KÉKESI KUN ÁRPÁD: Innovatív törekvések az európai színházban

Képek:

1.
Makszim Gorkij: Éjjeli menedékhely.
Rendezte: Konsztantyin Sztanyiszlavszkij.
Moszkvai Művész Színház, 1902.
Encyclopédie du théâtre contemporain I. Párizs, 1957.

2.
Edward Gordon Craig díszlet-tanulmánya.
Encyclopédie du théâtre contemporain I. Párizs, 1957.

3.
Oscar Schlemmer: A két patetikus (műhelyrajz).
Oskar Schlemmer–Moholyi-Nagy László–Molnár Farkas:
A Bauhaus színháza. Budapest, 1978.

4.

William Shakespeare: III. Richárd.
Emil Pirchan díszletterve.
Rendezte: Leopold Jessner.
Staatliches Schauspielhaus, 1920.
Denis Bablet: L’expressionnisme a la scène.
In: L’expressionisme dans le théâtre européen. Párizs, 1971.

5.
Emil Pirchan díszletterve.
William Shakespeare: III. Richárd.
Rendezte: Leopold Jessner.
Staatliches Schauspielhaus, 1920.
Denis Bablet: L’expressionnisme a la scène.
In: L’expressionisme dans le théâtre européen. Párizs, 1971.

6.
Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei
Helene Weigel (Kurázsi mama) és Wolf Kaiser (A szakács).
Rendezte: Bertolt Brecht.
Berlin, Berliner Ensemble, 1950-es évek.
Jean-Claude Françoise: „Mère courage” de Bertolt Brecht.
In: Les vois de la création théâtrale. Párizs, 1970.

7.
Nyikolaj Gogol: A revizor.
Rendezte: Vszevolod Mejerhold.
Moszkva, Állami Mejerhold Színház, 1926.
Werkraum Meyerhold. Aufsätze und Materialien.
Herausgegeben von DIETER HOFFMEIER und KLAUS VÖLKER. Berlin, 1995.

8.
Ilya Abdy (Beatrice) és Antonin Artaud (Cenci gróf).
Antonin Artaud–Percy Bysshe Shelley–Stendhal: A Cenci-ház.
Párizs, Théâtre des Folies-Wagram, 1935.
ANTONIN ARTAUD, Die Cenci. Briefe. Materialien.
Herausgegeben und übersetzt von BERND MATTHEUS. München, 2002.

9.
Konsztantyin Sztanyiszlavszkij Rakityin szerepében.
Iván Turgenyev: Egy hónap falun.
Moszkvai Művész Színház, 1909.
SZTANYISZLAVSZKIJ: Életem a művészetben. Budapest, 1967.

10
Alekszej Tolsztoj: Raszputyin, a Romanovok, a háború és a nép, amely felkelt ellenük. Rendezte: Erwin Piscator.
Berlin, Piscator Színpad, 1927.
Fotó: Sasha Stone.
MICHAEL SCHWAIGER (Hg.): Bertolt Brecht und Erwin Piscator.
Experimentelles Theater im Berlin der Zwanzigerjahre. Bécs, 2004.

11
Bertolt Brecht–Jacob Michael Reinhold Lenz: A nevelő.
Caspar Neher díszletterve.
Rendezte: Bertolt Brecht.
Berliner Ensemble im Deutschen Theater, Berlin, 1950.
MICHAEL SCHWAIGER (Hg.): Bertolt Brecht und Erwin Piscator.
Experimentelles Theater im Berlin der Zwanzigerjahre. Bécs, 2004.

12.
Jelenet Bertolt Brecht Egy fő az egy fő című darabjának előadásából.
Rendezte: Bertolt Brecht.
Berlin, Staatliches Schauspielhaus am Gendarmenmarkt, 1931.
(Balról a második: Peter Lorre.)
MICHAEL SCHWAIGER (Hg.): Bertolt Brecht und Erwin Piscator.
Experimentelles Theater im Berlin der Zwanzigerjahre. Bécs, 2004.

13.
Biomechanikai gyakorlat – A nyíllövés – Mejerhold műhelyében, 1920-as évek.
JÖRG BOCHOW, Das Theater Meyerholds und die Biomechanik. Berlin, 1997.

14.
Fernand Crommelynck: A csodaszarvas.
Rendezte: Vszevolod Mejerhold.
Moszkva, Állami Színházi Főiskola Műhelye, 1922.
JÖRG BOCHOW, Das Theater Meyerholds und die Biomechanik. Berlin, 1997.

15.
Adolphe Appia az 1890-es években.
Adolphe Appia, 1862–1928. Acteur–espace–lumiere.
Szerkesztette DENIS BABLET és MARIE-LOUISE BABLET. Zürich, 1979.

16.
Richard Wagner: A walkür.
Adolphe Appia díszlete a második felvonásból. Bázel, 1925
Adolphe Appia, 1862–1928. Acteur–espace–lumiere.
Szerkesztette DENIS BABLET és MARIE-LOUISE BABLET. Zürich, 1979.

17.
A "Faust-város" a salzburgi Sziklalovardában.
Tervezte: Clemens Holzmeister, 1933
MICHAEL P. STEINBERG: Ursprung und Ideologie der Salzburger Festspiele, 1890–1938. Salzburg–München, 2000, 202.

18.
Fritz Kortner Shakespeare III. Richárdjában.
Rendezte: Leopold Jessner. Berlin, Staatliches Schauspielhaus, 1920.
Az expresszionizmus enciklopédiája. Összeállította LIONEL RICHARD. Budapest, 1978.

19.
Filippo Tommaso Marinetti–Silvio Mix: Koktél.
Enrico Prampolini díszletterve.
Párizs, Théâtre de la Madeleine, 1927.
MICHAEL KIRBY, Futurist performance. New York, 1971.

20.
Enrico Prampolini maszkja
Silvio Mix: A gépek lélektana című „mechanikus balettjéhez”, 1924.
MICHAEL KIRBY, Futurist performance. New York, 1971.

21.
Antonin Artaud 1926-ban.
Fotó: Man Ray.
Országos Széchényi Könyvtár, Budapest.

22.
Max Reinhardt az 1910-es évek végén.
Fotó: Wilhelm Willinger.
Országos Széchényi Könyvtár, Budapest.

23.
Vszevolod Mejerhold és Zinaida Nyikolajevna Rajh az 1930-as évek végén.
Fotó: Atlantic Photo-Gesellschaft.
Országos Széchényi Könyvtár, Budapest.

24.
Edward Gordon Craig levele Hevesi Sándornak, 1920. július 20.
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest.