Belvárosi Színházat.

március 1. A nemzetgyűlés Horthy Miklóst kormányzóvá választja.

március 12. Colosseum Színház nyílik a Városligetben. – Simonyi-Semadam Sándor kormánya leteszi a hivatali esküt. – Vallás- és közoktatásügyi miniszter: Haller István.

május 4. A pozsonyi színikerület igazgatóságát a város közgyűlése Faragó Ödönnek ítéli.

június 1. Ifj. dr. Wlassics Gyula az Operaház kormánybiztosa, majd főigazgatója.

Az 1920: I. tc. kimondja a királyi hatalom szüneteltetését.

június 4. Versailles-ban aláírják a Magyarországgal kötött békeszerződést.

július 19. Megalakul gróf Teleki Pál kormánya.

szeptember 1. Kerner István az Operaház igazgatója.

október 12. Ben Blumenthal, a New York-i United Play Corporation vezetője megveszi a Vígszínházat a Faludi családtól. Igazgatónak Jób Dánielt és Roboz Imrét nevezi ki.

október 16. A Madách Színház együttese Új Színház néven a Budapesti Színház épületében játszik.

december 11. Az Unió Rt. átveszi a Revü Színházat.

december 11. A Radius-Sascha filmgyár a volt Télikertben (Nagymező u. 22–24.) megnyitja a Renaissance Színházat.

Az év folyamán megjelenik Kárpáti Aurél A búsképű lovag című kötete.

Bemutatók:

február 6. Buttykay Ákos: Az ezüst sirály (Városi Sz.)

március 26. Szigligeti Ede: Vándorszínészek (N. Sz.)

május 8. Csehov: Ványa bácsi (Vígsz.)

szeptember 18. Jones: Az utahi lány (Király Sz.)

november 5. Pekár Gyula: Danton (N. Sz.)

december 14. Shakespeare: A vihar (N. Sz.)

december 20. Molnár Ferenc: A hattyú (Vígsz.)

1921

március 19–24. A Burgtheater vendégjátéka a Budapesti Színházban.

március 26. IV. Károly király első hazatérési kísérlete. A másodikra október 20-án kerül sor, de az sem eredményes.

április 14. Bethlen István gróf alakít kormányt. Vallás- és közoktatásügyi miniszter: Vass József.

június 1. Máder Rezső az Operaház új igazgatója.

július 20. Az 1921:XXXIII tc. törvénybe iktatja a trianoni békeszerződést.

augusztus 20. Megszűnik Pécs szerb megszállása.

szeptember 1. A budapesti Városi Színház állami kezelésbe kerül.

október 28. A Várszínházban – 1924 májusáig – Czakó Pál társulata játszik.

november 5. Az 1921:XLVII tc. kimondja a Habsburg-dinasztia trónfosztását. A Nemzeti Színház a „detronizációs” gyász napján nem tart előadást.

Az év folyamán mutatják be Blattner Géza és Németh Antal közreműködésével a Magyar Gyermektanulmányi Társaság rendezésében a Művészi Bábjátékokat. – Megjelenik Hegedűs Gyula Emlékezések című kötete.

Bemutatók:

január 15. Arisztophanész: Nőuralom – Lüzisztraté (Dunaparti Sz.)

január 29. Straus: A bálkirályné (Scala Sz.)

február 21. Mozart: Bastien és Bastienne (Dunaparti Sz.)

március 2. Strindberg: Mámor (Belvárosi Sz.)

március 18. Bánffy Miklós: A nagyúr (N. Sz.)

április 8. Shaw: Tanner John házassága (N. Sz.)

május 13. Lehár Ferenc: Kék mazúr (Király Sz.)

május 21. Csepreghy Ferenc: A piros bugyelláris (Városi Sz.)

május 28. Zapolska: A cárevics (Magyar Sz.)

június 8. Shakespeare: Coriolanus (N. Sz.)

augusztus 17. Tóth Ede: A falu rossza (Városi Sz.)

augusztus 27. Shakespeare: Szentivánéji álom (N. Sz.)

október 14. Sztojanovits Péter: A reichstadti herceg (Operaház–Városi Sz.)

október 16. Hauptmann: Téli ballada (Új Sz.)

október 21. Kálmán Imre: Hollandi menyecske (Király Sz.)

október 22. Molnár Ferenc: Színház (Előjáték Lear királyhoz, Marsall, Ibolya) (Magyar Sz.)

október 28. Hevesi Sándor: 1514 (N. Sz.)

október 29. Lakatos László: A gazdag lány (Belvárosi Sz.)

november 12. D’Albert: A holt szemek (Operaház)

november 25. Herczeg Ferenc: Két ember a bányában (Renaissance Sz.)

december 15. Máder Rezső: Mályvácska királykisasszony (Operaház)

1922

május 22–25. Mikófalvi Passiójátékok

június 3–12. A Burgtheater vendégjátéka a Vígszínházban.

június 16. Gróf Klebelsberg Kunó lesz a vallás- és közoktatásügyi miniszter.

július 13. Ambrus Zoltánt, a Nemzeti Színház igazgatóját felmentik. Utódja Hevesi Sándor.

július 19. A Nemzeti Színház élén történt személycsere miatt a Magyar Országos Színművészeti Tanács testületileg lemond.

szeptember 18. Magyarországot felveszik az 1919-ben Párizsban alakult Nemzetek Szövetségébe.

november Az új miniszter VKM 166. 855/1922. III-A szám alatt felterjesztést készít az állami színházak gazdasági helyzetéről.

december 6. A Nemzeti Színház előadást tart a „diáknyomor-enyhítő” mozgalom javára.

december 23. A Fővárosi Orfeum helyiségében (Nagymező u. 17.) Buttykay Ákos Olivia hercegnő című operettjének bemutatójával megnyitja kapuit a Fővárosi Színház.

december 24. Megtartja első előadását az Írók Bemutató Színháza az Eskü téri Helikonban.

Az év folyamán Kállai Lili megalapítja tánc- és mozgásművészeti iskoláját, mely 1950-ig működik. – Kiadják Pataki József A magyar színészet története, 1790–1890 című munkáját.

Bemutatók:

január 3. Shaw: Fanny első színdarabja (Renaissance Sz.)

január 4. Gogol: Játékosok (Apolló Színpad)

január 18. Voinovich Géza: Mohács (N. Sz.)

január 31. Vincze Zsigmond: A hamburgi menyasszony (Városi Sz.)

február 28. Szomory Dezső: II. Lajos király (Magyar Sz.)

március 15. Herczeg Ferenc: Aranyborjú (Vígsz.)

március 18. Dohnányi Ernő: A vajda tornya (Operaház)

május 3. Szép Ernő: Vőlegény (Vígsz.)

május 19. Clement Károly: Trilby (Városi Sz.)

május 22. Herczeg Ferenc: A Gyurkovics leányok (N. Sz.)

augusztus 26. Schnitzler: Casanova (Belvárosi Sz.)

szeptember 17–26. Jézus szenvedése és halála (A Magyar Géniusz előadása a Budapesti Sz.-ban)

szeptember 22. Yvain: Cserebere (Vígsz.)

szeptember 30. Tóth Ede: A tolonc (N. Sz.)

október 13. Savoir: Kékszakállú nyolcadik felesége (Belvárosi Sz.)

október 15. Csehov: Három nővér (Vígsz.)

október 25. Jeszenszky Gyula: Raguza hercege (Városi Sz.)

október 27. Csathó Kálmán: Az új rokon (N. Sz.)

november 3. Molnár Ferenc: Égi és földi szerelem (Magyar Sz.)

december 9. Puccini: Triptichon (Operaház)

december 10. Kálmán Imre: A bajadér (Király Sz.)

december 12. Shakespeare: Lear király (N. Sz.)

december 16. Heltai Jenő: A kis cukrászda (Vígsz.)

december 22. Szabados Béla: Bolond Istók (Városi Sz.)

december 24–25. Füst Milán: Boldogtalanok és Ady Endre: Műhelyben (Írók Bemutató Színháza)

1923

január Megindul a Napkelet című folyóirat.

január 22. Madách Imre születésének századik évfordulóján új rendezésben mutatják be Az ember tragédiáját.

1923. február 9. A Fővárosi Színház felveszi a Fővárosi Operettszínház nevet.

március 2. Csepelen üzembe helyezik az első magyar rádióadót.

április 10–12. A berlini Lessing Theater vendégjátéka a Renaissance Színházban.

április 16–22. A bécsi Raimundtheater vendégjátéka a Vígszínházban.

június 19–30. A Nemzeti Színház tizenkét műből álló Shakespeare-ciklust rendez.

szeptember 1. Márkus László az Operaház főrendezője.

november 10. Nagyszabású Madách-emlékünnep a Nemzeti Színházban.

november 11. Megnyílik Forgács Rózsi Kamaraszínháza a Kis Komédia helyiségében (Révay utca 18.)

november 19. A főváros egyesülésének ötvenedik évfordulóján bemutatják Bartók Béla Táncszvit, Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus és Dohnányi Ernő Ünnepi nyitány című művét.

Az év folyamán megjelenik Kádár Jolán A pesti és budai német színészet története 1812–1847 című munkája.

Bemutatók:

január 14. Szini Gyula: Ikercsillag (Írók Bemutató Színháza)

január 27. Szomory Dezső: Glória (Vígsz.)

február 24. Gilbert: Marinka a táncosnő (Fővárosi Operettsz.)

március 2. Harsányi Kálmán: Ellák (N. Sz.)

április 1. Emőd Tamás: Magyar páva (Andrássy úti Sz.)

április 27. Csajkovszkij: A diadalmas asszony (Városi Sz.)

május 4. Zilahy Lajos: Hazajáró lélek (N. Sz.)

május 5. Ibsen: John Gabriel Borkman (Vígsz.)

május 5. Lehár Ferenc: A sárga kabát (Király Sz.)

május 24. Hasenclever: Emberek (Parnassus Kamarajátékok)

június 6. Lehár Ferenc: A három grácia (Fővárosi Operettsz.)

augusztus 7. Wedekind: A tavasz ébredése (Angolpark, majd Belvárosi Sz.)

szeptember 20. Nádor Mihály: Elssler Fanny (Király Sz.)

szeptember 21. Gogol: A vőlegény (N. Sz.)

szeptember 22. Offenbach: Orpheus az alvilágban (Városi Sz.)

szeptember 29. Csehov: Ivanov (Vígsz.)

október 9. Molnár Ferenc: A vörös malom (Magyar Sz.)

november 10. Hubay Jenő: Karenina Anna (Operaház)

november 13. Ibsen: Hedda Gabler (N. Sz.)

november 28. Fall: Pompadour (Fővárosi Operettsz.)

december 6. Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak (N. Sz.)

december 8. Kaiser: Reggeltől éjfélig (Várszínház)

december 15. Szirmai Albert: Mézeskalács (Király Sz.)

december 23. Kaiser: Tűzvész az Operaházban (Forgács Rózsi Kamaraszínháza)

1924

nyarán Alapi Nándor Országos Kamaraszínháza megkezdi működését.

ősszel Műhely néven avantgárd csoport játszik a Várszínházban.

szeptember 26. A Nemzeti Színház Kamaraszínháza az Andrássy út 69. sz. alatt megkezdi működését.

november 14. A Városi Színház igazgatását Sebestyén Géza veszi át.

Az év folyamán Herczeg Ferencet az Magyar Tudományos Akadémia az irodalmi Nobel-díjra terjeszti fel Az élet kapuja című regényéért. – Megalakul az Erdélyi Szépmíves Céh. – Megjelenik Bartók Béla A magyar népdal, Balázs Béla Der sichtbare Mensch és Imre Sándor Janovics Jenő és a színház című munkája.

Bemutatók:

január 11. Harsányi Zsolt: A vén gazember (N. Sz.)

február 16. Poldini Ede: Farsangi lakodalom (Operaház)

február 16. Szophoklész: Oidipusz király (N. Sz.)

február 16. Molière: A mizanztróp (N. Sz. Kamaraszínház)

február 16. Čapek: R. U. R. (Vígsz.)

február 29. Tolsztoj: Az élő holttest (N. Sz.)

március 21. Zilahy Lajos: Süt a nap (N. Sz.)

április 12. Gréban: Igazi passió (N. Sz.)

április 12. Lengyel Menyhért: Antónia (Vígsz.)

április 17. Lortzing: Cár és ács (Városi Sz.)

május 1. Massenet: Thaïs (Operaház)

május 31. Wagner: Parsifal (Operaház)

június 1. Millöcker: Szegény Jonathán (Fővárosi Operettsz.)

június 25. Ibsen: Solness építőmester (N. Sz.)

július 1. Zerkovitz Béla: Árvácska (Budai Színkör)

július 5–6. Szophoklész: Oidipusz király (Az állatkerti tavon)

július 19–22. Hasenclever: Antigoné (Modern Játékok a Margitszigeti MAC pályán)

szeptember 12. Tolsztoj: A Kreutzer-szonáta (Belvárosi Sz.)

szeptember 13. Csehov: Cseresznyéskert (Vígsz.)

szeptember 19. Lehár Ferenc: A drótostót (Fővárosi Operettsz.)

szeptember 25. Sullivan: A mikádó (Városi Sz.)

október 10. Farkas Imre: A nótás kapitány (Fővárosi Operettsz.)

október 18. Kálmán Imre: Marica grófnő (Király Sz.)

október 24. Csathó Kálmán: A házasságok az égben köttetnek (N. Sz.)

október 25. Shaw: Candida (N. Sz.)

október 27. Szophoklész: Elektra (N. Sz.)

november 15. Molnár Ferenc: Az üvegcipő (Vígsz.)

november 15. Strauss: Egy éj Velencében (Városi Sz.)

november 21. Herczeg Ferenc: Bizánc (N. Sz.)

november 26. Farkas Imre: Az iglói diákok (Városi Sz.)

november 27. Mozart–Goldoni–Hevesi Sándor: Mirandolina (Operaház)

december 5. Romains: Knock (Magyar Sz.)

december 25. Bethlehemes játék (N. Sz.)

1925

február 8. A Karaván Társaság Ujházy György vezetésével avantgárd előadásokat tart.

február 11. A Budapesti Színészek Szövetsége különböző játszóhelyeken Új Magyar Drámaírók Ciklusa néven sorozatot indít.

február 13. Az Operaház zenekara béremelést kér, és február 26-ig sztrájkol. A sztrájk alatt szünetelnek az előadások.

március A Zöld Szamár Színház Palasovszky Ödön vezetésével avantgárd előadásokat tart.

április 18. Megnyílik az első Budapesti Nemzetközi Vásár.

április 20–29. A berlini Deutsches Theater vendégjátéka – Alexander Moissi szereplésével.

május 22–június 4. A Moszkvai Művész Színház vendégjátéka.

május 30. Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat első ízben rendezi meg a Színpadművészeti Kiállítást a régi Műcsarnokban.

július 1. Radnai Miklós lesz az Operaház igazgatója.

október 1. A Nemzeti Színház Kamaraszínháza A Wertheimer család tulajdonában lévő, egykori Parisiana mulató átépített épületében megtartja első bemutatóját. Itt korábban az Unió Rt. színházai: a Revü Színház (1919–1921), majd a Blaha Lujza Színház (1921–1925) működött.

október 16. Az új pénznem, a pengő bevezetése.

Az év folyamán a Zeneakadémia alapításának 50. évfordulóján felveszi első elnökének, Liszt Ferencnek a nevét. Az intézmény Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola elnevezéssel működik tovább.

Bemutatók:

január 9. Ábrányi Emil: Monna Vanna (Városi Sz.)

január 11. Füst Milán: Boldogtalanok (Forgács Rózsi Kamaraszínháza)

január 17. Madách Imre: Mózes (N. Sz.)

január 24. Géraldy: Ezüstlakodalom (Vígsz.)

január 31. Hevesi Sándor–Jókai Mór: Egy magyar nábob (N. Sz.)

március 20. Bibó Lajos: A juss (N. Sz.)

március 24. Schöpflin Aladár: Vége a szép nyárnak (N. Sz.)

május 20. Radó József: Régi jó Budapest (Király Sz.)

május 30. Pirandello: Az ember, az állat és az erény (Belvárosi Sz.)

június 12. Herczeg Ferenc Színházavatás című darabjával megnyitják az újjáépített Budai Népszínkört.

szeptember 25. Galsworthy: Úriemberek (Vígsz.)

szeptember 30. Vincze Zsigmond: Annabál (Király Sz.)

október 10. Maugham: Eső (Magyar Sz.)

október 24. Hevesi Sándor: Elzevir (N. Sz. Kamaraszínház)

október 24. Rolland: A szerelem és halál játéka (Belvárosi Sz.)

november 20. Herczeg Ferenc: A híd (N. Sz.)

november 25. Szirmai Albert: Alexandra (Király Sz.)

november 26. Debussy: Pelléas és Mélisande (Operaház)

november 29. Goethe: A bűntársak – Synge, J. M.: A halotti tor (Forgács Rózsi Kamaraszínháza)

december 18. Zilahy Lajos: Zenebohócok (N. Sz.)

december 23. Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt (Vígsz.)

1926

január 12. Megalakul a Telefonhírmondó és Rádió Rt.

januárban Kolozsváron megindul a Korunk c. folyóirat.

tavasszal Palasovszky Ödön Új Föld néven dadaista csoportot indít. – További előadásaikat 1929-ig Cikk-Cakk, Rendkívüli Színpad és Prizma néven tartják.

április 24–május 3. A Moszkvai Művész Színház vendégjátéka a Renaissance Színházban.

május 16. Megalakul a Kárpátaljai Színpártoló Egyesület.

július 18. Marosvécsen báró Kemény János vezetésével megalakul az Erdélyi Helikon elnevezésű írói munkaközösség. Határozatban mondják ki, hogy a színjátszás az erdélyi magyarság létérdeke.

ősszel Lakner Bácsi Gyermekszínháza megtartja első előadásait. A vállalkozás 1946-ig működött.

október 26. A Nobel-díjas Rabindranat Tagore látogatást tesz Budapesten.

december 20–22. Pirandello társulatának vendégjátéka a Városi Színházban.

december 27. Kölnben megrendezik Bartók Béla A csodálatos mandarin című táncjátékának ősbemutatóját.

Az év folyamán megjelenik Alapi Nándor Vándorlásunk című munkájának első része és Verő György A Népszínház Budapest színi életében című monográfiája.

Bemutatók:

január 14. Díszelőadás a Városi Színházban. A műsor első felében a kétszáz tagú cigányzenekar hangversenyére került sor, majd bemutatták Verő György 1000 év című munkáját.

január 15. Fodor László: Dr. Szabó Juci (Magyar Sz.)

január 16. Shaw: Brassbound kapitány (Vígsz.)

február 11. Jones: A gésák (Fővárosi Operettsz.)

február 11. Herczeg Ferenc: Kék róka (N. Sz.)

február 12. Farkas Imre: Királyné rózsája (Király Sz.)

február 14. D’Annunzio: Gioconda (N. Sz. Kamaraszínház)

február 27. Zerkovitz Béla: Csókos asszony (Városi Sz.)

március 4. Karinthy Frigyes: Holnap reggel (Belvárosi Sz.)

március 19. Szenes Béla: Az alvó férj (Vígsz.)

március 20. Gogol: A játékosok (Forgács Rózsi Kamaraszínháza)

március 20. Hervé: Lili (N. Sz.)

május 5–június 5. Népszínmű ciklus a Nemzeti Színházban (A peleskei nótárius, A bor, A tolonc, Sárga csikó).

május 26. Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló és Donizetti: A csengettyű (Operaház)

augusztus 18. Madách Imre: Az ember tragédiája (Városi Sz.)

szeptember 18. Mikszáth Kálmán–Harsányi Zsolt: A Noszty fiú esete Tóth Marival (N. Sz.)

szeptember 24. Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő (Király Sz.)

október 16. Kodály Zoltán: Háry János (Operaház)

november 27. Molnár Ferenc: Játék a kastélyban (Magyar Sz.)

december 11. Sztravinszkij: Petruska (Operaház)

december 18. Nagy Endre: A vasáros (Belvárosi Sz.)

1927

május 26–30., illetve június 18–20. Max Reinhardt társulatának vendégjátéka a Városi Színházban. Színre kerül Volmöller–Humperdinck Mirakel című színjátéka.

május 27. Az 1927: XIII tc. megalapítja a Collegium Hungaricumokat.

július 27. Herczeg Ferenc elnökletével megalakul a Magyar Revíziós Liga. Erdélyben hat színikerületet alakítanak.

szeptember Szekfű Gyula szerkesztésében megjelenik a Magyar Szemle című kulturális folyóirat.

október 27. Upor József vezetésével Megnyílik az Új Színház (Révay u. 18.).

november 25. Az 1927: XXXI tc. nemzeti ünneppé nyilvánítja március 15-ét.

Az év folyamán megjelenik Balogh István Egy agg magyar színész életéből című emlékirata. Kiadják Jászai Mari emlékezését és Négyesy László A tragikum című munkáját.

Bemutatók:

február 18 . Csathó Kálmán: Te csak pipálj, Ladányi (N. Sz.)

február 19. Romains: A diktátor (N. Sz. Kamaraszínház)

február 23. Szederkényi Anna: Laterna magica (Városi Sz. – szcenika: dr. Németh Antal)

február 25. Karinthy Frigyes: Lepketánc Hevesi Sándor: A bor, az arany és az asszony (Belvárosi Sz.)

március 18. Zilahy Lajos: A fehér szarvas (N. Sz.)

április 2. Beethoven: István király – Fidelio (Operaház)

április 9. Puccini: A fecske (Városi Sz.)

május 12. Verdi: Falstaff (Operaház)

május 14. Neumann: Oroszország (Magyar Sz.)

szeptember 17. Harsányi Zsolt: A zenélő óra (Vígsz.)

szeptember 23. Turgenyev: Natália (N. Sz.)

október 14. Maugham: A levél (Vígsz.)

október 27. Emőd Tamás: Trianon és Karinthy Frigyes Az eskü (Belvárosi Sz.)

november 4. Hegedűs Lóránt: Kossuth (N. Sz.)

november 11. Fodor László: A templom egere (Vígsz.)

november 11. Langer: Külváros (Magyar Sz.)

november 14. Puccini: Turandot (Operaház)

december 3. Raynal: A férfi szíve (N. Sz. Kamaraszínház)

december 16. Szophoklész: Antigoné (N. Sz.)

december 16. Hennequin–Willametz: Nászéjszaka (Belvárosi Sz.)

december 21. Csajkovszkij: A diótörő (Operaház)

december 23. Lengyel Menyhért: A postáskisasszony (Vígsz.)

december 28. Klabund: A krétakör (N. Sz. Kamaraszínház)

december 31. Kacsoh Pongrác: János vitéz (N. Sz.)

1928

január Megkezdi munkáját a színészképzés reformját megvitató munkabizottság. A bizottság tagjai: Beöthy László, Harsányi Zsolt, Hegedűs Gyula, Hevesi Sándor, Molnár Dezső, Sallay Géza, Sebestyén Károly.

március 31. Független Művészek Déry Tibor, Illyés Gyula és Kardos Pál – előadóestje.

április Színpadművészeti Stúdió alakul Oláh Gusztáv, Pünkösti Andor, Németh Antal, Rékai András, Tiszay Andor és Tolnai Pál részvételével.

április 29. A lakihegyi nagyadó megkezdi a rádióműsor sugárzását.

május 7. Mozdulat-Kultúra Egyesületet szerveznek.

június 15. Kassán Szlovákiai Magyar Kultúregyesület alakul.

augusztus A Felvidéket Pozsony és Kassa központtal két színikerületre osztják.

szeptember 1. Sergio Failoni lesz az Operaház zeneigazgatója.

október 25. Felavatják a Magyar Rádió székházát.

Az év folyamán a Vallás- és Közoktatási Minisztérium megalapítja a Magyar Irodalmi és Művészeti Szövetséget (benne színházi és mozdulatművészeti szakosztállyal). – Prágában megalakul az UNIMA (Union International des Marionettes) elnevezésű szervezet. – Megindul az Erdélyi Helikon című folyóirat. – Kiadják Bárdi Ödön A színjátszás iskolája, Harsányi Kálmán Színházi esték, 1921–1927, Kárpáti Aurél A kételkedő kritikus, Szentpál Olga–Rabinovszy Marius Tánc és Wenner Sándor A magyar színészet válsága című művét. Megjelennek húsz kötetben Molnár Ferenc Összes munkái.

Bemutatók:

március 2. Molnár Ferenc: Olympia (Magyar Sz.)

március 3. Móricz Zsigmond: Úri muri (Vígsz.)

március 16. Zilahy Lajos: Szibéria (N. Sz.)

március 20. Ravel: Pásztoróra (Operaház)

március 31. Lenormand: Számum (Új Sz.)

április 13. Török Rezső: A meztelen ember (Belvárosi Sz.)

április 19. O’Neill: A szőrös majom (Új Sz.)

április 27. Herczeg Ferenc: Kéz kezet mos (N. Sz.)

május 12. Händel: Xerxes (Operaház)

június 6. Szenes Béla: A házibarát (Vígsz.)

június 18. Strindberg: Húsvét (Országos Kamaraszínház)

június 20. Pirandello: Öltöztessük fel a mezteleneket (Országos Kamaraszínház)

szeptember 13. Erdős Renée: Kettőnk asszonya (Budai Színkör)

szeptember 15. Wilde: Bunbury (N. Sz. Kamaraszínház)

szeptember 29. Molnár Ferenc: A farkas (Vígszínház)

október 5. Büchner: Danton halála (Magyar Sz.)

október 12. Herczeg Ferenc: Déryné ifiasszony (N. Sz.)

október 13. Ábrahám Pál: Az utolsó Verebély-lány (Fővárosi Operettsz.)

november 3. Vitéz Miklós: A túlbuzgó fiatalember (N. Sz. Kamaraszínház)

november 19. Schubert–Dohnányi Ernő: Moments musicaux (Operaház)

december 8. Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (N. Sz.)

december 8. Madzsar Alice és Szentpál Olga bemutatóestje a Zeneakadémián.

december 14. Sztravinszkij: Oedipus Rex (Operaház)

december 18. Ibsen: Kis Eyolf (N. Sz. Kamaraszínház)

december 29. Gárdonyi Géza: Ida regénye (Magyar Sz.)

december 29. de Falla: A háromszögletű kalap (Operaház)

1929

január 16–április 9. Egyes törvényhatóságok tiltakoznak a Bánk bán Hevesi Sándor-féle átdolgozása ellen.

január 18. Először adják ki a Baumgarten-díjat.

március 8. Berlinben megrendezik a világon az első mozgó tévéközvetítést Mihály Dénes szabadalma alapján.

március 16–19. A Kolozsvári Magyar Színház vendégjátéka Budapesten az Új Színházban.

június 29. Dienes Valéria kétszáz tagú mozgásművészeti csoportjának előadása a Karátsonyi-palota parkjában. Színre kerül gróf Bethlen Margit a Fehér királylány című mesejátéka.

szeptember Rendezőképző tanfolyam indul Hevesi Sándor vezetésével a színiakadémián.

október 28. Blattner Géza és A. Tóth Sándor Arc en Ciel bábszínházának első előadása Párizsban. A színház 1940-ig működött.

november A Szegedi Városi Múzeumban megrendezi Jaschik Álmos és Németh Antal az első vidéki Színpadművészeti Kiállítást.

november 21–30. A Vilnai Jiddish Theater vendégjátéka a Magyar Színházban

Az év folyamán megjelenik Ditrói Mór Komédiások és Németh Antal A színjátszás esztétikájának vázlata című műve. – Kiadják Schöpflin Aladár szerkesztésében a Magyar Színművészeti Lexikon első kötetét. A nagy vállalkozás negyedik, utolsó része 1932-ben készült el.

Bemutatók:

január 13. Hindemith: Oda-vissza (Operaház)

január 16. Harsányi Zsolt–Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma (Vígsz.)

február 8. Bánffy Miklós: Martinovics (N. Sz.)

február 9. Dohnányi Ernő: A tenor (Operaház)

március 9. O’Neill: Különös közjáték (Vígsz.)

március 15. Bíró Lajos: Boszorkánytánc (Belvárosi Sz.)

március 16. Lessing: Minna von Barnhelm (N. Sz.)

március 22. Mell: Új passiójáték (N. Sz.)

március 23. Verdi: A végzet hatalma (Operaház)

március 28. Sztravinszkij: A katona története (Városi Sz.)

március 30. Henderson: Diákszerelem (Király Sz.)

április 20. Dolecskó Béla: Aranypáva („beszélőfilm-operett”) (Városi Sz.)

május 3. Zandonai: Francesca da Rimini (Operaház)

május 4. Pagnol: Topáz (Vígsz.)

június 8. Gandera: A Volga-bár (Vígsz.)

szeptember 6. Móricz Zsigmond: Szép asszony kocsisa (Magyar Sz.)

szeptember 7. Török Rezső: Két lány az utcán (Vígsz.)

szeptember 10. Lengyel Menyhért–Karinthy Frigyes: Földnélküly János (Belvárosi Sz.)

október 1. Niccodemi: Hajnalban, délben, este (N. Sz. Kamaraszínház)

október 5. Molnár Ferenc: Marsall – Egy, kettő, három (Vígsz.)

október 11. Lakatos László: Tizennyolc évesek (Belvárosi Sz.)

október 16. Goldoni: A fogadósné (N. Sz. Kamaraszínház)

november 8. Bródy Miklós: Az ígéret földje (Városi Sz.)

november 29. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (N. Sz.)

november 30. Zsolt Béla: Erzsébetváros (Fővárosi Operettsz.)

december 1. Lengyel József: A nagy börtön (Magyar Sz.)

december 12. Mihály István: Béla, aki 26 éves (Új Sz.)

december 31. Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka (Vígsz.)

december 31. Sardou: Szókimondó asszonyság (N. Sz.)

1930

április 8–10. The English Players vendégjátéka Budapesten (december 1–5. között megismételték).

május 8–9. Az első Könyvnap.

szeptember 1. A budapesti munkásság százezres tüntetése, véres összeütközésekkel.

október 17–26. A Teatro dei Piccoli vendégjátéka a Király Színházban.

őszén Kolozsváron Janovics Jenő átadja a színház vezetését a Bánffy Miklós elnöklete alatt működő Színpártoló Egyesületnek.

Az év folyamán megjelenik a kétkötetes Színészeti lexikon (szerkesztette: Németh Antal), az Irodalmi lexikon (szerkesztette: Benedek Marcell) és a Zenei lexikon két kötete (szerkesztette: Szabolcsi Bence). – Kiadják Tóth Dezső A magyar népszínmű zenei kialakulása című tanulmányát.

Bemutatók:

január 9. Mozart: Cosí fan tutte (Operaház)

január 22. Csehov: A sirály (N. Sz. Kamaraszínház)

január 30. Hasenclever: Napóleon rendet csinál (Belvárosi Sz.)

január 31. Szomory Dezső: Takáts Alice (Vígsz.)

február Madzsar Alice: Bilincsek (mozgásdráma) (Belvárosi Sz.)

február 7. Szép Ernő: Azra (N. Sz. Kamaraszínház)

február 7. Márkus Alfréd: A csúnya lány (Fővárosi Operettsz.)

február 21. Ábrahám Pál: Viktória (Király Sz.)

február 22. Jonson–Zweig: Volpone (Magyar Sz.)

február 26. Tersánszky Józsi Jenő: Cigányok (N. Sz. Kamaraszínház)

február 28. Herczeg Ferenc: Szendrey Júlia (N. Sz.)

marcius 13. Rimszkij-Korszakov: Seherezáde (Operaház)

április 2. Conners: Fruska (Belvárosi Sz.)

április 9. Eisemann Mihály: Alvinci huszárok (Király Sz.)

április 24. Katona József (Hevesi Sándor átdolgozásában): Bánk bán (N. Sz.)

május 19. Kállay Miklós: A liliomos királyfi (N. Sz.)

augusztus 5. Jókai Mór–Hevesi Sándor: Az új földesúr (N. Sz.)

szeptember 6. Brecht–Weill: A koldus operája (Vígsz.)

szeptember 15. Katscher: Csodabár (Fővárosi Operettsz.)

szeptember 20. Maugham: A szent láng (Vígsz.)

október 25. Bónyi Adorján: Az elcserélt ember (N. Sz. Kamaraszínház)

október 31. Lehár Ferenc: Friderika (Király Sz.)

november 6. Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresznye (Vígsz.)

november 8. Weiner Leó: Csongor és Tünde (Operaház)

november 26. Lajtai Lajos: Az okos mama (Király Sz.)

december 6. Liszt Ferenc–Brada Rezső: Pesti karnevál Poldini Ede: Csavargó és királylány (Operaház)

december 20. Lehár Ferenc: A mosoly országa (Operaház)

1931

április 29. Megindul a hangosfilmgyártás.

május 21. Az Óbudai Kisfaludy Színház ezredik előadása. Színre kerül Rostand Cyrano de Bergerac című műve.

június 15. Szegeden a Tiszán hajón mutatják be József Ferenc királyi herceg Columbus című drámáját.

június 19–29. Elisabeth Bergner vendégjátéka Budapesten.

augusztus 19. Lemond gróf Bethlen István kormánya.

augusztus 24. Az új kormány kultuszminisztere Ernszt Sándor, december 15-től Karafiáth Jenő.

szeptember 25. Az első magyar hangosfilm, a Kék bálvány bemutatója.

november 27. A Hyppolit, a lakáj című film bemutatója.

Az év folyamán sor kerül Dienes Valéria Szent Imre misztérium című mozdulatdrámájának bemutatására a Városi Színházban. – A. Tóth Sándor kialakítja cserkészbábjait. – Megjelenik Horváth János A magyar irodalmi műveltség kezdetei és Pfisterer [Szentkuthy] Miklós Realitás és irrealitás viszonya Ben Jonson klasszikus naturalizmusában című műve. Vajthó László kiadásában, a Magyar Irodalmi Ritkaságok sorozatban megjelenik Péterfy Jenő Dramaturgiai dolgozatai című munkájának első kötete. (Az utolsó, negyedik kötet 1932-ben készül el.)

Bemutatók:

január 31. Wolf-Ferrari: Sly (Operaház)

február 13. Szép Ernő: Aranyóra (Belvárosi Sz.)

február 26. Hubay Jenő: Az álarc (Operaház)

március 2. Bornemisza Péter–Móricz Zsigmond: Magyar Elektra (N. Sz.)

március 27. Voinovich Géza: Magyar Passió (N. Sz.)

április 18. Farquhar: Gavallérok (N. Sz. Kamaraszínház)

április 23. Eftimiu: Prométheusz (Fővárosi Operettsz.)

május 9. Bibó Lajos: A csodadoktor (N. Sz. Kamaraszínház)

augusztus 19. Paulini Béla: Gyöngyös bokréta (Városi Sz.)

szeptember 5. Baum: A nagy hotel (Vígsz.)

szeptember 25. Bónyi Adorján: Édes ellenség (N. Sz.)

szeptember 26. Siklósy Pál: Akli Miklós (N. Sz. Kamaraszínház)

október 6. Pagnol: Máriusz (Belvárosi Sz.)

október 24. Indig Ottó: A torockói menyasszony (Belvárosi Sz.)

október 24. Hunyady Sándor: Pusztai szél (Vígsz.)

október 28. Benatzky: A „Fehér Ló” (Király Sz.)

november 7. Sztravinszkij: A katona története (Magyar Sz.)

november 13. Strauss: Asszonyháború (Városi Sz.)

november 28. Andai Ernő: Porcellán (N. Sz. Kamaraszínház)

december 6. Kacsoh Pongrác: János vitéz (Operaház)

december 10. Fényes Szabolcs: Maya (Fővárosi Operettsz.)

december 22. Ádám Jenő: Magyar karácsony – Glazunov: Évszakok (Operaház)

1932

május 5. A Városi Színház Labriola Varieté néven működik 1933. október 25-ig.

nyáron Kolozsváron szabadtéren mutatják be Hugo von Hoffmansthal Jedermann című misztériumjátékát.

szeptember Németh László elindítja Tanú című folyóiratát.

október 1. Megalakul Gömbös Gyula kormánya. Kultuszminiszter: Hóman Bálint.

október Hevesi Sándort felmentik nemzeti színházi igazgatása alól. Helyét átmenetileg Márkus László foglalja el, aki 1933 júniusában lemond.

november 4. Fejős Pál filmje, a Tavaszi zápor bemutatója.

Az év folyamán Berczik Sára megnyitja mozdulatművészeti iskoláját. – Büky Béla árnyjátékballada- előadásai. – Megjelenik Dombi Béla A drámaírás kísérletei Magyarországon a XVI–XVII. században című műve.

Bemutatók:

január 23. Baum: Szépség vására (Belvárosi Sz.)

január 28. Ábrahám Pál: Hawai rózsája (Király Sz.)

február 6. Nóti Károly: Nyitott ablak (Fővárosi Operettsz.)

február 27. Bruckner: Angliai Erzsébet (Vígsz.)

február 28. Malipiero: A hamis Harlekin – Milhaud: Percoperák Dohnányi Ernő: Pierette fátyola (Operaház)

március 10. Boros Elemér: Világrekord (N. Sz. Kamaraszínház)

március 19. Bús-Fekete László: A méltóságos asszony trafikja (Vígsz.)

április 21. Bónyi Adorján: Egy kis senki (Belvárosi Sz.)

április 23. Vaszary János: Angyalt vettem feleségül (Király Sz.)

április 24. Kodály Zoltán: Székely fonó (Operaház)

május 26. Andai Ernő: Aranyfüst (Belvárosi Sz.)

május 27. Benavente: Érdekek vására (N. Sz.)

szeptember 16. Babay József: Veronika (N. Sz.)

szeptember 24. Frank Maar [Meller Rózsi]: Irja hadnagy (Belvárosi Sz.)

szeptember 24. Fényes Szabolcs: Manolita (Fővárosi Operettsz.)

október 14. Van Druten: Mindig lesznek Júliák (N. Sz.)

október 21. Hunyady Sándor: Erdélyi kastély (Vígsz.)

október 31. Strauss: Egyiptomi Heléna (Operaház)

december 3. Hauptmann: Naplemente előtt (Vígsz.)

december 5. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde – Weiner Leó zenéjével (N. Sz.)

december 16. Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus (Operaház)

december 17. Zsolt Béla: Oktogon (Magyar Sz.)

december 23. Gyöngy Pál: Kadétszerelem (Fővárosi Operettsz.)

december 31. Schönthan: A szabin nők elrablása (N. Sz.)

1933

január 29. Németország kancellárja: Adolf Hitler.

február 6. Megalakul az Operaházbarátok Egyesülete.

március 9–12. A The English Players vendégjátéka a Kamara Színházban.

július 1. Voinovich Gézát a Nemzeti Színház kormánybiztosává nevezik ki.

július 13. Az 1933: XXIII. tc. értelmében Horthy Miklós kormányzó „királyi jogkört” kap.

nyarán Ungváron Színházi Szövetkezet alakul.

augusztus 26. A szegedi Dóm téren Hont Ferenc megrendezi Az ember tragédiáját.

ősztől Hevesi Sándor a Magyar Színház rendezője.

Az év folyamán indul a Mozdulat-Kultúra című szakfolyóirat. – Kolozsváron megalakul a Thália Rt., amely átveszi a színházi élet vezetését (1940-ig). – A „kék madár” dráma- és színjáték-stílus kezdetei. – Bemutatják Nyírő József Júlia szép leány című balladáját. – Megjelenik Faragó Ödön Írások és emlékek, Németh Antal Az ember tragédiája a színpadon, Szentiványi Béla A vidéki színészet élet-halál harca Trianon után című munkája.

Bemutatók:

január 1. Gyöngy Pál: Kadétszerelem (Király Sz.)

február 3. Rice: Az ügyvéd (N. Sz.)

február 3. Gáspár Miklós: Rendkívüli kiadás (Belvárosi Sz.)

február 24. Móricz Zsigmond: A murányi kaland (N. Sz.)

február 25. Kósa Gyögy: Árva Józsi három csodája (Operaház)

március 3. Brodszky Miklós: A kék lámpás (Király Sz.)

március 10. Besier: Ahol tilos a szerelem (N. Sz.)

április 1. Offenbach: Banditák (Operaház)

április 8. Kaufman–Ferber: Vacsora nyolckor (Vígsz.)

április 8. Nádor Mihály: Elssler Fanny (Operaház)

május 12. Balázs Sándor: Öreg tekintetes (N. Sz.)

május 12. Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi (Vígsz.)

szeptember 5. Millöcker: Dubarry (Fővárosi Operettsz.)

szeptember 22. Arisztophanész: Lysistrata (Belvárosi Sz.)

szeptember 22. Zágon István: Ígéret földje (N. Sz.)

szeptember 29. Dosztojevszkij–Baty: Bűn és bűnhődés (Magyar Sz.)

október 7. Indig Ottó: Ember a híd alatt (Vígsz.)

október 20. Pirandello: Játék vagy élet (N. Sz.)

október 24. Zilahy Lajos: A tizenkettedik óra (Magyar Sz.)

november 18. Vulpius: Helyet az ifjúságnak (Belvárosi Sz.)

november 19. de Falla: Egy rövid élet (Operaház)

december 5. Sík Sándor: István király (N. Sz.)

december 6. Liszt Ferenc: Magyar ábrándok (Operaház)

december 15. Kálidásza: Sakuntala (N. Sz.)

december 18. Hunyady Sándor: Az aranyifjú (Vígsz.)

december 23. Ábrahám Pál: Bál a Savoyban (Magyar Sz.)

1934

február 6. Magyarország felveszi a Szovjetunióval a diplomáciai kapcsolatokat.

március Megalakul Új Thália néven Márkus László, Pünkösti Andor és Bánóczy Dezső vállalkozása.

május 1. 1934: IX. tc. – Országos Irodalmi és Művészeti Tanácsot alakítanak.

június 26. A román kormány megtiltja magyar állampolgárok szerződését és fellépését.

július 25. Meggyilkolják E. Dollfuss osztrák kancellárt.

szeptember 27. Díszelőadás az Operaház ötvenéves jubileumán.

december 14. A Meseautó című film bemutatója

Az év folyamán megjelenik Kondor Imre Előtanulmányok a tragikum metafizikájához című kötete.

Bemutatók:

január 2. Cilèa: Adriana Lecouvreur (Operaház)

január 13. Deval: Tovaris (Vígsz.)

január 26. Strauss: József legendája (Operaház)

január 26. Rice: Számológép (Bethlen téri Sz.)

február 10. Götz: Dr. Praetorius (Belvárosi Sz.)

február 10. Gellért Lajos: Timosa (Bethlen téri Sz.)

február 16. Móricz Zsigmond: Rokonok (N. Sz.)

március 4. Felkai Ferenc: Bábel (Magyar Sz.)

március 21. Kingsley: Az orvos (Vígsz.)

március 23. Surányi Miklós: Aranybástya (N. Sz.)

március 29. Verdi: Don Carlos (Operaház)

április 4. Lehár Ferenc: Giuditta (Operaház)

április 24. Kálmán Imre: Ördöglovas (Király Sz.)

június 1. Török Sándor: Az idegen város (N. Sz.)

július 22. Eisemann Mihály–Komjáthy Károly: A cirkusz csillaga (Vígszínház a Fővárosi Cirkuszban)

szeptember 29. Emőd Tamás: A szegény ördög (Király Sz.)

november 1. Liszt Ferenc–Weiner Leó: Örök temetés (Operaház)

november 3. Molnár Ferenc: Az ismeretlen lány (Vígsz.)

november 16. Hatvany Lili: Lánc (Magyar Sz.)

november 19. Antoine–Levy: Szembekötősdi (N. Sz.)

december 6. Dohnányi Ernő: Szent fáklya (Operaház)

december 13. Potter: Trilby (Bethlen téri Sz.)

december 15. Jókai Mór–Hevesi Sándor: A kőszívű ember fiai (N. Sz.)

december 21. Eisemann Mihály: Én és a kisöcsém (Fővárosi Operettsz.)

december 21. Szántó Armand–Szécsen Mihály: Százhúszas tempó (Kamara Sz.)

december 28. Strauss: Arabella (Operaház)

1935

április 14. Zilahy Lajos meghirdeti az Új Szellemi Front mozgalmát.

április Erdélyi Mihály átveszi az Óbudai Kisfaludy Színház vezetését.

május 28. Magyar–német kulturális együttműködési szerződést írnak alá Berlinben.

június Németh Antal dr. a Nemzeti Színház új igazgatója.

nyarán Az Operaház a margitszigeti Póló színpadon tart előadásokat.

augusztus 27. Adolf Hitler és Horthy Miklós találkozója Berlinben.

szeptember 15. A Német Birodalomban kihirdetik a „nürnbergi” fajvédelmi törvényeket.

október 21. A Liszt-év megnyitása az Operaházban.

november 14. A Szent Péter esernyője című film bemutatója.

november 15. Márkus László az Operaház új igazgatója.

Az év folyamán megjelenik Kárpáti Aurél A menekülő lélek, Nagy Endre A kabaré regénye, Németh Antal: Bánk bán száz éve színpadon és N. Pulszky Romola: Nizsinszkij című könyve.

Bemutatók:

január 26. Ábrahám Pál: Viki (Magyar Sz.)

február 16. Hunyady Sándor: A három sárkány (Vígsz.)

március 8. Zilahy Lajos: Az utolsó szerep (N. Sz.)

március 13. Kodály Zoltán: Kuruc mese (Operaház)

március 23. Hunyady Sándor: Lovagias ügy (Vígsz.)

április 12. Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya (Király Sz.)

április 16. Respighi: A láng (Operaház)

szeptember 13. Benatzky: Az esernyős király (Belvárosi Sz.)

szeptember 28. Újházy György–Beethoven: Missa Solemnis (N. Sz.)

szeptember 28. Haméiri: Csodarabbi (Bethlen téri Sz.)

október 9. Vaszary Gábor: Monpti (Kamara Sz.)

október 18. Géraldy: Krisztin (N. Sz.)

október 25. Fodor László: Érettségi (Pesti Sz.)

november 1. Lavery: Az Úr katonái (Magyar Sz.)

november 22. Boros Elemér: Ti, szegény leányok (N. Sz.)

december 6. Planquette: Rip van Winkle (Operaház)

december 9. De Fries Károly: Budapest–Wien (Kamara Sz.)

december 14. Babay József: Napraforgó (N. Sz.)

december 21. Békeffy István–Stella Adorján: Méltóságos asszony (Andrássy úti Sz.)

1936

március 7. Hitler megszállja a Rajna-vidéket.

március 17. A Légy jó mindhalálig című film bemutatója.

május 10. Szegeden megalakul a Színháztudományi és Színpadművészeti Társaság.

június 16. Az 1846 óta fennálló, többször átépített Budai Színkörben megrendezik az utolsó bemutatót.

szeptember Oláh Gusztáv az Operaház főrendezője.

december 18. Az Aranyember című film bemutatója.

Az év folyamán megalakul a Művészi Bábjátékok Barátainak Szövetsége. – Megjelenik Valér Erik A korszerű színpad című műve.

Bemutatók:

január 17. Földes Imre: Ifj. Horváth Pál (N. Sz.)

január 18. Szomory Dezső: Bodnár Lujza (Vígsz.)

február 15. Zádor Jenő: Azra – Hubay Jenő: Az önző óriás (Operaház)

február 28. Csáky bíró lánya (A Kalotaszegi Földműves Színjátszók előadása a Városi Sz.-ban)

március 6. Debussy: A játékdoboz (Operaház)

március 7. Csathó Kálmán: Az én lányom nem olyan (Vígsz.)

március 20. Heltai Jenő: A néma levente (Magyar Sz.)

április 3. Móricz Zsigmond: Forr a bor (N. Sz.)

április 4. Szép Ernő: Szívdobogás (Pesti Sz.)

április 11. Eisemann Mihály: Meseáruház (Vígsz.)

április 24. Kállay Miklós: A roninok kincse (N. Sz.)

április 25. Monteverdi: Orfeo (Operaház)

május 8. Molnár Ferenc: Csoda a hegyek közt (Vígsz.)

május 22. Andai Ernő: Harangvirág (N. Sz.)

szeptember 19. Amiel: A virágzó asszony (Pesti Sz.)

szeptember 25. Shih I. Hsiung: Gyémántpatak kisasszony (N. Sz.)

október 14. Josset: Erzsébet, az elérhetetlen asszony (Vígsz.)

október 22. Molnár Ferenc–Hevesi Sándor: A Pál utcai fiúk (Royal Sz.)

október 29. Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára (Operaház)

november 11. Krasiński: Pokoli színjáték (N. Sz.)

november 13. Bókay János: Megvédtem egy asszonyt (Belvárosi Sz.)

november 27. Andai Ernő: Áruház (N. Sz.)

december 18. Ábrahám Pál: 3:1 a szerelem javára (Royal Sz.)

december 18. Barabás Pál: Pénz! Pénz! Pénz! (N. Sz.)

december 29. Muszorgszkij: Hovanscsina (Operaház)

1937

január 10. Megalakul a Független Színpad mozgalom.

január 13. Thomas Mann felolvasóestje a Magyar Színházban.

február 4. A Mária nővér című film bemutatója.

március 15. Megjelenik a Márciusi Front 12 pontja.

április 29. A Pogányok című film bemutatója.

június A kolozsvári református kollégium udvarán ötsíkú színpadon: Az ember tragédiája.

október 13. Riasztási és elsötétítési gyakorlat Budapesten.

október 25. A Nemzeti Színház centenáris díszelőadása.

október 28. A 111-es című film bemutatója.

október 29–november 1. Az Arc en Ciel a párizsi világkiállításon bemutatja Az ember tragédiája francia nyelvű bábváltozatát.

december 9. Szentgyörgyi Albert Nobel-díjat kap.

Az év folyamán megjelenik Galamb Sándor A magyar dráma története 1867-től 1896-ig című művének első kötete, Ascher Oszkár Beszédművészet, Hevesi Sándor Színház, Magyar Bálint A százéves Nemzeti Színház, Rédey Tivadar A Nemzeti Színház története című munkája. Fekete Pál szerkesztésében kiadják a Színházi mindentudó című füzetet.

Bemutatók:

január 8. Locher: Szülők lázadása (N. Sz.)

január 15. Bónyi Adorján: Hódítás (N. Sz.)

január 16. Zilahy Lajos: A szűz és a gödölye (Magyar Sz.)

január 21. Kós Károly: Budai Nagy Antal (Vígsz.)

január 22. Scribe: Egy pohár víz (Művész Sz.)

február 12. Lakatos László–Kosztolányi Dezső: Édes Anna (Belvárosi Sz.)

február 25. Lajtha László: Lysistrata (Operaház)

február 28. O’Neill: Amerikai Elektra (N. Sz.)

március 19. Bibó Lajos: Üveghintó (N. Sz.)

március 20. László Miklós: Illatszertár (Pesti Sz.)

március 27. Kálmán Imre: Josephine császárnő (Városi Sz.)

április 24. Goethe: Faust (N. Sz.)

április 30. Kodolányi János: Pogánytűz (N. Sz.)

május 26. Csokor: 1918. november 3. (Művész Sz.)

június 4. Babay József: Csodatükör (N. Sz.)

június 11. Verdi: Simon Boccanegra (Operaház)

szeptember 3. Gaál József: A peleskei nótárius (N. Sz.)

szeptember 9. Hoffmannsthal: Jedermann (Városi Sz.)

szeptember 11. Housman: Victoria Regina (Vígsz.)

szeptember 17. Molnár Ferenc: Delila (Vígsz.)

szeptember 18. Bókay János: Szakíts helyettem (Belvárosi Sz.)

október 1. Nyírő József: Jézusfaragó ember (N. Sz.)

október 16. Herceg Ferenc: Kék róka (N. Sz. Kamaraszínház)

október 21. Madách Imre: Az ember tragédiája (N. Sz.)

október 25. Ruzitska József: Béla futása (N. Sz.)

október 29. Shakespeare: III. Richárd (A Magyar Sz. 40. évfordulója).

november 5. Gluck: Iphigenia Auliszban (Operaház)

november 6. Boothe: Asszonyok (Vígsz.)

november 12. Johst: Thomas Paine (N. Sz.)

november 21. Treadwell: Mint a gépek (Független Sz.)

december 4. O’Neill: Mindörökké (Vígsz.)

december 17. Bibó Lajos: Eszter (N. Sz.)

1938

január 6. A Két fogoly című film bemutatója.

március 1. 1938: VII tc. a Nemzeti Színházról a centenárium alkalmából.

március 5. Az ún. „győri” fegyverkezési program.

március 12. A német katonaság bevonul Ausztriába: az „Anschluss”.

április 14. A Fekete gyémántok című film bemutatója.

május 29. Az 1938: XV. tc.: az ún. „első zsidótörvény”.

június 18. A Margitszigeti Szabadtéri Színpad első előadása: Shakespeare, Szentivánéji álom (N. Sz.).

augusztus 28. Létrehozzák a Színművészeti és Filmművészeti Kamarát (1938/6090. M.E. rendelet).

november 2. Az első „bécsi döntés”: a Felvidék visszacsatolása.

november 18. Az Uz Bence című film bemutatója.

december 22. A kamara első képviseleti ülése. Elnök: Kiss Ferenc, főtitkár: Cselle Lajos.

Hivatalos lapja a Magyar Színészet.

Az év folyamán megjelenik Angyal Endre Theatrum mundi, Lugosi Döme A szegedi Szabadtéri Játékok története, Pukánszkyné Kádár Jolán A Nemzeti Színház százéves története című monográfiájának második kötete (Iratok a Nemzeti Színház történetéhez) és A százéves Nemzeti Színház. Az 1937/38-as centenáris év emlékalbuma című kiadvány.

Bemutatók:

január 20. Borogyin: Igor herceg (Operaház)

február 25. Peju: Zivatar (N. Sz.)

március 12. Shaw: Candida (Független Sz.)

március 23. Szentpál Olga–Volly István: Mária-lányok – „drámai táncjáték” (Zeneakadémia)

március 26. Csathó Kálmán: Fűszer és csemege (N. Sz.)

március 30. Németh László: Villámfénynél (N. Sz. Kamaraszínház)

április 8. Dékány András: Aranysziget (N. Sz.)

április 9. Milhaud: Francia saláta (Operaház)

április 18. Poldini Ede: Himfy (Operaház)

április 22. Shakespeare: Lear király (N. Sz.)

május 14. Strindberg: Húsvét (Pesti Sz.)

május 19. Eliot: A hit győzelme (N. Sz. Kamaraszínház)

május 20. Calderon: A nagy világszínház (N. Sz.)

május 21. Paulini Béla: Magyar csupajáték (Művész Sz.)

június 10. Szophoklész: Elektra (N. Sz.)

szeptember 10. Asztalos Miklós: Farkaskaland (N. Sz.)

szeptember 17. Vaszary János: Angyalt vettem feleségül (Andrássy Sz.)

szeptember 21. Rice: Az utca (Magyar Sz.)

október 1. Liszt Ferenc: Krisztus (Operaház)

október 1. Iljin: Két cárnő (N. Sz.)

október 7. Simor Miklós–Ásguthy Erzsébet: Gázmérgezés a Domb-utcában (Városi Sz.)

október 15. Deval: Francia szobalány (Vígsz.)

október 27. Ádám Jenő: Mária Veronika (Operaház)

október 29. Berczeli Anzelm Károly: Fekete Mária (N. Sz.)

november 11. Priestley: A Conway-család (Belvárosi Sz.)

november 12. Kodolányi János: Vidéki történet (N. Sz.)

november 18. Herczeg Ferenc: Az utolsó tánc (N. Sz. Kamaraszínház)

november 25. Arisztophanész: Madarak (N. Sz.)

december 2. Három körösztén leán– Madách Imre: A civilizátor (Független Sz.)

december 6. Purcell: Dido és Aeneas (Operaház)

december 10. Kitsberg: Ordasok (N. Sz.)

december 16. Beethoven: Fidelio (Operaház)

december 31. Harsányi Zsolt: A zenélő óra (N. Sz.)

1939

február 15. A kormányzó Teleki Pál grófot nevezi ki miniszterelnökké. Az új kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere Hóman Bálint.

február 24. Magyarország csatlakozik az Antikommunista Paktumhoz.

május 5. A második „zsidótörvény” (1939:IV. tc.) kimondja: csak 6% zsidó tagja lehet a Színészkamarának.

június 29–30. Schiller: Wilhelm Tell (Az altdorfi Tell-játékok együttese a Margitszigeten).

augusztus 29. A színészkamara közli az ún. „stagione-beosztást”.

december 21. A Halálos tavasz című film bemutatója.

Az év folyamán megjelenik Imre Sándor Színház, Kilián Zoltán Rádióesztétika, Salamon Béla Hej, színművész! és Szász Károly A magyar dráma története című könyve.

Bemutatók:

január 5. Huszka Jenő: Erzsébet (Magyar Sz.)

január 21. Hunyady Sándor: Havasi napsütés (Vígsz.)

február 4. Knittel: Via mala (N. Sz.)

február 11. Kodolányi János: Földindulás (Belvárosi Sz.)

február 18. Kleist: Amphitryon (N. Sz.)

február 18. Rékai Nándor: Nagyidai cigányok (Operaház)

március 30. Fényes Szabolcs: Paprikás csirke (Andrássy Sz.)

április 1. Ibsen: Fiatalok szövetsége (N. Sz.)

április 19. Csajkovszkij: Romeó és Júlia – Borogyin, A. P.: Poloveci táncok (Operaház)

április 22. Tamási Áron: Tündöklő Jeromos (N. Sz.)

április 26. Heltai Jenő: Az ezerkettedik éjszaka (Magyar Sz.)

május 13. Németh László: VII. Gergely (N. Sz.)

mákus 14. Madách Imre: Az ember tragédiája (N. Sz. Kamaraszínház)

május 27. Tolsztoj–Kovách Aladár: Feltámadás (N. Sz.)

szeptember 9. Schreyvogel: A Kreml istene (N. Sz.)

szeptember 16. Tamási Áron: Énekes madár (N. Sz.)

szeptember 22. Ibsen: A tenger asszonya (N. Sz. Kamaraszínház)

szeptember 29. Fényes Szabolcs: Pusztai szerenád (Fővárosi Operettsz.)

október 10. Kodolányi János: Végrendelet (Belvárosi Sz.)

október 14. Fletcher-Lee–Hubay Miklós: Rembrandt (N. Sz. Kamaraszínház)

október 21. Madách Imre: Az ember tragédiája (Városi Sz.)

november 4. Németh László: Papucshős (N. Sz.)

november 9. Bókay János: Feleség (N. Sz. Kamaraszínház)

november 10. Ottó Ferenc: Júlia szép leány (Operaház)

december 6. Strauss: Pázmán lovag (Operaház)

december 16. Racine: AndromachePereskedők (N. Sz.)

december 23. Aszlányi Károly: Péter (Vígsz.)

1940

január 8. Megkezdődnek az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) színielőadásai a Goldmark Teremben.

január 12. A Semmelweis című film bemutatója.

március 11. A Comédie Française vendégjátéka a Vígszínházban.

május 25. A Schiller Theater (Berlin) vendégjátéka a Vígszínházban.

június A Belvárosi Színház csődbe megy.

augusztus 30. A „második bécsi döntés”: Észak-Erdély, Székelyföld – Nagyvárad, Kolozsvár – magyar fennhatóság alá kerül.

szeptember 15. Horthy kormányzó ünnepélyesen bevonul Kolozsvárra.

október 8. Bartók Béla és Pásztory Ditta búcsúhangversenye.

október 17. A Városi Színház a Magyar Művelődés Háza nevet kapja. Műsorát a Nemzeti Színház és az Operaház szolgáltatja.

november 29. Megnyílik Pünkösti Andor Madách Színháza.

Az év folyamán megjelenik Balassa Imre Déryné, Hont Ferenc Az eltűnt magyar színjáték, Staud Géza Dramaturgiai vázlatok, Székely György Színházelmélet Angliában 1882–1932 című munkája, Pukánszkyné Kádár Jolán A Nemzeti Színház százéves története című monográfiájának első kötete és Kassai Vidor Emlékezései.

Bemutatók:

január 8. Madách Imre: Mózes (OMIKE)

január 13. Forzano: Caesar (N. Sz.)

január 20. Maugham: Fenség, fizetek! (Pesti Sz.)

február 3. Bibó Lajos: Sasfészek (N. Sz.)

február 3. Machiavelli: Mandragora (Andrássy Sz.)

március 9. Nyírő József: Új haza (N. Sz.)

március 12. „Eleven újság” (OMIKE)

március 14. Költők a népért” (Zeneakadémia)

március 15. Eisemann Mihály: Tokaji aszú (Magyar Sz.)

március 16. Gréban: Igazi Passió (M. Művelődés Háza)

március 30. Jarviluoma: Északiak (N. Sz.)

április 3. Somogyváry Gyula: Frontharcosok (M. Művelődés Háza)

május 4. Pergolesi: La Serva padrona (OMIKE)

május 8. Begovic: Ki a harmadik? (N. Sz. Kamaraszínház)

május 15. Strauss: Daphne (Operaház)

május 24. Takács Jenő: Nílusi legenda (Operaház)

június 15. Puccini: Angelica nővér – Strauss: Daphne (Margitszigeti Szabadtéri Sz.)

szeptember 7. Eszterhás István: Döbrönte kürtje (N. Sz.)

szeptember 14. Schiller: Tell Vilmos (N. Sz.)

szeptember 14. Harsányi Zsolt–Zágon István: XIV. René (Vígsz.)

október 16. Márai Sándor: Kaland (N. Sz. Kamaraszínház)

október 26. Pünkösti Andor: Három narancs szerelmese (N. Sz.)

november 9. Herczeg Ferenc: Aranyborjú (N. Sz.)

november 9. Hebbel: Judit (OMIKE)

november 13. Szentimrei Jenő: Csáky bíró háza (Művelődés H.)

november 15. Fekete István: Hajnalodik (Magyar Sz.)

november 29. Móricz Zsigmond: Kismadár (Madách Sz.)

december 7. Bókay János: Négy asszonyt szeretek (N. Sz.)

december 7. Wolff-Ferrari: Susanne titka (OMIKE)

december 11. Heltai Jenő: Egy fillér (Vígsz.)

december 21. Kovách Aladár: Téli zsoltár (N. Sz.)

december 31. Magyar Szilveszter-est (Művelődés Háza)

1941

január 16. A Dankó Pista című film bemutatója.

február 13. A kolozsvári Zsidó Színház megkezdi működését.

március 17. Rév István Árpád Nemzeti Bábszínjáték néven megnyitja hivatásos bábművészszínházát.

április 3. Gróf Teleki Pál öngyilkos lesz. Utóda a miniszterelnöki székben Bárdossy László.

április 11. Magyarország részt vesz a Jugoszlávia elleni támadásban.

április 21–23. A berlini Operaház vendégjátéka Pesten.

június 22. Németország megtámadja a Szovjetuniót.

június 26. Kassa bombázása”. – Magyarország hadat üzen a Szovjetuniónak.

augusztus 8. A „harmadik zsidótörvény” – a házasságokról.

szeptember 5. Az Erzsébet királyné című film bemutatója.

november 9. A Kolozsvári Nemzeti Színház megnyitó díszelőadása a restaurált Hunyadi téri épületben. – Főigazgató: báró Kemény János, drámai igazgató: Táray Ferenc, zeneigazgató: Vaszy Viktor.

december 20. A Tóparti látomás című film bemutatója.

december 26. A Népszava „karácsonyi” száma.

Az év folyamán megjelenik Bárdos Artúr Játék a függöny mögött, Hubay Miklós Nemzeti színjátszás – drámai magyarság, Lakatos Emília Bábszínház, Simon Zsuzsa–Ascher Oszkár–Mányai Lajos Láthatatlan színház című munkája és Fáy András Színészeti tanulmányai.

Bemutatók:

január 4. Huszka Jenő: Gyergyói bál (Új Magyar Sz.)

január 25. Tamási Áron: Vitéz lélek (N. Sz.)

január 27. Mozart: Szöktetés a szerájból (OMIKE)

február 8. Vuolijoki: Niskavuori asszonyok (N. Sz.)

március 8. Teleki László: A kegyenc (N. Sz.)

március 8. Buday Dénes: Fityfiritty (Fővárosi Operettsz.)

március 15. An-Ski: Dybuk (OMIKE)

március 22. Borberg: Hol az igazság? (N. Sz.)

március 28. Maugham–Jerome: Színház (Vígsz.)

április 5. Barabás Pál: 2000 pengős férfi (Új Magyar Sz.)

április 26. Osztrovszkij: Az örvény (N. Sz.)

május 10. Ibsen: Peer Gynt (N. Sz.)

május 20. Goethe: Ős-Faust – Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (a Nemzeti Sz. vendégjátéka Frankfurt am Mainban)

május 22. Respighi: Lucretia – Casella, A.: A korsó (Operaház)

augusztus 25. Újházy György: Szent Margit legenda (Művelődés H.)

szeptember 17. Grillparzer: Bánk hűsége (N. Sz.)

szeptember 19. Pirandello: IV. Henrik (Madách Sz.)

október 7. Buday Dénes–Babay József: Csodatükör (Fővárosi Operettsz.)

október 11. Ibsen: Nóra (N. Sz.)

október 25. Illés Endre: Törtetők (N. Sz.)

november 4. Szomory Dezső: Takáts Alice (OMIKE)

november 15. Winter: Tűzvész (Pesti Sz.)

november 26. Grillparzer: Medea (Új Magyar Sz.)

november 29. Csokonai-est (Vigadó – A Költő és kora sorozat I. része)

december 5. Mozart–Harangozó Gyula: A póruljárt kérő (Operaház)

december 6. Móricz Zsigmond: Aranyos öregek (N. Sz.)

december 17. Bahr: Koncert (N. Sz. Kamaraszínház)

december 21. Donáth Ede: Szulamit (OMIKE)

1942

február 6–8. József Attila-est (A Költő és kora sorozatban).

március 28. Megnyílik a Vidám Színház (igazgató: Sárossy Szüle Mihály).

április 4. A Dr. Kovács István című film bemutatója.

május 5. A VKM megszünteti a „stagione-rendszert”.

május 13. Betiltják a Rendületlenül című estet a Költő és kora sorozatban.

június 29–július 5. A „népi írók” konferenciája Balatonszárszón.

július 3. Lemond Hóman Bálint kultuszminiszter. Utóda Szinyei-Merse Jenő.

július 25. A 2. magyar hadsereg a Donhoz érkezik.

augusztus 18. Az Őrségváltás című film bemutatója.

október 1. A harmincadik című film bemutatója.

november 15. Egynapos ünnepség Kolozsváron az erdélyi magyar színjátszás 150 éves évfordulója tiszteletére.

november 17. A firenzei Teatro Communale vendégjátéka.

november 23. A berlini Schiller Theater vendégjátéka a Vígszínházban.

december 17. A Katyi című film bemutatója.

Az év folyamán megjelenik Bisztray Gyula Színházi esték 1930–1940, Hegedűs Tibor A színész, a színpad és a hangosfilm, ifj. Horváth István Örök színház, Kürti Pál Világszínház két háború között, Réti L. Pál Színészvásár, Zitás Bertalan A Tábori Színház krónikája című munkája, a Nemzeti Színház évkönyve és a színészkamara fegyelmi szabályzata.

Bemutatók:

január 10. Németh László: Cseresnyés (N. Sz.)

január 23. Felkai Ferenc: Néró (Madách Sz.)

február 7. Harsányi Zsolt: A bolond Ásvayné (N. Sz.)

március 15. Kókai Rezső: István király (Operaház)

március 20. Fényes Szabolcs: Vén diófa (Új Magyar Sz.)

március 28. Giordano: André Chénier (Operaház)

április 11. Schiller: Ármány és szerelem (N. Sz. - Heinrich George vendégrendezése)

április 17. Ardrey: Jelzőtűz (Madách Sz.)

április 22. Farkas Ferenc: A bűvös szekrény (Operaház)

május 4. Pergolesi, G. B.: Az úrhatnám szolgáló – Haydn, J.: A patikus (Nemzeti Bábszínjáték)

május 9. Bibó Lajos: Hibások (N. Sz.)

május 15. Mozart: Bastien et Bastienne (OMIKE)

május 19. Hubay Miklós: Hősök nélkül (N. Sz. Kamaraszínház)

május 23. Shakespeare: Falstaff (N. Sz.)

június 5. Beethoven: Prometheus teremtményei (Operaház)

szeptember 5. Kós Károly: Országépítő (N. Sz.)

szeptember 11. Darvas József: Szakadék (Madách Sz.)

szeptember 23. Huszka Jenő: Mária főhadnagy (Fővárosi Operettsz.)

október 9. Felkai Ferenc: Potemkin (Madách Sz.)

október 24. Tamási Áron: Csalóka szivárvány (N. Sz.)

október 31. Egk: A csodahegedű (Operaház)

november 14. Schiller: Don Carlos (N. Sz.- Hans Meissner vendégrendezése)

november 20. Strindberg: Haláltánc (Új Magyar Sz.)

november 22. Hauptmann: Iphigenia Delphiben (N. Sz.)

december 4. Molière: A képzelt beteg – Versaillesi rögtönzés (Madách Sz.)

december 5. Márai Sándor: A kassai polgárok (N. Sz.)

december 12. Vaszary János: Egy nap a világ (Andrássy Sz.)

december 12. Schumann: Álomjáték (Operaház)

december 31. Duran: Bolero (N. Sz. Kamaraszínház)

1943

január 1. Megindul a Vörös Hadsereg támadása a voronyezsi fronton. A Donnál szétverik a 2. magyar hadsereget. Embervesztesége megközelíti a 150 ezer főt.

január 29. Az Emberek a havason című film bemutatója.

március elején Magyar tárgyalások Stockholmban egy esetleges békekötés feltételeiről.

május 5. Az Egy bolond százat csinál című film bemutatója.

július 1. Másfél hónapos operettciklus a kolozsvári Nyári Színkörben.

augusztus 23–29. A Magyar Élet Könyvbarátok és a Soli Deo Gloria szövetség konferenciája Balatonszárszón, mintegy hatszáz résztvevővel.

október 15. Horthy Miklós kormányzó sikertelen „kiugrási kísérlete”. – A főhatalmat Szálasi Ferenc, nyilas „nemzetvezető” veszi át, és teljes mozgósítást rendel el.

november 28. Megkezdődik a szövetséges nagyhatalmak konferenciája Teheránban.

december 31. A Sári bíró című film bemutatója.

Az év folyamán megjelenik Bárdos Artúr A színház műhelytitkai, Klempa Károly Kereszténység és tragikum, Lengyel Dénes Székely színház című könyve.

Bemutatók:

január 2. Giraudoux: Sellő (N. Sz.)

január 27. Illés Endre: Méreg (Pesti Sz.)

január 29. Du Maurier: A Manderley-ház asszonya (Vígsz.)

február 20. Lehár Ferenc: A garabonciás (Operaház)

február 27. Szophoklész: Oedipus király – Oedipus Kolonosban (N. Sz.)

március 12. Remenyik Zsigmond: Az atyai ház (Vígsz.)

március 18. Madetoja: Északiak (Operaház)

március 22. Racine: Eszter (OMIKE)

április 2. Hauptmann: Henschel fuvaros (Új Magyar Sz.)

április 13. Händel: Rodelinda (Operaház)

április 14. Niccodemi: Tacskó (N. Sz. Kamaraszínház)

április 14. Buday Dénes–Eisemann Mihály–Fényes Szabolcs: Egy boldog pesti nyár (Fővárosi Operettsz.)

április 24. Buday Dénes: Tábornokné (Új Magyar Sz.)

április 28. Zilahy Lajos: Szépanyám (N. Sz.)

április 30. Ibsen: Rosmersholm (Madách Sz.)

május 8. Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony (Operaház)

május 10. Pap Károly: Mózes (OMIKE)

június 4. Eisemann Mihály: Fekete Péter (Vígsz.)

szeptember 11. Possonyi László: Szilágyi Irma (N. Sz.)

szeptember 11. Shaw: Warrenné mestersége (Pesti Sz.)

szeptember 17. Shakespeare: Hamlet (Madách Sz.)

október 8. Molière: Tartuffe (N. Sz. Kamaraszínház)

október 23. Molter Károly: Örökmozgó (N. Sz.)

október 23. Mozart: Éji zene – Strauss: Császárkeringő Ravel: Bolero (Operaház)

november 13. Kerecsendi Kiss Márton: Az első (Új Magyar Sz.)

november 20. Tirso de Molina: A zöldnadrágos lovag (N. Sz.)

december 2. Herczeg Ferenc: Fecske és denevér (Pesti Sz.)

december 5. Laurisin Miklós: Debreceni história (Operaház)

december 12. Zilahy Lajos: Fatornyok (N. Sz. Kamaraszínház)

1944

január 26. A Kalotaszegi Madonna című film bemutatója.

március 19. A német hadsereg megszállja Magyarországot.

március 30. A Futótűz című film bemutatója.

április 3. Az első angol bombatámadás Budapest ellen.

április 26. A fővárosban gettókat alakítanak ki.

áprilisában Pünkösti Andortól megvonják a Madách Színház igazgatói engedélyét. Utódjául Cselle Lajost nevezik ki.

június 2. Légitámadás éri Kolozsvárt. Négynapos játékszünet után még június 30-ig tartanak előadásokat.

július 25. Márkus László lemond az Operaház igazgatói tisztéről. Utóda október 26-ig Lukács Miklós, majd december végéig Sámy Zoltán. Németh Antal lemond a Nemzeti Színház igazgatói tisztéről. Utóda Kovách Aladár, novembertől Kiss Ferenc.

július Az Egy gép nem tért vissza című film bemutatója.

szeptember 14. Hadműveleti okokból felfüggesztik a kolozsvári Nemzeti Színház működését.

Az együttes egy részlege november 10-től december 10-ig a budapesti Művelődés Házában játszik.

október 11. A 2. Ukrán Front csapatai elérik Kolozsvárt.

október 31. Kolozsváron magyar–román együttes közös ünnepi díszelőadása. – November 7-én az Iglói diákokkal a helyben maradt tagokkal megindul a rendszeres évad.

november 24. A Rákóczi nótája című film bemutatója.

november 29. A 3. Ukrán Front csapatai bevonulnak Pécsre.

december 12. A bombakáros Nemzeti Színház együttese a Fővárosi Operettszínházban tart előadásokat.

december 22. Debrecenben megalakul az Ideiglenes Nemzetgyűlés. – Kultuszminiszter: gróf Teleki Géza.

Az év folyamán megjelenik Pierre Brisson Bolond évek színháza, Góth Sándor Ha Molière naplót írt volna, Heszke Béla Színház című könyve és Galamb Sándor A magyar dráma története 1867-től 1896-ig című művének második kötete.

Bemutatók:

január 6. Harmath Imre: Békebeli béke (OMIKE)

január 14. Rössner: Első Anna és Harmadik Károly (Madách Sz.)

január 26. Wilder: A mi kis városunk (Vígsz.)

január 26. Bibó Lajos: Napfoltok (N. Sz.)

február 12. Vaszary János: A pénz nem boldogít (Andrássy Sz.)

február 12. Molnár Ferenc: Delila (OMIKE)

február 25. Herczeg Ferenc: Aranyszárnyak (Vígsz.)

március 25. Schwengeler: Hontalan nép (N. Sz.)

április 29. Eisemann Mihály: Őfelsége, a mama (Új Magyar Sz.)

május 20. Kemény János: Péter (N. Sz.)

június 16. Kádár Lajos–Solymosi István–Dövényi Nagy Lajos. Ártatlanok (Madách Sz.)

augusztus 14. Zitás Bertalan: Toldi Miklós (Új Magyar Sz.)

szeptember 16. Bánffy Miklós: A nagyúr (N. Sz.)

október 14. Hauptmann: Bernd Róza (Madách Sz.)

november 3. Raynal: A férfi szíve (N. Sz. Kamaraszínház)

december 1. Lagerlöf–Knudsen: Portugália császára (Vígsz.)

december 1. Fendrik Ferenc: Az én fiam (Madách Sz.)

december 8. Ibsen: A vadkacsa (Vígsz.)

1945

január 18. A Vörös Hadsereg bevonul Budapestre. A német csapatok felrobbantják az Erzsébet hidat.

január 28. Szabadság matiné a Magyar Színház épületében.

február 8. A Budapesti Nemzeti Bizottság háromtagú „direktóriumot” nevez ki az Operaház élére Komáromy Pál, Székely Mihály és Nádasdy Kálmán személyében.

február 13. Befejeződik Budapest ostroma. Az Ideiglenes Kormány 10210/1945 sz. ME. rendelete szabályozza a Művészeti Tanács működését.

február 16. A budapesti Nemzeti Bizottság megbízza Major Tamást a Nemzeti Színház, Jób Dánielt a Vígszínház, Bárdos Artúrt a Belvárosi Színház vezetésével.

március 16. Az Operaház Erkel Ferenc Bánk bánjával nyitja meg kapuit.

április 10. Megalakul a Magyar Írók Szövetsége.

április Palasovszky Ödönnek engedélyezik a Madách Színház megnyitását.

május 6. Megalakul a Magyar Színészek Szabad Szakszervezete.

június 21. Tompa Miklós és Kemény János megbízást kap a marosvásárhelyi együttes megalapítására.

július A Nemzeti Színház hetvenegy tagjának szerződését nem újítják meg.

nyáron A Színművészeti Főiskola táncművészeti szakot indít; Szabadkán megalakul a Magyar Népszínház.

augusztus 29. Kormányhatározat arról, hogy Szegeden alakul meg az ország harmadik nemzeti színháza Lehotay Árpád és Vaszy Viktor vezetésével.

szeptember Hont Ferenc vezetésével megnyílik a Madách Színház, mely a színművészeti főiskola gyakorló színházaként működik.

szeptember 22. Bemutatják A tanítónő című filmet.

október 1. A Kolozsvári Magyar Színház a 233. sz. kormányrendelettel teljes jogú állami intézménnyé válik.

október 24. Megalakul az Egyesült Nemzetek Szövetsége, az ENSZ.

október 27. Bemutatják a Vihar után című filmet.

november 1. Megalakul az UNESCO.

november 15. Keresztury Dezső lesz a kultuszminiszter.

november 16. A kolozsvári Magyar Színház megnyitása napján meghal Janovics Jenő. Az új igazgató Szentimrei Jenő.

november 22. Osváth Béla vezetésével megkezdi működését a Hódmezővásárhelyi Színjátszó Társaság.

Bemutatók:

február 25. Kodály Zoltán: Missa brevis (Operaház)

március 1. Csokonai Vitéz Mihály: Az özvegy Karnyóné (N. Sz. Kamaraszínház)

március 3. Toller: Géprombolók (Szabad Sz.)

március 9. Molière: Tartuffe (N. Sz. Kamaraszínház)

március 24. Szájkosár nélkül (Pódium Kabaré)

április 1. Steinbeck: Lement a hold (Művész Sz.)

április 25. Katona József Bánk bán (N. Sz.)

május 5. Csehov: A medveA dohányzás ártalmasságáról – Madách Imre: A civilizátor (N. Sz. Kamaraszínház)

május 5. Török Sándor: Különös éjszaka (Belvárosi Sz.)

május 18. Háy Gyula: Tiszazug (N. Sz. a Magyar Sz.-ban)

május 28. Balra át! (Pódium Kabaré)

május 30. Gorkij: Éjjeli menedékhely (Vígsz.)

június 9. Sosulja: Ak és az emberek (Madách Sz.)

június 25. Rahmanov: Viharos alkonyat (N. Sz. Kamaraszínháza)

július 1. Molnár Ferenc: A hattyú (Vígsz.)

július 5. Brecht–Weill: Koldusopera (Szabad Sz.)

szeptember 12. Balázs Béla: Boszorkánytánc (Belvárosi Sz.)

szeptember 21. Cocteau: Rettenetes szülők (Művész Sz.)

szeptember 22. Shaw: Blanco Posnet elárultatása (Magyar Sz.)

szeptember 28. Wilder: A mi kis városunk (Vígsz.)

október 4. Cocteau: Szent szörnyetegek (N. Sz. Kamaraszínház)

október 19. Shaw: Szent Johanna (N. Sz.)

október 19. Christie: Egérfogó (Új Színház)

október 26. Gábor Andor: Dollárpapa (Vígsz.)

október 27. Szolovjov: Csendháborító (Magyar Sz.)

november 8. Szimonov: Orosz emberek (N. Sz.)

november 10. Csajkovszkij: Pique Dame (Operaház)

december 6. Priestley: Veszélyes forduló (N. Sz. Kamaraszínház)

december 7. Heltai Jenő: A néma levente (Magyar Sz.)

december 7. Maugham: Eső (Művész Sz.)

december 12. Bartók Béla: A csodálatos mandarin – Manuel de Falla: Szerelmi varázs (Operaház)

december 14. Márai Sándor: Varázs (Vígsz.)

december 21. Jacobi Viktor: Sybill (Fővárosi Operettsz.)

1946

február 1. Az 1946: I. tc. Magyarországot köztársasággá nyilvánítja.

március 10. Marosvásárhelyen megnyílik az Állami Székely Színház.

május 16. A VKM pályázatot ír ki színigazgatói engedélyekre.

július Művészeti Tanács alakul, keretében a Színművészeti Szaktanács.

július 4–6. Ismét megrendezik a Könyvnapot.

július 24. A Magyar Tudományos Akadémia Kodály Zoltánt választja elnökéül.

augusztus 1. A kormány értékálló pénzt bocsát ki: a forintot.

augusztus 20. Felavatják az újjáépített Szabadság hidat (a volt Ferenc József hidat).

szeptember 1. Dr. Tóth Aladár az Operaház igazgatója.

december 3–14. A Russzkij Dramaticseszkij Tyeatr (Kijev) vendégjátéka a Magyar Színházban.

Az év folyamán megjelenik Lukács György Goethe és kora, Vámosi Nagy István A holnap drámája és Sztanyiszlavszkij Egy színész felkészül című munkája.

Bemutatók:

január 11. Anouilh: Poggyász nélkül (Művész Sz.)

január 17. Nestroy–Heltai Jenő: Lumpácius Vagabundus (N. Sz.)

január 18. Bíró Lajos: Felszállott a páva (Vígsz.)

február 13. Gádor Béla: Részeg éjszaka (Magyar Sz.)

március 7. Láng György: Akik túlélték (Belvárosi Sz.)

március 14. Balázs Béla: Mozart (Vígsz.)

április 2. Shaw: Pygmalion (Magyar Sz.)

április 5. Gogol: A revizor (N. Sz.)

április 14. Plautus: A hetvenkedő katona (N. Sz. Kamaraszínház)

április 19. Labiche: Florentin kalap (Fővárosi Operettsz.)

április 20. Shaw: Megtört szívek háza (Madách Sz.)

április 20. Molnár Ferenc: A császár (Vígsz.)

május 10. Háy Gyula: Isten, császár, paraszt (N. Sz.)

május10. Szilágyi László–Kellér Dezső: Szabotál a gólya (Medgyaszay Sz.)

május 13. Katajev: Hajrá! (Magyar Sz.)

június 7. Gáspár Margit: Új isten Thébában (Belvárosi Sz.)

június 9. Gershwin: Amerikai rapszódia (Operaház)

június 14. Pirandello: Az ember, az állat és az erény (Művész Sz.)

július 5. Búcsú a pengőtől (Pódium Kabaré)

július 26. Itt a forint! (Magyar Sz.)

augusztus 15. Katscher: Gyertyafénykeringő (Fővárosi Operettsz.)

augusztus 30. Osztrovszkij: Holló a hollónak (Magyar Sz.)

szeptember 16. Hunyady Sándor: Lovagias ügy (Pesti Sz.)

szeptember 20. Anouilh: Euridike (Művész Sz.)

szeptember 27. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (N. Sz.)

október 6. Maeterlinck: Vakok (Pódium)

október 9. Priestley: Ismeretlen város (Vígsz.)

október 18. O’Neill: Vágy a szilfák alatt (N. Sz.)

október 23. Békeffi István–Stella Adorján: Janika (Magyar Sz.)

november 6. Giraudoux: Trójában nem lesz háború (Művész Sz.)

november 8. Shakespeare: Rómeó és Júlia (Belvárosi Sz.)

november 15. Hemingway: Ötödik hadoszlop (N. Sz.)

november 29. Christie: Tíz kicsi néger (Művész Sz.)

december 12. Hauptmann: A bunda (N. Sz. Kamaraszínház)

december 13. Werfel: Jakobowsky és az ezredes (Belvárosi Sz.)

december 20. Kemény Egon: Fekete Liliom (Fővárosi Operettsz.)

december 23. Kolozsvári Grandpierre Emil: A tőzsdelovag (Pesti Sz.)

1947

február 10. Párizsban aláírják a békeszerződést.

március 11. Rév István igazgató a Nemzeti Bábszínjáték államosítását javasolja.

március 15. Ortutay Gyula kap kultuszminiszteri megbízást.

május 27–31. Az I. Magyar Bábjátékos Kongresszus.

július 7. A Művészeti Tanács ajánlólistája a bemutatásra javasolt színművekről.

július 18. A Román Népköztársaság állami színházzá nyilvánítja a kolozsvári Magyar Színházat és Népoperát.

július 21. A Színművészeti Akadémia Nemzetközi Színházi Intézet létesítését javasolja.

augusztus 1. Elindítják az első hároméves tervet.

október 24. A VKM tudomásul veszi a Dramaturgiai Tanácsadó Iroda működését. Vezetője Kárpáti Aurél.

november 6. Magyarország az UNESCO tagja.

december 1. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége megszervezi a Mesebarlang nevű bábszínházat.

december 5. Miskolcon megnyílik Bod László Művészi Bábszínháza.

Az év folyamán betiltják Szőts István Ének a búzamezőkről című filmjének forgalmazását. – A Petőfi Színpad keretében Muharay Elemér népi színjátszói és Szokolay Béla bábjátékosai tartanak előadásokat. – Szegeden Inczédy Kálmán Első Országos Pedagógiai Bábszínházat szervez. – Megjelenik Büky Béla Bábjátékkönyv, Faragó Ödön A magyar színészet országútján, Lutter Tibor Dráma és valóság, Nagy Adorján A beszédtechnika vezérfonala című munkája és az Országos Magyar Színművészeti Akadémia Könyvtárának tizenegy kötete.

Bemutatók:

január 3. Steinbeck: Egerek és emberek (Madách Sz.)

január 5. Masenius [Jakob Masen]–Szentes Regináld: Az úrhatnám kovács (N. Sz. Kamaraszínház)

január 17. Zsolt Béla: Nemzeti drogéria (Vígsz.)

január 30. Tamási Áron: Hullámzó vőlegény (N. Sz. Kamaraszínház)

január 30. Priestley: Váratlan vendég (Pesti Sz.)

február 7. Gorkij: Jegor Bulicsov (N. Sz.)

február 7. Balázs Béla: Lulu és Beáta (Belvárosi Sz.)

február 7. Gádor Béla: Urak, költők, gyilkosok (Művész Sz.)

február 21. Felkai Ferenc: Pilátus (Vígsz.)

március 21. Déry Tibor: Tükör (N. Sz.)

március 27. Háy Gyula: Romok (N. Sz. Kamaraszínház)

április 3. Csehov: Három nővér (Vígsz.)

április 24. Létraz: Az ígéret hölgye (Medgyaszay Sz.)

április 25. Jemnitz Sándor: Divertimento (Operaház)

május 1. Sartre: A tisztességtudó utcalány (N. Sz.)

május 4. Musatescu: Titanic-keringő (Madách Sz.)

május 9. Fényes Szabolcs: Rigó Jancsi (Fővárosi Operettsz.)

május 16. Sartre: Temetetlen holtak (Művész Sz.)

május 23. Arisztophanész: A nők összeesküvése (Vígsz.)

május 30. Gribojedov: Az ész bajjal jár (N. Sz.)

május 30. Kesselring: Arzén és levendula (Művész Sz.)

július 1. Muszorgszkij: Borisz Godunov (Operaház)

szeptember 19. Saroyan: Így múlik el az életünk (Vígsz.)

szeptember 25. Madách Imre: Az ember tragédiája (N. Sz.)

október 1. Meller Rózsi: Egy bála rizs (Belvárosi Sz.)

október 3. Skvarkin: Az idegen gyermek (Pesti Sz.)

október 16. Shaw: Szerelmi házasság (N. Sz. Kamaraszínház)

október 22. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (Művész Sz.)

október 31. Szimonov: Az orosz kérdés (N. Sz.)

december 12. Jonson–Zweig: Volpone (Belvárosi Sz.)

december 13. Shakespeare: III. Richárd (N. Sz.)

december 19. O’Neill: Anna Christie (Pesti Sz.)

december 22. Britten: Peter Grimes (Operaház)

december 23. Hervé: Lili (Magyar Sz.)

december 23. Lavery: Az Úr katonái (Kis Színház)

1948

január 1. A Valahol Európában című film bemutatója.

január 16. Megjelenik a 150/1948. számú kormányrendelet az Országos Magyar Színművészeti Akadémiának Színház- és Filmművészeti Főiskolává történő átszervezéséről.

február Az 1948:XVIII. tc. megalapítja a Kossuth-díjat.

február 29–március 10. A Varsói Jiddis Színház vendégjátéka a Zeneakadémián.

március 11. Megszervezik az Országos Filmhivatalt.

május 8–17. A marosvásárhelyi Állami Székely Színház vendégjátéka Bukarestben.

május 28. A Madách Színházat mint a színművészeti főiskola játékhelyét állami intézménynek tekintik.

június 12. Megalakul a Magyar Dolgozók Pártja.

nyáron Aradon és Szatmáron megszűnik a magyar nyelvű színjátszás. – A nagyváradi színház állami státust kap. – Megnyílik a sepsiszentgyörgyi színház.

augusztus 18. Bemutatják a Beszterce ostroma című filmet.

október 7. A Gazdasági Főtanács 2431/1948 rendelete értelmében a Mesebarlangot állami intézménnyé minősítik.

szeptember 2. Az MDP táncaktívát tart.

december 11. Megnyílik az önálló Kolozsvári Magyar Operaház.

december 23. A Talpalatnyi föld című film bemutatója.

Az év folyamán megjelenik Cserés Miklós Láthatatlan színház – A rádió dramaturgiája, Füst Milán Látomás és indulat a művészetben, Kálmán László Bevezetés a színháztudományba és Színházesztétika, Kárpáti Aurél Örök Shakespeare, Kosztolányi Dezső Színház, Lukács György A realizmus problémái és Móricz Zsigmond Shakespeare című munkája. – Prágában megalakul a Nemzetközi Színházi Intézet, az ITI (International Theatre Institute).

Bemutatók:

január 8. Ibsen: Hedda Gabler (Művész Sz.)

január 9. Déry Tibor: Itthon (N. Sz.)

január 29. Gow–d’Usseau: Mélyek a gyökerek (Művész Sz.)

január 30. Kassák Lajos: És átlépték a küszöböt (N. Sz.)

január 30. Gyárfás Miklós: Vásott apostol (Pesti Sz.)

február 13. Szirmai Rezső: Visszafelé az úton (Vígsz.)

február 27. Bartók Béla–Balázs Béla: Bálványosvár (Operaház)

március 5. Afinogenov: Kisunokám (Állami Madách Sz.)

március 8. Corneille: A mártír (Kis Színház)

március 11. Kirkland: Dohányföldek (N. Sz. Kamaraszínház)

március 15. Kodály Zoltán–Balázs Béla: Czinka Panna (Operaház)

március 17. Tavaszi hangok (Magyar Sz.)

március 22. Sztravinszkij: Kártyajáték – Prokofjev: Concerto – Chaumette: Piros cipő – Sarasate: Cigánymelódiák Ravel: Introduction et allegro (Operaház)

április 10. Offenbach: Szép Heléna (Fővárosi Operettsz.)

április 23. Shakespeare: Lear király (N. Sz.)

május 4. Shaw: Warrenné mestersége (N. Sz. Kamaraszínház)

május 9. Szigeti József: Rang és mód (N. Sz.)

május 22. Hellmann: Kis rókák (Művész Sz.)

június 4. Csehov: Cseresznyéskert (N. Sz.)

június 6. Borogyin: Igor herceg (Operaház)

június 26. Hart–Kaufman: Így élni… ó! (Magyar Sz.)

június 29. Gilbert: Ártatlan Zsuzsi (Medgyaszay Sz.)

július 9. Emőd Tamás–Török Rezső: Ida regénye (Művész Sz.)

szeptember 10. Babits Mihály: A literátor (Kis Színház)

szeptember 10. Örkény István–Gyárfás Miklós: Különös házasság (Pesti Sz.)

szeptember 17. Roland: Simone és a béke (Vígsz.)

szeptember 17. Galsworthy: Úriemberek (Kis Kamara)

szeptember 24. Petrov: A béke szigete (Állami Madách Sz.)

október 16. Horváth Jenő: Nem nősülök (Fővárosi Operettsz.)

október 27. Companeez–Noe: Estére jóbarát érkezik (Vígsz.)

október 29. Miller: Édes fiaim (Művész Sz.)

november 12. Osztrovszkij: Erdő (N. Sz.)

november 13. Illyés Gyula: A lélekbúvár (N. Sz. Kamaraszínház)

november 21. Kenessey Jenő: Majális (Operaház)

december 1. Aymé, M.: Őnagysága és a mészáros (Pesti Sz.)

december 15. Háy Gyula: Ítélet éjszakája (Állami Madách Sz.)

december 16. Móricz Zsigmond: Úri muri (N. Sz.)

december 17. Kanin: Ócskavas nagyban (Kis Kamara)

december 25. Nicolai: A windsori víg nők (Operaház)

1949

január 20. Megalakul a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, a KGST.

február 1. Megalakul a Népfront.

február 1. Háromtagú direktórium veszi át a kolozsvári színházak vezetését, amelyet szeptember 27-én Marosi Péter igazgató vált fel.

február 8. Ítélet Mindszenty József bíboros perében.

február 10. A Mágnás Miska című film bemutatója.

február 20. Megalakul a Magyar Bábjátékosok Szövetsége.

március 26. A Forró mezők című film bemutatója.

április 4. Megalakul az Észak Atlanti Szerződés Szervezete, a NATO.

április 14. A Díszmagyar című film bemutatója.

április 23. Nemzeti ünneppé nyilvánítják május 1-jét.

április 25. A Mozdulatkultúra Egyesület feloszlatja önmagát.

május 19. A Janika című film bemutatója.

június 8. Az újjáválasztott országgyűlés első ülése új minisztériumok felállításáról elfogadja az 1949:XV. törvényt. Megszervezik a Népművelési Minisztériumot. Vezetője: Ortutay Gyula.

június 11. Megalakul az új kormány, az ún. Népfront-kormány. Miniszterelnök-helyettes, államminiszter: Rákosi Mátyás. Népművelési miniszter: Révai József.

június 16. Őrizetbe veszik Rajk Lászlót és Szőnyi Tibort.

július 21. Kossa István pénzügyminiszternek a fővárosi színházak államosítására tett felterjesztését Gerő Ernő, a Népgazdasági Tanács elnöke jóváhagyja.

augusztus 6. Ismét megnyitja kapuit a Margitszigeti Szabadtéri Színpad.

augusztus 18. Az országgyűlés elfogadja az 1949:XX. törvényt az ország új alkotmányáról.

augusztus A Népgazdasági Tanács 101/6/1949. sz. határozata intézkedik a vidéki színházak állami kezelésbe vételéről, és hat kerületet alakít ki.

október 7. Az Egy asszony elindul című film bemutatója.

december 2. A Szabóné című film bemutatója.

Az év folyamán megjelenik Lukács György A polgári filozófia válsága, Sztanyiszlavszkij Színészetika című műve és a Sztanyiszlavszkij beszélgetései a Nagy Színház színésziskolájában, 1918–1922 című kötet.

Bemutatók:

január 6. Salacrou: A gyűlölet éjszakája (N. Sz. Kamaraszínház)

január 14. Illés Endre: Hazugok (Művész Sz.)

január 22. Bornemisza Péter–Móricz Zsigmond: Magyar Elektra (N. Sz. Kamaraszínház)

február 2. Robles: A király nevében (Vígsz.)

február 4. Bródy Tamás: VIII. osztály (Fővárosi Operettsz.)

február 12. Gorkij: Kispolgárok (Állami Madách Sz.)

február 18. Shakespeare: Otello (N. Sz.)

március 4. Caragiale: Az elveszett levél (N. Sz.)

március 11. Marsak: Tizenkét hónap (Vígsz.)

március 15. Ohlopkova: Az ifjú gárda (N. Sz. a Magyar Sz.-ban)

március 27. Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok (Operaház)

április 1. Fehér Klára: Idézés bűnügyben (Belvárosi Sz.)

április 13. Láng György: Két férfi az ágy alatt (Vígsz.)

április 22 . Planquette: Rip van Winkle (Fővárosi Operettsz.)

április 22 . Jakobson, A.: A Cander-család (Művész Sz.)

április 24 . Lope de Vega: A kertész kutyája (N. Sz. a Magyar Sz.-ban)

április 29 . Gorkij: Vássza Zseleznova (N. Sz.)

május 1. Gorkij: Ellenségek (Pesti Sz.)

május 14. Wilde: Eszményi férj (Kis Kamara)

május 28. Vaszary Gábor: Meztelen igazság (Modern Sz.)

június 3. Szofronov: Moszkvai jellem (Belvárosi Sz.)

június 9. Scserbacsov: Dohányon vett kapitány (N. Sz. a Magyar Sz.-ban)

június 19. Farkas Ferenc: Furfangos diákok – Sztravinszkij: Petruska (Operaház)